Békés-Csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. (Budapest, 1909)

A) Templomi énekek - IX. Húsvét

— 50 — 11. Ily nagy boldogságra emel Engem a keresztyénség fel, Veled, Jézus, ha meghaltunk, Benned ismét feltámadunk. 12. Add, hogy ezt el ne felejtsem, Tőled mely nagy jókat nyertem, Hogy szivemből szeresselek S életemmel tiszteljelek. 67. Mint : Procitte hlas. Wachet auf, so. 1. A halál meggyőzőjének, A világ Üdvözitőjének Örökké dicsőség legyen ! Zengjetek fenszóval néki, Az ég, az Ur királyi széki S a föld örömében részt vegyen, Végezvén munkáját S a sir éjszakáját Meggyőzvén, ól, Valaki vagy Hive, vigadj, Mert ő él és te boldog vagy. 2. Mi rettegtetne minket már? A bűn rabja méltán félhet bár Attól, ki él dicsőségben : Mi az ő teste tagjai, A feltámadt Jézus társai Örüljünk, főnk van az égben. Ertünk áldoztatott. Fel is támasztatott A halálból, Nem vag}

T halál, A mi val ál, Szivem ellened írt talál. 3. Már el nem tántorodhatunk, Minden kétséges gondolatunk Hit által lecsendesedik ; Mint tengerben egy nagy kőszál, Jézus tudománya úgy megáll S szövétnekként fényeskedik. Az ég összeomlik, E világ felbomlik S semmissé lesz, De vallásunk, Bármit lássunk, Lesz örök vigasztalásunk. 4. Mi magunk is megmaradunk, Bár testünkre nézve rothadunk, Mely a férgeknek lesz