Békés-Csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. (Budapest, 1909)

C) Függelék

— 244 — koronát, Mely fejedbe hatolt, De mely szived bizalmát Törni képes nein volt. 3. Türelmed e példája, Kisérjen éltemben S hogyha a kínok árja Megnyilal keblemben, A kín s fájó gyötrelem Ne rendítse hitem, De maradjon én velem Folyton folyvást híven. 4. Segélj, hogy Keresztedet Én is felvehessem S engedelmességedet készséggel kövessem, Hogy így híved maradjak Életben halálban, A míg majdan meglátlak Egy dicsőbb világban. 298. 1. E szomorú napot Oh ember gondold meg ! Hadd el e világot, Istenedhez térj meg. Nézz most lélekben Jézusra, Miként jut kínos halálra Lelkcink javára. 2. Nézz a Getzemane Kertjébe reája, A hol vértől izzad Bánatos orczája; Kéri atyját, hogy ha lehet, Vegye el tőle a kelyhet, Mely rejt gyászt, keservet. 3. S ima közben ki az, A ki őt meglepi? Az Júdás, a ravasz, Ki csókkal illeti. Latrokkal jött mesterére, Iszonyodjál lelkem tőle S légy Jézus jobb híve ! 4. Rajta esnek, viszik A főpap házához, A hol megkötözik A pellengér fához ; Gúnyolják, szidják, pökdösik, Kik őt megvetik, üldözik, Ne légy te is egyik. 5. Fejére koronát Tövisekből tesznek, Vállára keresztfát Súlyosat helyeznek. így kisérik Golgotára S ott feszitik keresztfára, Szivünk bánatára.