Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)

II. A reformáció százada - 5. Zsoltárfordítások és átdolgozások

54 „Vigaszság nekünk háborúságban, mer vagyon Urunk magas mennyországban mindenekkel bír királyságban örökkévaló hatalmasságban. Azért mindentől megoltalmazhat az bűn, az ördög, az halál nem árthat, az tűz és víz meg nem gyalázhat, tömlöc és fegyver minket el nem ronthat." Batizi 44. zsoltárának 18. versszakában toldásképpen e korfestő sorokat írja: „Nem méltán büntetsz-e minket, mert most elfeledtünk tégedet szivünkbe tettük isteneinket Bálhoz emeltük kezeinket Teljesek vagyunk sok bűnökkel, melyet Isten nem szenvedsz el, im látjuk, mint büntetsz mindennel." A fordító céljától függően a toldaléksorok fejezhetnek ki vitatkozást is, mint Szkhárosi Horvát András a 2. zsoltár fordításában, mely nem más, mint csupa éles, gúnyos, vitatkozó toldalék, az eredeti zsoltárból csak néhány gondolat maradt meg. De lehet e toldás lírai jellegű is, mint amilyeneket a Szegedi Gergely-féle 6. zsoltár fordításában bőven találunk: „Ne hadd, Úristen, esni lelkemet ördögnek torkában, kit te szereztettél tisztességedre ne hadd káromlásban, vígy be engemet örök életre te szent országodban. Én szemeimet homály fogta be keserűség miatt immár ezentől meg emésztetem sok bűneim miatt, de kérlek téged tekénts énreám fogadásod miatt." Végül a zsoltárfordítások utolsó csoportját képezhetik a szabad átdolgozások, hol a fordító az eredetinek csak alaphangulatát, vagy néhány gondolatát vette át és ezek köré csoportosította mondanivolóját. Igen sok ilyen zsoltárfordítást találhatunk a XVI. század készletében, a fordítók szívesen lemondtak a hű fordítással járó megkötöttségekről. Az 51. zsoltár fordításában pl. a V.-nak csak nyomaira bukkanhatunk. Ilyenek: V.: A verte faciem tuam a peccatoris meis; — M.: Vétkeink-