Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)
II. A reformáció százada - 1. A reformáció elterjedése
14 A Wittenbergbe tanulni siető ifjúúság az evangélikus tanokkal hamar hazatért és csakhamar tőzsgyökeres magyarok hirdették legerősebben a megreformált vallást. Az egyházi birtokokból világi nagybirtokok lettek, a főurak igyekeztek mind országvédelmi célból, minid pedig, hogy saját hatalmi törekvéseiket kielégítsék, birtokaik határát tágítani. Ε nagybirtokosok udvarai lettek a reformált hit központjai s a .Wittenbergből hazatért teológusok itt találtak pártfogásra, menedékre és munkaalkalomra. Ilyen központok voltak Nádasdy Tamás birtokai (Vas, Sopron, Fehér, Zala megye); Nádasdy felesége, Kanizsai Orsolya szintén az új egyház felé hajlott. Pártfogoltjuk Dévai Bíró Mátyás és Sylvester János volt. A Batthyányak, Zrínyiek is buzgó védelmezői lettek a hazai protestantizmusnak (Vas és Zala megye). Már igen korán Luther tanaihoz csatlakozott az Ostffy család 1 8. Tolnában és Baranyában is hódított a reformáció. Sztárai Mihály messze vidékre kiható sikereket ért el. 1551. június 10-én Tuknai Miklós nevű barátjához intézett levelében ezt írja: „két éve múlt már, hogy én Isten akaratából és a török uralma alatt álló Alsó-Baranyában — mint első és egyedüli — Laskó városában, mely egy magyar mértföldre esik Eszéktől, az Ür igéjét hirdetni kezdtem és már innen és túl a Dunán és Dráván a többi testvérekkel és a Szentlélek segélyével 120 egyházat építettem" 1 9. Zemplénben a HomonnayDrugethek mellett Perényi Péter volt a harmincas évektől kezdve nagy pártfogója a reformációnak (Gálszécsi István, Benczédi Székely István). A Perényi uradalmak reformációja Perényi Gábor alatt tetőződött be (Siklósi Mihály, Kálmáncsehi Sántha Márton), ki megalapította a sárospataki iskolát. Ugyanígy terjedt a reformáció a Duna—Tisza közén is (Szegedi Kis István, Abádi Benedek), a Tiszántúl, hol özvegy Perényi Gáborné Frangepán Katalin, fia, Perényi János és Drághffy Gáspár szerepeltek mint pártfogók. Oltalmuk alatt működött Ozorai Imre. Debrecenben Török Bálint és családja 1 8 Révész: i. m. 55. kk. 1. Nagy Sándor: Sztárai Mihály élete és költészete. E. Ph. K. 1883. 794. 1. — A műveltségi központok kialakulására vonatkozólag Horváth János egyet. ny. r. tanár úr egyetemi előadásaira támaszkodtam.
