Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)
III. A XVI. és XVIII. század - 3. Énekeskönyvek, énekgyüjtemények
86 Az 1642. évi lőcsei énekskönyv ezenkívül Balassi Bálinttól is közöl két éneket: „Bocsásd meg Űristen", „Pusztában zsidókat vezérlő Űristen" kezdetűeket. Gönczi énekeskönyvének 1651-iki kiadásában találjuk meg először a „Jövel Szentlélek Űr Isten" kezdetű éneket. Ennek latin eredetijét Luther dolgozta fel és magyar fordítóját több énekszerzőben is látják. Kálmán Farkas szerint Batizi fordította le, Szügyi József Skariczában vagy Gelei Katona Istvánban, Payr Sándor Regius Király Jakab rozsnyói lelkészben látja a fordítót. Regius Királynak még két éneke szerepel az 1604-iki kiadásban: „Kegyes Jézus én imádságomra", „Én Istenem sok nagy bűnöm". Az utóbbinak szerzője Rutilus Márton weimari lelkész. Az 1654-iki kiadásban (Lőcse) találhatjuk meg először a „Krisztus Urunknak áldott születésén" — Péczeli Károly Imre műve —, továbbá „Tenéked Uram hálát adok", „Örvendezzen már ez világ", „Ö ártatlanság báránya", „Magasztallak én Téged" kezdetű énekeket. A többi kiadások csak elvétve hoznak újat. Luther énekei közül az eddig felvetteken kívül megtaláljuk bennük: „Jövel népek megváltója", „A Te Deum" és az „Űristen irgalmazz nékünk" (Litánia maior) kezdetű énekeket (Payr S. i. m.). Mielőtt az evangélikusok leglényegesebb énekeskönyveinek ismertetésére rátérnénk, meg kell emlékeznünk a kéziratos vagy nyomtatott graduálokról. A Csepregi graduél (1621—43 között) létezéséről Vajda György sopronlövői lelkész leveléből tudunk, ki Kránitz Mihály diákot kéri meg, hogy írjon néki himnuszokat, antiphonákat, főünnepekre való kottákkal, „de amely énekeket megtalálhatni az nyomtatott Csepregi Grauálban, azokat ne írja bele". Továbbá kéri a diákot, hogy küldjön egy passionalist, de ha „az új Graduált küldené által... annális kedvesb dolgot cselekedne". 7 3 Ezien 1650. III. 16-án kelt levélből tudósítást kapunk a Csepregi graduál létezéséről, de felvilágosítást nyerünk arról is, hogy egyes graduálkészítő diákok műhelyében voltak kész énekeskönyvek, passionalisok, stb. is, melyeket aztán rendelésre szállították. A század egyetlen nyomtatott graduálja az ú. n. öreg Graduál volt. Szerzői, illetve összeállítói Keserűi Dajka János és 7 3 Harsányi István. I. T. 1912. 111—112. 1.
