Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)
III. A XVI. és XVIII. század - 1. Egyháztörténet. Liturgia. Az énekekről általában
A XVII. ÉS XVIII. SZÁZAD. I. Egyháztörténet; liturgia; az énekekről általában. Egyháztörténeti szempontból a két század egy korszaknak tekinthető. A korszak képe egy teljes hullámvonal. A hullámhegy a XVI. század vége és a XVII. század legeleje, a hullámvölgy a XVII. század második fele. A protestánsok kezdetben szabadon gyakorolhatták vallásukat, zsinataikon egyházi ügyeiket megtárgyalhatták. A bécsi béke (1606) vallásügyi részének első pontja kimondta, hogy a király senkit hitében megbántani, se más által háborgatni nem fog. így az evangélikusok is szép jövőt reméltek. 1610-ben folyt le a zsolnai zsinat, melynek végzéseit Thurzó György mind nádor az egész országba széjjel küldte, hogy eszerint szervezkedjenek az evangélikusok. 1614-ben Szepesváralján gyűlt össze evangélikus zsinat. 57 A megindult református vallás sok hivőt elhódított az evangélikusok közül, de a maradék bátran és hűségesen állta az idők viharait. Szükség is volt erre, mert Luther híveinek sorsa a hullámhegyről a völgybe zuhant. A viszonylagos nyugalom után véres üldöztetések, szenvedések, támadások szakadtak a hithű protestánsokra. Különösen az 1660-as években szenvedtek sokat. I. Lipót valóságos irtóhadjáratot indított ellenük. Aztán következett a szomorú sors, papoknak, tanítóknak seregét hajtották gályarabságra (1670-es évek). Csak néha csillant fel mégis egy kis remény a helyzet javulására, de mint annyiszor, újabb csalódás keserítette el a szenvedők lelkét. A teljes elnyomás 1781-ig, II. József türelmi rendeletéig tartott. Innen ismét felfelé ível a hullám, lassabban bár, mint ahogy a mélybe szakadt, de mégis felfelé. Az 1791-iki országgyűlésen II. Lipót törvénybe iktatta bátyjának, Józsefnek rendeletét. Ezáltal a szabadulás boldog perce elérkezett. Az egyháztörténetnek új korszaka kezdődik: „Az evangéliumi egyház 6 7 Bereczky Sándor: A magyar evangélikus egyház története. Bp. 1929. 54. 1.
