Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)

II. A reformáció százada - 7. Énekeskönyvek, énekgyüjtemények

68 Az ítéletről sokat írt Szkhárosi Horvát András Is az „Emberi szerzésről", „Pál érsek levelére való felelet", „Az két féle hitről" című vitatkozó énekeiben. A szentírás és az énekszerző tanítását egy énekbe összeolvasztva kapjuk Szegedi Gergely „Minden embernek illik ezt megtudni" kezdetű énekében. Dobai András „Az utolsó ítéletről" című énekében Krisztus maga mondja el rendelkezéseit az ítéletre és inti a „bűnben élő népeket", hogy vessenek véget a gonosz életnek, térjenek ki bűneikből, különben menthetetlenül elvesznek. A tanító énekek végül egyes tanok elterjedését célozva vitatkozva is akarnak oktatni. Az ellenvéleményt megcáfolják, a helyest megmagyarázzák. Sok bennük a személyeskedés, hangjuk sokszor igen nyers 'és gúnyos. Különösen Szkhárosi Horváth András volt mestere az ilyen szenvedélyesen vitatkozó, támadó és visszavágó énekeknek. Kisebb jelentőségű tanításokat egyszerűbb, kevesebb támadó célzattal bíró énekek is tartalmaztak. Ilyen tanítások voltak: a hitet a jámborság jelenti („Minden embernek illik ezt megtudni"); a hit és bűntelen élet együtt járnak („Áldott legyen mindörökké az Atya Isten"); csak Krisztus által üdvözülhetünk („Tanulj meg te az úton..."); Szükséges magunk életét megjobbítani („Az ki akar üdvözülni"); a halál bizonytalan ideje és hatalma (Ember emlékezzél végedről") stb. A tanító énekkel be is zártuk a XVI. század templomi énekkincsének tipológiai és a forrásokra vonatkozó tárgyalását. Mielőtt e század énekköltészetének ismertetését lezárnánk, meg kell emlékeznünk a nevezetesebb énekeskönyvekről és énekgyű j temény ékről. VI. Énekeskönyvek, énekgyüjtemények. A XVI. század énekkészlete énekeskönyvekben maradt fenn az utókorra. Kevés gyűjteményt ismerünk, mert igen nagy számban elvesztek az ország sok, nehéz viszontagságai között, néhány talán még valamely vidéki vagy főúri könyvtárban rejtőzik. Első énekeskönyvünk, egyben a legrégibb nyomtatott magyar kottáskönyv Gálszécsi István műve, teljes címe: „Kegyes énekekről és keresztyén hitről rövid könyvecske gálszécsi istván mesteriül szereztetett. Krakkón 1536." A megjelenés időpontját alátámasztja az ajánlás 1536. április 4-iki kelte.