Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)

2016-11-20 / 46. szám

Az Evangélikus Élet kéthetente megjelenő hírlevele 81. évfolyam, 46. szám 2016. november 20. Szentháromság ünnepe után utolsó (örök élet) vasárnap Ára: 100 Ft Evangélikus.hu eisz.lutheran.hu Újra megnyílt az Evangélikus Országos Múzeum vásott fel néhány mondatot a 42. feje­zetből, ahol háromszor is előkerül a szi­getek képe, majd imádsággal és áldás­sal zárta gondolatait. Úgy is mint a Magyarország kormá­nya által létrehozott Reformáció Em­lékbizottság ügyvezető elnöke, kö­szöntötte az ünneplő evangélikusokat az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak vezetője, Balog Zoltán. A reformá­tus lelkész a több digitális alkalmazás­sal és interaktív játékkal gazdagított ki­állítást méltatva azt mondta, hogy a tárlat segítségével a „gazdag múlt” része lehet a jövőnek, a 21. századnak. A miniszter szavai szerint az evangé­likusoknak ma is „van mondanivaló­juk, és jelen akarnak lenni a város, az ország és az életünk közepén”. Erről ta­núskodnak a múzeum utcára néző ab­lakainak teleírt, hatalmas spalettái is, amelyek minden arra járóhoz szólnak, nem csak a templomba betérőkhöz. Balog Zoltán kitért arra is, hogy egy üzenetet mindig minősít a közvetíté­sének módja is. A protestánsok szép, közös hagyománya a colloquium frat­­res, vagyis a testvérek beszélgetése. Eb­ben pedig ma Magyarországon az evangélikusok „mintha jobbak lenné­nek, mint mások” - tette hozzá. Ők ké­pesek a saját köreikben a testvéri vitá­ra, „mi pedig azt kérjük tőlük, hogy ne adják föl, hanem vonjanak be abba a Luther öröksége című új állandó kiállí­tásával Márton-napon, november 11-én nyitotta meg ismét kapuit az Evangé­likus Országos Múzeum (EOM). Az éveken át tartott felújítási munkálatok eredményeképpen a budapesti Deák tér Insula Lutherana (evangélikus szi­get) néven is emlegetett épületegyüt­tese modern kulturális és lelkiségi központtal gazdagodott. A három­százmillió forintos kormányzati támo­gatással átalakított intézmény ünne­pélyes átadásának a szomszédos temp­lom volt a helyszíne, amely a Luther nyomán 1517-ben indult reformáció ju­bileumi esztendejét is megnyitó evan­gélikus esemény alkalmából zsúfolá­sig megtelt. Házigazdaként a Magyarországi Evan­gélikus Egyház országos felügyelője, Prőhle Gergely köszöntötte a megjelen­teket, hangsúlyozva, hogy az ünnep­ség időpontját nem véletlenül tűzték ki Márton-napra. Azzal, hogy a reformá­ció emlékévének kezdetét a Szent Márton-év lezárásához igazították, arra kívántak rámutatni,, hogy a ma­gyar protestantizmus is része egy na­gyobb szellemtörténeti, egyháztörté­neti folyamatnak. Igei köszöntésében Gáncs Péter el­nök püspök - a többi között - így fo­galmazott: „Jelképes üzenetet hordoz, hogy a reformáció jubileumi esztende­jének nyitánya éppen egy »lutheránus sziget«, az Insula Lutherana Kulturá­lis és Lelkiségi Központ ünnepélyes fel­avatása. A sziget képe szemléletesen fe­jezi ki a Magyarországi Evangélikus Egyház létformáját és küldetését ha­zánkban, ötszáz évvel a reformáció in­dulása után is. Szórványhelyzetben, ki­csiny szigetekként élnek gyülekezete­ink és intézményeink a Kárpát-meden­ce olykor békés, máskor nyugtalan ten­gerében. A szigetek azokért vannak, akik ezen a tengeren utazva biztos ki­kötőt, nyitott, befogadó közösséget keresnek. S talán felesleges is hangsú­lyoznom - folytatta egyházunk lelké­­szi vezetője -, hogy egy sziget értékét nem a nagysága adja, hanem a rajta ta­lálható kincsek gazdagsága, a rajta élő emberek vendégszeretete. Szimbo­likus az is, hogy ezt az ünnepet az In­sula Lutherana szívében, az ország templomában kezdjük, ahol természe­tes, hogy először a reformációban kézbe kapott Biblia üzenetére figye­lünk.” Az elnök-püspök az Ószövetség evangélistájának, Deutero-Ézsaiásnak jól ismert messiási jövendöléséből ol-A reformációi emlékév evangélikus megnyitóünnepsége a Deák téri templomban A Luther-végrendeletet tanulmányozó Balog Zoltán (balra) mellett Harmati Béla László és Gáncs Péter vitakultúrába, amelyre olyan nagy szüksége van a magyar közéletnek, de a magyar kulturális és talán még a tu­dományos éleinek ia” - int írnia a tár­cavezető. Ezután a múzeum igazgatója szólt a jelenlévőkhöz. Harmati Béla László köszönetét mondott a múzeumot 1974-ja a hangszer regisztereit. A háromosz­­tatú kiállítótér alatt egy negyedik is he­lyet kapott: a vészkorszak idején több mint kétezer embert, köztük ezerhat­­száz gyermeket megmentő Sztehlo Gábor és a Deák téri templom lelkésze­ként szintén sokakat bújtató Kékén András tiszteletére berendezett óvóhely. ben megalapító elődjének, id. Fabiny Tibornak, aki sajno's már nem érhet­te meg ezt az örömteli alkalmat, vala­mint az új kiállítás létrehozásában közreműködőknek, mindenekelőtt közvetlen munkatársainak - Zászka­­liczky Zsuzsanna művészettörténész­nek és Kertész Botond történésznek. A Luther öröksége című új állandó kiállítás bemutatásán túl Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főigazgatója nagy ívű előadásában az evangélikus közgyűj­teményeknek a magyar művelődésben betöltött szerepét tekintette át. Maga a kiállítás, amelyet a templo­mi ünnepség után tekinthettek meg az érdeklődők, három térből áll: főtér, templom, ház. Legfontosabb eleme Luther Márton saját kézzel írt végren­delete, illetőleg annak digitális be­mutatása. A számos interaktív digitá­lis „installáció” sorában bizonyára népszerű lesz az a preparált orgona is, amelyhez odaülve bárki kipróbálhat -m A péntek délutáni ünnepségen köz­reműködött Gryllus Dorka színművész, Finta Gergely orgonaművész, vala­mint - Bence Gábor karnagy vezetésé­vel - a Deák Téri Evangélikus Gimná­zium és a Kelenföldi Evangélikus Egy­házközség kórusa. Ez alkalomból adták át az ország templomában a Magyarországi Evangé-x likus Egyház legmagasabb kitüntetéseit is. Az Ordass Lajos-díjat idén Zászka­­liczky Pál nyugalmazott evangélikus lelkész, a Prónay Sándor-díjat pedig Krähling János építész vehette át. Az Or­dass Lajos-díj olyan, feddhetetlen életű, magyar vagy külföldi, felszentelt - akár más felekezetű - személynek ítélhető, aki kiemelkedően sokat tett a magyar evan­gélikus egyházért. A Prónay Sándor-díj pedig olyan világi személynek vagy in­tézménynek ítélhető, aki vagy amely ki­emelkedő szellemi vagy anyagi támoga­tással áll a Magyarországi Evangélikus Egyház mellett. (A díjazottak méltatása a 2. oldalon.) ■ EÉ Oratio xcumenica Mindenható Istenünk, mennyei édes Atyánk! Köszönjük neked, hogy a mai napon, az egyházi esz­tendő végén is megállítottál bennün­ket szent színed előtt, hogy igéd vb lágosságában tekintsünk életünkre. Köszönjük, hogy nem hagysz bennünket magunkra bűneinkben, elesettségünkben, önmagunk körül forgó gondolatainkkal. Segíts újra rácsodálkoznunk, hogy nem érzé­ketlenül szemléled ezt a világot a maga nyomorúságával, egy-.egy korban különösen is felgyülemlő go­noszságával, hanem atyai szíved belefájdult abba, amit ezen a földön látsz, és Jézus Krisztusban eljöttél hozzánk, hogy elkészítsd a szabadu­lás útját. Emeld tekintetünket a Golgotára, ahol egyszülött Fiad szí­ve beleszakadt a bűn miatti szenve­désbe, és váltsághalála lett a világ megváltásának leghatalmasabb cse­lekedetévé. Kérünk, tégy részeseivé bennün­ket naponként életújító szereteted­­nek, hogy irgalmadnak, kegyel­mednek, ajándékaidnak olyan ára­dása kezdődjék életünkben, amelyet korábban nem is reméltünk Tégy eszközeiddé bennünket, hogy éle­tünk, szavaink, cselekedeteink fél­reérthetetlenül tegyenek bizonysá­got arról, hogy hozzád tartozunk; te magad szólj és cselekedj általunk. Szentlelkeddel őrizd gyülekeze­tünket, hogy benned élő közösség maradjon, erejével minél többeket megragadjon, áthasson, cselekede­tekre indítson, mozgasson. Add, hogy meglássa a világ, nálad van megújulás, és a te békességed útjá­ra találjon! Engedd, hogy áldásod tovább áradhasson rajtunk szeretteinkre közelben és távolban; a ránk bízot­takra, a betegekre, a gyászolókra, az egyedül lévőkre, az özvegyekre és ár­vákra. Vezess bennünket, egyházunkat, népünket, hogy minden szolgála­tunk a te dicsőségedre lehessen Jé­zus Krisztusért, a mi Urunkért és Megváltónkért! Ámen. DOKUMENTUMSZEMLE. Éppen Márton-napkor, november 11-én láto­gattak el a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába a németországi Hessen tartománybeli Steinatal Me­­lanchthon Gimnáziumának növen­dékei, hogy megtekintsék Luther Már­ton végrendeletét, amelyet ideiglene­sen az országos levéltár őriz. Magyar­­országi testvériskolájuk, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tanulói közül is többen Budapestre kísérték a vendégeket. Az intézményben a levéltár munkatársa, Apáti Anna Zita kalauzolta a fiatalokat, majd Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) igazgatója mutatta be az értékes dokumentumot. Az EOL épületének felújítása miatt az országos levéltárban őrzött dokumen­tumok között egy értékes Melanchthon­­levél is található, így a német diákok is­kolájuk névadójának saját kezűleg írt sorait is megtekinthették. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom