Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-02-28 / 8. szám
I KRÓNIKA • 2016. február 28. Evangélikus Élet • 3 >5 Ahol szeretet, ott van Istenünk” Áldás és békesség a házasság hetét záró evangélikus templomi koncerten Evangélikus egyházunkban kilencedik alkalommal zárult a házasság hetének rendezvénysorozata a Bálint-naphoz legközelebb eső szombat estén - igehirdetéssel és áldással egybekötött - templomi koncerttel. Idén február 13-án a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate vegyes kara és Laudate gyermekkara adott felejthetetlenül szép koncertet a telt házas Deák téri templomban. A tartalmas este rövid összefoglalása leginkább a címül írt mondat, az Ahol szeretet... kezdetű ének első sora lehetne. Az egyhetes rendezvénysorozatot lezáró alkalmon - amelyen párokat, házaspárokat, egyedülállókat, fiatalokat és időseket egyaránt láthattunk a padokban - először B. Pintér Márta evangélikus lelkész, a házasság hetének evangélikus társszervezője és Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója, a program koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket. Utóbbi úgy szólt a házasságról, mint „a jövő intézményéről”, s értékelte a február 7-14. között országszerte ökumenikus körben zajlott mintegy kétszáz eseményt. Kiemelte: több település komplett, egész hetes programmal csatlakozott a rendezvénysorozathoz, s ez az idei újdonság; e korábban példátlan összefogás is azt bizonyítja: szükséges a keresztény házasság ilyetén megünneplése, értékeinek felmutatása. B. Pintér Márta pedig rámutatott: Isten az az erős vár, aki megerősíti, oltalmazza emberi kapcsolatainkat. S rögtön az este kezdetén arra is biztatott, hogy ne „csak” a párok, hanem az egyedülállók, az özvegyek, a társra várók is menjenek a záró liturgiában az oltárhoz, a lelkészekhez - dr. Fabiny Tamás püspökhöz, a Deák téri házigazda lelkészhez, Gerőfiné dr. Brebovszhy.Lvához cs a Pesti Egyház megye espereséhez, Győri Gáborftoz - áldásért. Közben a házasság hete idei „nagyköveteiként”, a Hegedűs Endre - Hegedűs Katalin zongoraművész házaspár is köszöntötte az egybegyűlteket. kapcsolatokról szóltak. A kórust Horváthné Bátki Hedvig és Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója vezényelte. A gyermekkórus műsora után igehirdetés következett. Fabiny Tamás püspök a Biblia szerelmeskönyvéből, az Énekek énekéből választott textust: „Tégy engem mint pecsétet a szívedre, képet használ az igében: a pecsétet és a tüzet. Előbbivel kapcsolatban eszünkbe juthat a sokat hallott vélekedés: mi szükség a (pecsétes) papírra, a házassági okiratra, nélküle is boldogok lehetünk. A pecsét nem önmagában fontos, a döntő az a szándék, amely mögötte van. Nem a bürokrácia jelképe, sem a rabszolgák jelzése. Az ókorban így, pecséttel jegyezték el egymást a párok. A szerelemnek, egymás vállalásának vannak látható és láthatatlan jelei. Az összetartozás szívbeli jele csak a két emberre és Istenre tartozik, de a karra tett pecsét a világ számára is egyérA koncert a Laudate gyermekkar műsorával kezdődött, melyben népdalcsokor, Bartók-, Kodály- és Bárdos-művek szerepeltek. A kristálytiszta gyermekhangok betöltötték a templomteret, az Őszi szél népdal a tágas tér minden pontjáról visszhangzott, és gyönyörű kezdőakkordja volt a koncertnek. A dalok természeteken a szerelemről, a társtalálásról, a menyasszonyról, a vőlegényről, az emberi mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.” Az Énekek éneke az Isten és az ember közötti „szerelem” dokumentuma, arról tesz bizonyságot, hogy Isten és ember vágyódik egymásra. A könyv emellett merészen és hitelesen szól arról a vonzalomról is, amely ember és ember között van. A szentíró két jeltelmű: a hitelesítés jele. Hogy más, illetéktelen ne férhessen hozzá, ahogyan régen a levélre tett pecsétet is csak a címzett törhette fel. A tűz, a láng jelképe a textusban a családi tűzhely vagy a tűzfészek képére irányítja figyelmünket. Nem mindegy, hogy melyik uralja életünket. Hogy a keresztény családok, házaspárok tudnak-e vonzó képet mutatni a világnak összetartozásuk erejéről. A házasság hete idei jelmondatát is idézte Fabiny püspök: „A szeretet: szenvedély és döntés.” Emberi döntés és Isten döntése is, amint a gyermekek léte is, akik jelei annak, hogy „Isten még nem esett kétségbe az emberiség felett”. A tüzet táplálni kell, a házasságot ápolni, gondozni, hogy ne váljon rutinná. Az Úr lángja arra utal: Isten színe előtt kötjük a házasságot, ez Isten rendje. Ma az evangélikus templomokban nincs akadálya annak, hogy ökumenikus esküvői szertartással köttessenek a házasságok. A lényeg a keresztény házasságon van; Istenhez kötődve ez áldás. Az ökumenikus lépések eredményeképp már az úrvacsoravétel sem választja el a feleket. Ferenc pápa erről nemrég a római evangélikus gyülekezetben tett látogatása során adott fontos útmutatást a híveknek. Igehirdetésének végén Fabiny Tamás megerősítette: a Krisztushoz tartozás áldását ma is az oltárnál vehetik a házaspárok, s az egyedül lévőket sem feledik. „Adjunk hálát társunkért, hűséggel álljunk helyt, és fogadjuk az áldást, amelyet Isten ad a házasságra, mert ez a szövetség az ő akarata!” - zárta szavait a szószéken a püspök. A koncert második részében a Cantate kórust hallhatták az egybegyűltek: először az esküvőkön leggyakrabban énekelt 128. zsoltár, Goudimel műve, majd egy Palestrina-alkotás hangzott el, részlet az Énekek énekéből. Megszólaltatták egy norvég szerző, Óla Gjeilo Ubi Caritas-feldolgozását is. Ezután az oltárnál kaphattak áldást a gyülekezet tagjai a négy lelkésztől. Először a Hegedűs házaspár részesült az áldásban a Döbrentey Ildikó által fogalmazott szöveggel, amelyet a házasság hetének arcai immár kilencedik éve hallhatnak. Végül a „nagycsaládosindulóval”, a Tavaszi szél... kezdetű dal négy versszakos verziójával és a már említett, Ahol szeretet... kezdetű énekkel ért véget a program. ,x ..c ■ Stifner-Kőháti Dorottya Katolikus, protestáns és világi nézőpontból Párbeszéd és vita Ferenc pápáról Ferenc pápáról osztották meg gondolataikat egymással és a hallgatósággal Beer Miklós váci megyés püspök, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Kamarás István vallásszociológus és Lengyel László politológus. A február 15-i kerekasztal-beszélgetésnek a budapesti Deák téri evangélikus egyházközség gyülekezeti nagyterme adott otthont. A Magyar Pax Romana, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és az Egyház és Társadalom című online folyóirat közös rendezésében megtartott, Lehet-e? című fórum témája ez alkalommal Ferenc pápa reformációja volt. Kamarás István Ferenc pápa-legendárium című könyve adta a kiindulópontot a beszélgetéshez, amelynek moderátora Demeter Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem docense volt. Hívőket és nem hívőket egyaránt foglalkoztató kérdések mentén zajlott a párbeszéd, a kerekasztal résztvevői egymásnak olykor ellentmondó szempontok alapján mondták el, hogyan látják a katolikus egyház vezetőjének szerepét a mai világban. Abban mindannyian egyetértettek; hogy Ferenc pápa szavai, gesztusai nagy hatással vannak az egyes emberekre és a nemzetközi politikára egyaránt. Fabiny Tamás evangélikus püspök Kamarás István könyvéhez írt bevezetője mintegy magyarázatul is szolgál nemcsak a könyv éles kritikai hangvételéhez, hanem a pápa alakja körül kialakult vitákhoz is. Kamarás István élő legendának nevezte Ferenc pápát, aki provokál, és ezzel egyre inkább megosztó személyiséggé válik. Fabiny Tamás a bevezetőjében bibliai mondattal támasztja alá a provokáció tényének fontosságát: „Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetekre buzdítsuk” (provokáljuk)- áll a Zsidókhoz írt levélben. Beer Miklós püspök a megosztó személyiség kifejezést értelmezte egy bibliai mondat alapján: „Jel lesz, melynek ellene mondanak”- mondta Jézusról Simeon, amikor bemutatták a gyermeket a templomban. Lengyel László politológus a kívülálló nézőpontját képviselte a beszélgetésben, azét a kívülállóét, aki párbeszédet folytat az egyházzal. Elismeréssel szólt a pápa természetességet sugárzó, spontán gesztusairól, arról, hogy nem rémül meg a találkozásoktól. Nagy érdemének tartja, hogy emberi párbeszédet folytat a nemzetközi politika szintjén is. Felidézte az Obama elnökkel való találkozását, felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnök később egy beszédében idézte is Ferenc pápa egyik gondolatát: „Aki elkezd a gonosz nyelvén beszélni azért, hogy a gonosz ellen harcoljon, az maga is gonosszá válik.” Fontos megszólalásainak példájaként említette, amikor a pápa 2014-ben elmondta az Európai Parlamentben, hogy a Földközi-tenger a halál tengerévé válik. Véleménye szerint a pápának és így a katolikus egyháznak soha nem volt akkora tekintélye, mint napjainkban. Beer Miklós püspök röviden szólt arról, mi az, amit leginkább csodál Ferenc pápában. Elsőként képszerű, jól érthető, újszerű kifejezésmódját említette. Példaként a két nappal korábban Mexikóban, a Mária-kép előtt elhangzott mondatát idézte fel: „Váljunk mindnyájan kegyhellyé.” Ellentmondott ezzel „kegyhelyjáró mániánknak”, és közérthető módon azt kérte, váljunk kegyhellyé, hiteles emberekké - magyarázta a püspök. A pápa másik fontos tulajdonságának azt tartja, hogy szabad, görcsök nélküli ember, nem jön zavarba: megmossa a nők lábát, ölébe veszi az afrikai gyerekeket. .. Nagy belső béke van benne, és erről az alapról mindenkivel megtalálja a hangot. Fabiny Tamás evangélikus püspök hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa gesztusai a protestánsoknak is sokat jelentenek. Méltatta, hogy valóban nagyon emberi, amit mond - ahogyan Jézus is nagyon emberi, sőt meghökkentő, provokatív volt. Felidézte az első jelenetet Ferenc pápa megválasztása után, amikor „jó estét!” köszönéssel állt a hívek elé. Nagyon fontos ugyanakkor az is - tette hozzá -, amit utána tett: letérdeltette a tömeget, és kérte, hogy imádkozzanak érte. Az evangélikus püspök felidézte, hogy amikor a pápa ellátogatott a római evangélikus templomba, nyíltan beszélgetett a hívekkel, válaszolt a kérdéseikre, köztük a vegyes házasságot és az eucharisztiában való közösséget érintő kérdésre is. Fabiny Tamás úgy látja, Ferenc pápa valóban kész tenni az egyház látható egységéért. Ennek kapcsán felidézte a reformáció idején Luther mellett tevékenykedő Melanchthonnak egy abban a korbán elvetett gondolatát: azt javasolta, hogy ha iure divino (isteni jogon) nem is, de iure humano (emberi jogon) el lehetne fogadni a pápa elsőségét. Az evangélikus püspök a fórum második felében, kérdésekre válaszolva, kifejezte azt a reményét, hogy talán még a mi életünkben létrejöhet az úrvacsorái közösség a felekezetek között. Kiemelte, hogy Ferenc pápa nyit az ortodoxok, a protestánsok és az evangéliumi keresztény gyülekezetek felé is. A beszélgetés érintette azt a kérdést is, kell-e az egyháznak politizálnia. Lengyel László szerint Ferenc pápa politikai kérdéssé tette Jézus kérdéseit, így a társadalmi egyenlőtlenség kérdését. A politológus kiemelte, hogy egy egész enciklikát szentelt a környezetvédelem ügyének, azzal a fontos megállapítással, hogy meg kell őrizni a Földet a szegényeknek. A világ nagy kérdéseire válaszol, nem az egyes államok politikai kérdéseire. Lengyel László felhívta a figyelmet a nemzeti katolicizmus, valamint az egyház és az állam összefonódásának problémájára. Szólt egy másik kényes kérdésről is, amelyben alapvetően különbözik a világi és a keresztény hívő álláspont. Véleménye szerint korunkban életformaháború zajlik, és az egyháznak engedményeket kellene tennie - akár az abortusz, a fogamzásgátlás kérdésében is -, különben elhalad mellette a világ; Fabiny Tamás evangélikus püspök megerősítette, hogy a pápa legerőteljesebb üzenete az irgalmasság: az emberi nyomorúság irgalmasságért kiált. A beszélgetés egy későbbi szakaszában pedig válaszolt Lengyel László felvetésére az életforma-háborúról, illetve feltette a kérdést, vajon baj-e, ha elmegy az egyház mellett a világ. Jézus nem akart felzárkózni a korszellemhez: a jézusi pozíció inkább annak a vállalása, hogy kisebbségben maradunk - állapította meg. ■ Thullner Zsuzsanna Forrás: Magyar Kurír A budavári evangélikus szabadegyetem következő alkalmát március 7-én, hétfőn 19 órai kezdettel tartjuk a Bécsi kapu téri evangélikus templom kápolnájában (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 28.) Dr. Fabiny Tamás püs-pök áhítatát követően dr. Monok István Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, egyetemi tanár, az MTA Könyvtárának főigazgatója tart előadást Luther vagy Melanchthon? - A magyarországi reformáció hagyományai címmel. A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Világimanap. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Női Bizottsága szervezésében március 4-én lesz az idei világimanap, amelynek keretében a kubai keresztyén testvéreket ismerhetjük meg, és imádkozhatunk értük. Tisztelettel tájékoztatom, hogy a világimanap anyaga letölthető a www.meot.hu honlapról a menüben a „Női misszió"-ra kattintva. Kívánok a gyülekezeteknek áldott és békés, Istentől megáldott ökumenikus alkalmakat! Testvéri köszöntéssel: dr. Fischl Vilmos főtitkár Köszönet az i%-ért. Az Alapítvány a Bajcsy Iskola Gyermekeiért alapítvány köszöni a számára - a 2015. rendelkező évre vonatkozóan - felajánlott 629 343 forint adományt. Az összeget tehetséggondozásra, a tanulók esélyegyenlőségének biztosítására és közösségi programok szervezésére fordítjuk. Az alapítvány kuratóriuma 1 f
