Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-01-17 / 2. szám
Az Evangélikus Élet kéthetente megjelenő hírlevele 81. évfolyam, 2. szám 2016. január.17. Vízkereszt ünnepe után utolsó vasárnap Ára: 100 Ft www.evangelikus.hu „Ti énbennem, én pedig tibennetek” „Jézus nem új lakhatási programot vagy otthonteremtési támogatást hirdetett meg tanítványainak, amikor János evangéliuma szerint (14,20) így szólt: »Ti énbennem, én pedig tibennetek«” - kezdte az ige alapján áhítatát Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök január 7-én, az országos iroda munkatársai számára a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában rendezett évkezdő alkalmon. A püspök a dombóvári evangélikus templom oltárképe alapján készített fotómontázsra utalva fejtette ki, mit jelent Jézus közelében lenni vagy tőle távolságot tartva szemlélni őt. Jézus a képen a megosztott kenyérre néz: önmagát megtörte és értünk adta. A benyúló tanítványi kéz pedig kér, elfogad, hálát ad és könyörög, ahogyan mi is tesszük azt Jézus felé, 2016- ban is - zárta gondolatait a püspök. Krámer György országos irodaigazgató örömmel tekintett végig a gyülekezeten, látva a csoportokba verődött kollégákat, majd átadta a szót Prőhle Gergely országos felügyelőnek, aki köszönetét mondott a különböző osztályok munkájáért, azért az evangélikus arculatért, amelyet a különböző szempontok összhangba hozásakor kifelé, a társadalom felé mutattak. Reményét fejezte ki, hogy 2016 végén a következő évkezdő összejövetelt már az Üllői út 24. alatti megújult épületben fogják tartani. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna MEGVÁLASZTOTTÁK A SOPRONI EGYHÁZMEGYE ÚJ ESPERESÉT. Mesterházy Balázs, a Harkai Evangélikus Egyházközség lelkésze lett a Soproni Evangélikus Egyházmegye új esperese. Az esperesválasztáskor a tizenegy szavazati jogú gyülekezet egyhangúlag támogatta az új egyházi vezetőt, aki egyedül indult a tisztségért. Mint ismeretes, Mesterházy Balázs Harkára kerülése előtt a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola iskolalelkésze volt. Tagja a hittanstratégiai munkacsoportnak, valamint „atyja” a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozóknak. Az egyházmegye jelenlegi felügyelője Gosztola Szabolcs, az egyházmegye korábbi esperese Gabnai Sándor volt. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Harminchét év egy gyülekezetben Több mint három és fél évtizedes szolgálat után az év végével nyugdíjba vonult Szabó Pál kölesdi evangélikus lelkész. A gyülekezet, az egyházmegye, az egyházkerület, valamint a község vezetői december 27-én, az elmúlt esztendő utolsó vasárnapján tartott hálaadó istentisztelet keretében köszönték meg a lelkipásztornak és családjának hűséges szolgálatukat. ■ Portschy Szabolcs felvétele MINDENNAPOS IMA A RÁDIÓBAN. Január 4-től kezdődően minden hétköznap a Kossuth rádióban, a 180 perc elején, a Krónika után hallható egy igéhez kötődő kétperces imádság, amely a nap kezdetéhez kapcsolódik. Ugyanez szombaton a Szombat reggelben és vasárnap a Vasárnapi újságban hangzik el. Egymást követik az evangélikus, katolikus, református püspökök és a zsidó rabbik. A püspökök részéről imádság, a rabbik részéről tanítás hangzik el. A sorozat január 4-én Gáncs Péter elnök-püspök igéhez kötődő imájával kezdődött. ü Forrás: MTVA Elment „a fény festője” Életének 86. évében, január í-jén kaliforniai otthonában elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, a Corvin-lánc birtokosa (2001), Szeged város díszpolgára (2004). A kritikusok a fény festőjének nevezték. Kivételes tehetségű és egyéni látásmóddal megáldott alkotóművész, igazi filmes legenda volt. Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőri munkájáért 1978-ban megkapta az Oscar-díjat. További három alkalommal (1979,1985, 2007) is jelölték a legrangosabb filmes díjra, de kapott Emmy-díjat is, és elnyerte az Amerikai Filmoperatőrök Társaságának (ASC) életműdíját. Talán kevesen tudják, hogy az 1930-ban Szegeden született Zsigmond Vilmost a szegedi evangélikus templomban kereszteljék meg, a szegedi evangélikus elemi iskolába (jelenleg Luther-ház, Osztruvszky utca), majd a szegedi piarista i'imnáziumba járt. Osztálytársai közöl? volt néhai CsiP'k Bertalan anatómiaprofesszor és Kovács Gábor szívsebésíprofesszor, valamint Gyulay Endre ka# ibbi megyés püspök is, akikkel jó bari ,ágot kötött. Miután futballedző és kapus apja elvált édesanyjától, a cseh származású Illichman Bozenától, apai nagynénje, Zsigmond Ilona nevelte őt Szegeden. Apja szerette volna, ha fia hegedűművész lesz, ő azonban gyakorlás helyett inkább a grundon focizott. Egy alkalommal betegsége hetekre ágyba kényszerítette, ekkor került kezébe egy fotózásról szóló szakkönyv, amely „beszippantotta”, s ebből sajátította el a fotográfia alapjait. Édesapjától kapott ajándékba egy Kodak kamerát, ezzel készíthette el élete első felvételeit. Egy életre elköteleződött, a fény szerelmese lett. Az érettségit követően hiába jelentkezett a műszaki egyetemre, osztályidegenként (édesapjának ugyanis kocsmája volt Szegeden) nem vették fel. A helyi kendergyárban lett segédmunkás, így már 1951-ben felvételt nyerhetett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Illés György operatőr lett a mestere. 1956-ban Kovács László operatőrrel együtt megörökítették a forradalom eseményeit, majd a több kilométernyi filmtekercset magukkal vitték Amerikába Kapcsolatok, kezdeti nyelvtudás nélkül jutottak el mindketten a filmes szakma csúcsára. Noha tanácsolták neki, soha nem engedte megváltoztatni nevét, büszke volt magyarságára. Bátor gesztust tett az Oscar-díj-átadási ceremónián is: nem a nyertes film rendezőjének, Steven Spielbergnek, hanem egykori mesterének, Illés György operatőrnek mondott köszönetét. Kovács Lászlóval az volt a hírük Amerikában, hogy rendkívül alacsony költségvetéssel képesek kvalitásos filmet készíteni. Pénzük nem volt a forgatáshoz, de lelkűk, szívük, tudásuk és tartásuk igen. Zsigmond Vilmos kalandos életútjában a tehetség és a szerencse - azaz isteni gondviselés - egyaránt szerepet játszott. Őrizzük mi is szívünkben az egykori szegedi evangélikus diák emlékét, aki tehetségével eljutott a világhírig. ■ Dr. Szerdahelyi Péter Oratio cecumenica [Lelkész:] Mindenható, örök Isten, mennyei Atyánk! Fiadban felvállaltad emberi létünk nyomorúságait, és feloldoztad megkötözöttségünket. Szabadításod által születik és újul meg bennünk a hála és a hit bizalma, amellyel könyörgünk hozzád. [Lektor:] Fiadban megbékéltetted magaddal a világot, a tőled elrejtőző, menekülő embert. Végtelen szeretetedet jelentetted ki, amely otthonává lehet mindannyiunknak. Könyörgünk minden emberért, aki létének kétségei, fájdalmai között még nem talált rá a gyógyulásra a te szeretetedben. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket. [Lektor:] Fiadban a reménytelenül betegséggel küzdők szenvedését is megszüntetted. Könyörgünk gyógyító erődért minden embernek, akiket betegség keserít. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg... [Lektor:] Fiadban gyógyító közösséget hívtál el: az egyházat. Könyörgünk gyülekezetünkért. Add, hogy a benned bízók közössége megújuljon a benned való bizalomban és az egymás iránti szeretetben Jézus Krisztusért kérünk [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg... [Lektor:] Fiadban gyógyítod azokat a sebeket is, amelyeket saját magunk ütünk magunkon és környezetünkön bűneinkkel, mulasztásainkkal, közönyünkkel. Oldozz fel bennünket megkötözöttségeinkből. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg... [Lektor:] Fiadban az életnek adtál örök gyógyulást, legyőzted a bűn és a halál hatalmát. Nyitottá tetted életünket végtelen szereteted iránt. Könyörgünk mindazokért, akik a halál rettentésével néznek szembe. Hadd lássák meg, hogy Fiadban ebben a mélységben is velünk jársz, és elvezetsz örök országodba. Jézus Krisztusért kérünk... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg... [Lelkész:] Mennyei Atyánk! Fiadban az élet gyógyulását ajándékoztad nekünk. Add, hogy ennek reménységében járjunk azon az úton, amelyre elhívtál Jézus Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. In memóriám Völgyes Pál (1930-2015) ■ Pál apostol igéi így hangzanak: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Űr!’ (2Tim 4,7-8a) Három kép rajzolódik ki szemem előtt Völgyes Pál testvérünkre emlékezve, amikor az utolsó „Isten hozzád!”ot kimondjuk, és megköszönjük életét és szolgálatát a Teremtőnek. Az első: a putnoki templom és parókia, ahol önálló lelkészként kezdte szolgálatát. Kicsi - éppen önállósult - gyülekezet hatalmas szórványterülettel, közel félszáz falu tartozott hozzá. Odaadással és hűséggel végezte a rábízottak gondozását, a fiatalok oktatását és az idősek vigasztalását. Örült megszületett gyermekeinek, s szerény körülmények között is megelégedett szolgaként végezte a rábízottak lelki pásztorolását, kerékpáron, gyalog, gépkocsi nélkül. Otthonukban békesség és jó légkör uralkodott; miskolci lelkészként magam is jártam többször e hajlékban. Magánórákat adott német nyelvből a község érdeklődő diákjainak, ezzel kiegészítve a megélhetéshez szükséges anyagi javakat. A második kép, amely eszembe jut: az ikladi nágy templom és népes gyülekezete, ahova Völgyes Pált meghívta a nemes tradícióval büszkélkedő, eredetileg német ajkú egyházközség. Vendégszolgálatom alkalmával örömmel számolt be a hívek aktivitásáról, a templomba járók számának emelkedéséről, a fiatalok nyitottságáról és részvételéről a gyülekezeti életben. Ez hálával töltötte el szívét, és lelkiismeretes szolgálatvégzésre sarkallta, hiszen láthatta munkájának gyümölcsét. Mindig mosolygott, vidám volt, sugározta a hála és megelégedettség belső érzését. Jó kolléga, segítőkész szolgatárs volt, akire hálásan gondolnak lelkész testvérei, volt évfolyamtársai, akik csak ismerték szerte az országban. A harmadik kép a bakonycsernyei otthonban, saját házukban zajlott találkozásainkhoz fűződik. Völgyes Pál - immár nyugalomba vonultán - az első években szívesen segített helyben és a környék gyülekezeteiben. Annak idején itt kezdte segédlelkészi szolgálatát, hitvesét is itt ismerte meg, aki mindvégig hű társaként állt mellette a szolgálatban és családi életük nehéz napjaiban is. Egyik gyermekük súlyos, évtizedes betegsége nehéz feladat elé állította mindkettőjüket. Csak imádsággal és az Istentől reájuk mértkereszt alázatos, csendes elfogadásával tudták ezt a - talán legnehezebb - szolgálatot elvégezni, amelyet most már az édesanyának egyedül kell vállalnia. Harc, nemes harc jutott Völgyes Pálnak osztályrészül, s ő vállalta mind gyülekezeti, mind családi életében. Futását - kívánsága szerint - családi otthonában végezte be. Hitét ajándékozta és őrizte a szolgálatba hívó Úr, aki szülőfalujában, Ipolyszögön szólította meg, s aki most nyolcvanöt évesen hívta haza hűséges szolgáját. Legyen áldott érte az egyház Ura, s ajándékozza meg őt azzal az örök élettel, amelyet Völgyes Pál testvérünk is hirdetett a koporsók mellett s egész életében. Irgalmának palástjával fedezze el az Úr testvérünknek minden vétkét, s az értünk meghalt és feltámadott Krisztusért fogadja őt magához. Családjának pedig, amelynek tagjai tovább zarándokolnak itt a földi világban, adjon erőt immár nélküle viselni az élet terheit. Adjon hitet, hogy mindnyájan oda érkezzünk, ahova elhunyt testvérünk - reménységünk szerint - már megérkezett: Isten közösségébe. Hiszen „akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk”. (Róm 14,9) Legyen áldott Völgyes Pál emléke és szolgálata! ■ D. Szebik Imre *
