Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-09-13 / 37. szám
8 -m 2015- szeptember 13. PANORAMA Evangélikus Élet Vészhelyzetben a jog< Dr Fabiny Tamás televíziós interjújára Más a kormányzat és más az egyház felelőssége ► A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Országos Irodája Diakóniai Osztályának szervezésében Gáncs Péter elnök-püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő és Fabiny Tamás püspök felszólalásával tartottak műhelymunkát a menekültek megsegítéséről szeptember 4-én, pénteken. A jelen lévő gyülekezetek és intézmények képviselői nemcsak az országos egyház hozzáállásával, hanem a diakóniai osztály eddigi és tervezett tevékenységével is megismerkedhettek. „Manapság mindenki tudja, hogy a menekültkérdésben másoknak mit nem kéne tenniük, de azt senki sem mondja meg, hogy pontosan mit is kellene cselekednünk” - fogalmazott az országos iroda tárgyalójában tartott megbeszélésen elhangzott nyitóáhítatában Gáncs Péter elnök-püspök, aki figyelmeztette a jelenlévőket arra: „Nem attól kell félnünk, hogy kicsik vagyunk, hanem azt a kérdést kell feltennünk, hogy mit tehetünk, és mit teszünk meg.” Gáncs Péter az irgalmas samaritánus példázatán keresztül világított rá arra, hogy ma az egyház tagjai az intézményes, központi segítségnyújtás mellett állnak ki. A mára kialakult helyzet értékelésével és megítélésével kapcsolatban az MEE elnök-püspöke hangsúlyozta: „Más a kormányzat és más az egyház felelőssége. A kormányzat felelőssége, hogy a törvény alapján fenntartsa a rendet, menekülttáborokat hozzon létre, ellátást nyújtson az otthonukat kényszerűen elhagyók számára, és fenntartsa a jó rendet. Az egyház felelőssége az, hogy hirdessük és megéljük az evangéliumot, amely a másik elfogadásáról, a rászorulók megsegítéséről szól. Krisztust követő emberként felebarátunkat kötelességünk megsegíteni.” Az elnök-püspök prédikációjában kiemelte, hogy az egyház feladatának látja a társadalmi érzékenyítést, az előítéletek elleni küzdelmet. „Európa krízisben van, ami az egész kontinens vergődését jelzi. A mai helyzet ébresztő jellé kellene, hogy váljon a keresztény-zsidó kultúra képviselői számára” - fogalmazott. „Csak akkor lehet felelős egyházi menekültpolitikáról beszélni, ha a közösség érdekeit ugyanúgy szem előtt tartjuk, mint a szeretet parancsát” - hangsúlyozta Prőhle Gergely. Egyházunk országos felügyelője Nemzetközi helyzet, aktualitások című előadásában kiemelte, hogy Európában ma a menekültkérdést sajnálatosan a politikai haszonszerzés talajának tekintik, ezért sem érzékelhető a konszenzusra törekvés. Az országos felügyelő a migrációval kapcsolatos nyilatkozatok óvatos és előrelátó megfogalmazásának fontosságát Németország példáján keresztül mutatta be: „A német kancellár a napokban úgy fogalmazott, hogy a szíriai menekülteknek mindenképpen hajlékot nyújt országuk. A pozitív tartalom mellett látnunk kell, hogy lényegében még aznap elkezdődött a hamis szíriai útlevelek nagyszámú nyomtatása.” Prőhle Gergely az ENSZ által július végén közreadott demográfiai jelentésre hivatkozva - mely szerint 2100-ra 1,2-1,5 milliárddal többen lesznek Afrikában, míg Európa lakossága 70 millió fővel kevesebb lesz - kiemelte, hogy a mai menekültkérdés nem rövid folyamat, hosszú távon fel kell készülni rá. „A kulturális különbségek, az integráció nehézsége olyan kihívás elé állít minket, mely határozott, megtervezett politikát követel - fogalmazott az országos felügyelő. - Arra a kérdésre kell a válaszokat keresnünk, hogy mit képviseljünk ahhoz, hogy ötven-hatvan év múlva is legyen hazánkban evangélikusság. Ehhez szembe kell néznünk azzal, hogy a mai előrejelzések alapján a közeljövő megváltozott etnikai, civilizációs összetételű Magyarországot sugall” — mondta Prőhle Gergely. Az országos felügyelő fenntartásait fejezte ki azzal a nézettel szemben, miszerint mindenkit meg kell és meg tudunk segíteni. „Azok a németek, akik baloldali beállítottságuk miatt ezt hangsúlyozzák, csúfos kudarcot vallottak” - mondta. A németországi példánál maradva az előadó kiemelte, hogy míg 2000-ben Friedrich Merz a „Leitkultur” kifejezést használva olyan ellenállással találkozott, hogy később ezt az év „nem-szavává” avatták, addig 2010- ben Angela Merkel német kancellár már úgy fogalmazott, hogy a multikulturalizmusnak vége. Prőhle Gergely beszédében a svájci példára is hivatkozva hangsúlyozta, hogy „úgy lehet jó integrációs politikát kialakítani, ha abban a befogadó ország kultúráját előtérbe helyezik”. Bevezetés, menekülthelyzet Magyarországon a számok tükrében címmel tartott előadást Mészáros Attila, a diakóniai osztály munkatársa. A szociális munkás a médiában sokféle értelmezést nyert alapfogalmak tisztázását követően a Magyarországi Evangélikus Egyház menekültek között végzett és tervezett tevékenységét mutatta be. „Az Ökumenikus Segélyszervezettel (MÖS), a Segítsünk Együtt a Menekülteknek szervezetével, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesülettel ugyanúgy együttműködést ápol egyházunk, mint a házi gyermekorvosok szervezetével” - fogalmazott Mészáros Attila. Az elmúlt időszakban a nagyfai menekülttáborban végzett segítő tevékenységet az evangélikus egyház, jelenleg ruhaadományok gyűjtésével, valamint több nyelven megjelenő tájékoztatók sokszorosításával igyekszik segíteni a hazájukat elhagyókon. A diakóniai osztály munkatársa szólt arról, hogy integrációs házat fognak működtetni, együttműködést létesítettek a szegedi és a józsefvárosi gyülekezettel, ahol az aktív segítő munka támogatását kívánják tovább erősíteni. Szeptember 4-étől naponta százötven fő számára osztanak ételt a budapesti II. János Pál pápa téren, valamint többek között a határzárnál kialakult helyzet enyhítésével kapcsolatban indult egyeztetés. „Látnunk és tudnunk kell, hogy a két kormányzás nincsen teljesen fedésben egymással” - fogalmazott Fabiny Tamás. Egyházunk diakóniai munkáért felelős püspöke beszédében kiemelte, hogy „az egyháznak felelőssége a szeretet kormányzása nevében olyan döntéseket is meghozni, melyek akár a hatalom kormányzásával is szembemennek, így ott kell segítenünk, ahol rászorulók vannak, és ínséget szenvednek.” Fabiny Tamás aggasztónak tartotta, hogy az idegenellenesség Magyarországon felerősödött, ez ellen az egyház fellépését, a társadalmon belüli érzékenyítés fontosságát hangsúlyozta. Buda Annamária, a diakóniai osztály vezetője elmondta, hogy egyhá-. zunk az ételosztáson túl igyekszik a szükségre reagálni, jelenleg is tart az önkéntesek és az adományozók hálózatának a kiépítése. „Az egész országon belül törekszünk arra, hogy segítő csomópontokat hozzunk létre, így lokális szinten is működtethetővé kívánjuk tenni a segítségnyújtást” - fogalmazott. Az evangélikus migrációs műhelyen fórumbeszélgetésre is sor került, ahol a gyülekezetek és egyházi intézmények vezetői tapasztalataikat, kérdéseiket osztották meg. „A keresztény-zsidó kultúra alapja az irgalom gyakorlása” - emelte ki hozzászólásában ifi. Cserháti Sándor. A Szegedi Evangélikus Egyházközség lelkésze személyes segítői tapasztalatairól beszámolva hangsúlyozta: „Félelem van az emberekben, melynek tompítását a média nem segíti, sokkal inkább félelemre uszít. Ezért (is) az egyháznak felelőssége a maga területén az érzékenyítés, a másik megbecsülésének képviselete.” A szegedi lelkész véleménye szerint amit ma a civil társadalom a menekültek között önkéntesen végez, az alapvető állami feladat lenne. „Senki sem passzióból számolja fel hazájában az életét, és indul el otthonról, hanem a kényszer miatt” - fogalmazott if). Cserháti Sándor. A hozzászólások sorában többek között az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a budapesti Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola részéről is jelzés érkezett, hogy szívesen csatlakoznának különböző önkéntes akciókhoz. A műhely résztvevői a megbeszélést követően százötven adag ételt osztottak ki a menekültek között. ■ Galambos Ádám Ételosztás a II. János Pál pápa téren. Képünkön Cselovszkyné dr. Tarr Klára a menekültek gyűrűjében
