Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-11-22 / 47. szám

Evangélikus Élet PANORÁMA 2015. november 22. » 9 A Nagy Rendező földi asszisztensei Angyalok. Mindenkinek más jut ró­luk eszébe - fényes ruha, aranygló­ria, pihe-puha tollas szárnyak, netán élesre fent kard. Mások azonban vallják, az angyalok - főleg az őran­gyalok - sokszor hús-vér, személyi igazolvánnyal bíró embertársak alak­jában élnek közöttünk. Az ezt vallók sorába tartozik (a nem mellesleg ka­tolikus) Döbrentey Ildikó és (a nem mellesleg evangélikus) Levente Péter művész házaspár is. Nemrégiben je­lent meg első közös kötetük Őran­gyalok - személyi igazolvánnyal - Sorsfordító találkozásaink címmel. (A könyv bemutatóján, november 13-án délután megtelt a budapesti Centrál kávéház galériája.) A Harmat, a Luther és az Ekhó Kiadó közös gondozásában napvilá­got látott könyvben a házaspár sor­ra veszi, életükben kik voltak azok a családtagok, barátok, ismerősök és ismeretlenek, akik házasságuk eddi­gi negyvenhét éve alatt nehézsége­ikben, próbatételeikben, gyászaik­ban őrangyalként segítették őket, örömeikben, sikereikben pedig mel­lettük álltak. A Győri Virág szerkesztette kötet közel negyven rövid, novellaszerű írása eredetileg a Family magazin hasábjain jelent meg. Kötetbe gyűjt­ve azonban olyan szívmelengető, olykor megnevettető, máskor el­gondolkodtató epizódfolyam ele­venedik meg az olvasó szeme előtt, amely több mint életrajzi pillanatok sora. Mintát, bátorítást adhatnak: ha módunkban áll, mi is önzetlenül te­gyük a jót, mert sosem tudhatjuk, mikor válunk a „Nagy Rendező föl­di asszisztenseivé”. A könyvhöz Lackfi János József At­­tila-díjas költő, író írt előszót. ■ Boda Zsuzsa Döbrentey Ildikó - Levente Péter: Őr­angyalok - személyi igazolvánnyal. Sorsfordító találkozásaink. Szerkesz­tette Győri Virág. Harmat Kiadó, Luther Kiadó, Ekhó Kiadó, Budapest, 2015. Ára 2500 forint. Mi legyen az elhunyttal? Beszélgetés Cehei András temetkezési vállalkozóval ► A címbeli kérdést feltenni örök élet vasárnapján sem felesleges. A te­metkezési szokások átalakulóban vannak. Az ezelőtt húsz-harminc évvel divatozó „állítsunk magunknak sírkövet” őrület eltűnőben van, ám jönnek újabb divatok. Ilyen a hamvak szétszórása vagy a családi magánszertartás. Sokszor azonban nem tudjuk, mit szabad, és mit nem. Külön problémát vet fel a külföldön el­hunyt hozzátartozó hazaszállítása. In­duljunk ki egy egyszerű, hazai példá­ból! Mint ismeretes, egyre több olyan külföldi állampolgár él Magyarorszá­gon, akik ezer szállal kötődnek ehhez a tájhoz. Főleg nyugdíjasok, akik ugyan némelykor visszatérnek anyaorszá­gukba, de alapvetően Magyarországon élnek - és akár halnak is. A másik ügy a külföldön élő magyarok elhalálozá­sa és hazahozatala. Bizony ez sem egy­szerű, különösen azért nem, mert külképviseleteink nem állnak mindig a helyzet magaslatán. Mi a teendő tehát, ha valaki külföld­re kívánja szállíttatni, avagy onnan akarja hazahozatni a holttestet vagy a hamvakat? Ezzel kezdtem a beszélge­tést Cebei András soltvadkerti temet­kezési vállalkozóval.- Induljunk ki abból, hogy az ottho­nában hal meg az illető. Ekkor a vizs­gálatot végző orvos kiállít egy halott­vizsgálati bizonyítványt. A külföldre szállítás engedélyeztetése úgy történik, hogy el kell menni a haláleset szerinti anyakönyvi osztályra a halott igazol­ványaival, anyakönyvi kivonatával. Ér­dekesség, de fontos tudni, hogy ha pél­dául Sopronban, egy kiránduláson áll meg a szíve az illetőnek, akkor ezt Sop­ronban kell anyakönyveztetni. De maradjunk az egyszerűbb eset­nél. Ha tehát a külföldi állampolgár a magyarországi otthonában hal meg, akkor a járási egészségügyi intézettől kell kérni a külföldre szállítás engedé­lyezését. Ehhez ugyancsak szükséges a halottvizsgálati bizonyítvány. Ez egy hatpéldányos irat, melyből a hozzátar­tozó is kap egy példányt. Egyébként hamvasztás esetén is ugyanez az en­gedély kell. Külföldön természetesen a magyar szervek ottani megfelelőjét kell keresni. A jogszabály előírja, hogy mind koporsós, mind urnás szállítás esetén szükséges az elhunyt állampolgársága szerinti állam engedélye. Csak akkor nem kell, ha a hamvak elszállítását a család végzi. Koporsós szállítás esetén tehát az egészségügyi hatósági kére­lemhez kell a szállítandó halott neve, adatai, utolsó lakhelye, a halál oka és ideje, az, hogy honnan és hova törté­nik a szállítás, a szállító gépjármű tu­lajdonosa, típusa, rendszáma, a vállal­kozó cég és személy neve. Erre állítják ki a szállítási engedélyt.- Mik a koporsós szállítási szabá­lyok?- Kettős koporsó szükséges: kívül deszka, melybe egy fémbetét illeszke­dik. Ebbe az elhunytat légmentesen be­zárják. Ez akár lehet az a koporsó, amelyben odahaza eltemetik. A külföl­di eljárásban az ottani szabályok a mérvadók.- Ki szállíthat koporsós halottat?- A szállító lehet hazai és külföldi cég egyaránt. Lényeg, hogy a halot­tat koporsóban a család a saját jármű­vén nem szállíthatja. Más az urnás te­metés. A temetkezési vállalkozó elin­tézi a hamvasztást, miután megvan a halottvizsgálati bizonyítvány. Ebben van olyan rovat, melybe az illetékes hatóság - adott esetben tehát a vizs­gáló orvos - beleírja, hogy boncolás szükséges-e, vagy sem. Külföldi állam­polgár esetén - kivéve, ha bűnüggyel kapcsolatos a halálozás, vagy a család kéri - nem szükséges ez. A kórház­ban a patológus illetékes megjelölni ezt a rovatot.- Egyre többen kérik ki az elhunyt hozzátartozó hamvait. Ennek mi a módja?- A család részére a temetkezési vál­lalkozó kiadhatja az urnát, és akkor ők rendelkeznek vele. Mindenképpen nyüatkozatot kell tenniük, mely szerint méltó körülmények között helyezik el a hamvakat, és lehetővé teszik a kegye­let lerovását. így lehetőség nyílik arra, hogy a hozzátartozó akár a tanya ud­varán elszórhassa a hamvakat. Itt azonban felmerül néhány etikai kérdés. Például csak olyan ingatlanon helyez­hetik el a hamvakat, ahol ez másokat nem sért. így nem engedhető meg a játszótéren vagy a városközpontban történő elszórás. Az elhunyt szállítása hamvasztóko­porsóban történik, amely egyszerű farostlemez koporsó, benne a test cipzáros, műanyag zsákban. A család meghatározhatja a ruhát és az egyéb kellékeket. A testet hűtőben tárolják, amíg sorra nem kerül. Hamvasztáskor koporsóstul behelyezik a hamvasztó­kemencébe, a krematóriumba. Nyolc­­száz-ezer Celsius-fokos hőmérsék­leten a test elég, a csont, azaz a mész megmarad. Ezt az anyagot teszik be­le a belső, műanyag urnabetétbe, amit egy díszes urnába helyeznek. Magának a hamvasztásnak a díja harminc-negy­­venezer forint, ehhez járul még a szál­lítás és a különböző kellékek ára. Költ­ség még a kórházi hűtés napidíja is.- Mi a garancia arra, hogy nem ke­verik el a holttesteket, illetve nem hamvasztanak egyszerre több testet?- Szigorúak a feltételek: az átvétel során az elhunytat azonosítják. Egy fémlemezkén rajta van a sorszáma, és a koporsóra is ragasztanak egy vonal­kódot. Ezt minden fázisnál ellenőrzik. A fémlemezke a hamvak kivételekor is belekerül az urnába.- Mi történik a testben lévő fémek­kel? Kiveszik előtte?- Erről a hamvasztási megrendelő kitöltésekor kell gondoskodni. Az aranyfog az, ami értékes. A beépített alumíniumötvözeteket nem tudják újra felhasználni, a műanyag pedig megolvad.- A család jelen lehet a hamvasztás­kor?- Van arra lehetőség, hogy a krema­­tóriummal egyeztetett időpontban utoljára elbúcsúzhassanak, és végigkí­sérhessék a folyamatot. Megvárhatják a hamvasztást, a temetkezési vállalat átveszi a hamvakat, és ott helyben át is adja az urnát. A külföldi eseteknél ez úgy történik, hogy általában a külföl­di vállalkozó jön a hamvakért, illetve a holttestért. Ez azért is jellemző, mert sok idős embernek olyan bizto­sítása van, mely ezt a szolgáltatást is magában foglalja. Ugyanakkor lénye­ges tudni, hogy a hazai temetkezési vál­lalkozók ugyanígy segítik, illetve elvég­zik az egész folyamatot, kezdve a ház­tól való elszállítástól az ügyintézésen át a koporsó vagy urna átadásáig. ■ Ifj. Káposzta Lajos Összkiadás élőben Bach csellószvitjei Perényi Miklós előadásában Régen láttam ennyi embert a Zeneaka­démia nagytermében. Bizonyára a zeneóriásnak, / S. Bachnak szólt a kí­váncsiság, de Perényi Miklósnak is, aki ma a legnagyobb alakja hangszerének. Csodagyerekként kezdte pályáját, ki­lencéves korában adta első hangver­senyét Budapesten. 1965-ben maga Pablo Casals hívta meg mesterkurzu­sára. Azóta a világ minden táján nagy sikerrel vendégszerepei. Nem először vállalkozott ilyen ko­moly feladatra. 1981-ben előadásá­ban már lemezre került a Hungaroton­nál a hat csellószvit, három korongon csodálhattuk Bach finom szövésű kompozícióit. A kivételes teljesít­ményt, hiszen a kíséret nélküli játék­nál, bár a hangszer lehetőségei kiszé­lesednek, megnövekednek a nehézsé­gek is. Mint felkötött virágfüzérek, úgy simulnak egymásba a könnyű és súlyos mondanivalók. „Méltóságteljes, előkelő, kimért — írta a mű legjobb ismerője, Bállá György -, a tánc alapkaraktere való­ban ilyen, azonban óriási többletet je­lent Bach elmélyült, lírai részeinek ze­nei tartalma. Építkezése, ahogyan mindenből zenét teremt.” A csellóművész éppen húsz éve újra elvarázsolta hallgatóságát e Bach­­művekkel, idén novemberben pedig két estén - 5-én és 7-én - ismét élő­ben szólaltatta meg őket. Az első nap a G-dúr, az Esz-dúr és a c-moll szvitet hallhattuk. Akkor döbbent belém, micsoda merész kaland a művész ré­széről, hogy egy szál, törékeny hang­szerrel szólítja meg vendégeit. És győztesen, szerényen fogadja a szűn­ni nem akaró tapsot! Két nap múlva a d-mollal, a C-dúrral és a D-dúrral foly­tatódott a varázslat. Perényi Miklós hunyt szemmel ját­szotta a műveket. Mintha két keze összenőtt volna hangszerével. Mintha valaki súgta volna az akkordokat. Hogy megközelítse Bach korának hangzását: az egy oktávval mélyebb zengést. Több zenekritikus is megemlítette, hogy e művekkel Bach a gordonka le­hetőségeinek végső határáig jutott. Ebben is a legnagyobbat alkotta, aho­gyan még annyi mindenben! Csak a legkiválóbb előadók birkóznak meg a feladattal, s bontják ki Bach üzeneté­nek tartalmi mélységét. Nem véletlen, hogy 1717 körül írta a szviteket, miután elfoglalta karmes­teri állását Anhalt-Köthen hercegének udvarában. Egy komoly zenekar veze­tője lett, amelyben maga Leopold her­ceg is tevékeny közreműködő volt. Ámulhatunk, hogy milyen igényes hallgatóság figyelte Bachot, amikor ezek a csellószvitek először elhangzot­tak; bizonyára ők is érezték, hogy a műveken keresztül Isten szólal meg halhatatlanul. ■ Fenyvesi Félix Lajos HIRDETÉS MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a Színek harmóniája dmű ökumenikus igehirdetés-kötet 2015. november 25-én 15 órakor kezdődő bemutatójára az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (1141 Budapest Rózsavölgyi köz 3.). A könyvbemutató keretében kerekasztal-beszélge­­tésre kerül sor, amelynek témája a prédikáció mai helyzete, küldetése és fogadtatá­sa a hazai keresztény felekezetek életében. Résztvevők: Lukács ImszIó pro­fesszor, Steinbach József püspök és Gáncs Péter püspök. A beszélgetést Kézdi Beáta, az Evangélikus Információs Szolgálat munkatársa vezeti. A beszélgetés nem titkolt cél­ja, hogy felhívja a figyelmet arra az értékteremtő, értékközvetítő munkára, amelyet a prédikációk közvetítenek ma és a jövőben a magyarországi egy­házak szolgálatában. A kerekasztal-beszélgetést az új kötet szerkesz­tőjével és felelős kiadójával készített rövid interjú követi. Kendeh K. Péter Szabó Lajos evangelikus.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom