Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-08-09 / 32. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2015. augusztus 9. ► 7 Középpont A magyar történelem nyomában Korán kirajzott csütörtökön a lutheránus tábor, hogy mintegy tíz kilométeres utat tegyen meg az 1330 méterre magasodó Apa-havas csúcsán álló Árpád-keresztig. A rajokat a fárasztó terepen Gödri Alpár tatrangi lelkész buzdította hangosbeszélőn keresztül. (A szervezők „szakszervezeti ordibátornak” nevezték át a megafont, megcsillantva az ízes erdélyi humort.) A történelmi Magyarország ezeréves határánál Koszta István fohászkodott és adott hálát az együttlétért, majd a skanzen házigazdája, Molnár Szabolcs tartott rövid helytörténeti előadást a második világháborús lövészárkok és aknabecsapódások nyomai között. (A szovjetek itt törtek át a magyar védvonalon, ám a pipási !► Folytatás az 1. oldalról Határtalanul vázolta előadásában Raffay Ernő történész, aki nem mellesleg a néhai hittudós evangélikus püspök, Raffay Sándor unokája. Személyes történetekkel tarkítva érzékeltette a nemzeti identitás, a hagyományőrzés és a népességfogyás megállításának jelentőségét. Az ugyancsak az anyaországiakat képviselő ifi. Cserháti Sándor szegedi lelkész és Huszák Zsolt közreműködésével két Lokomotív GT-dallal kezdte esti áhítatát Ócsai Zoltán, majd Ap- Csel 1,4-9 alapján a bizalom, az otthon és a befogadás kapcsolatait fejtegette. „Aki otthon van, nem fél a határokon állóktól" — szögezte le a Pécsi Evangélikus Egyházközség lelkésze. A délelőtti gyalogtúrától ki nem merült táborlakók vacsora után a sepsiszentgyörgyi Coverock Band koncertjén „emészthették fel” tánccal és énekkel utolsó erejüket... Falak helyett hidak A Köz-ép-pont találkozó záróeseménye a péntek délelőtti úrvacsorás istentisztelet volt, amelyen két igehirdetés hangzott el. Végh Nimród és Erzse Zsolt kolozsvári teológushallgatók vetítéssel illusztrált kreatív dialógusprédikációja Mik 7,11 alapján mintegy összegezte a határok dimenzióit. Jelképes fallal szemléltették a közösségi média antiszociális határait. „Egyre több az érintőképernyő, de egyre kevesebb az érintés, az ölelés” - mutattak rá a személyes kapcsolatok leépülésének veszélyeire. A Köz-ép-pont lényege viszont a közösségben, a hidak, átjárók építésében rejlik. „Az igazán veszélyes határokat mi magunk emeljük” - folytatta az alapige értelmezését prédikációjában Adorjáni Dezső Zoltán püspök. Az ifjúsági találkozó eseményeit, élményeit felidézve buzdította a fiatalokat, hogy törekedjenek élő kapcsolat létesítésére Istennel, és ne szigetelődjenek el felebarátaiktól se. „Ezen a találkozón lelki falakat építettünk, melyek sarokköve Jézus Krisztus. A világosság és a szeretet falaira támaszkodva szélesre tárul a lelki határ.” Az istentisztelet után a Köz-éppont táborlakóit köszöntötte még kisőrs hosszú hetekre feltartóztatta a hatalmas túlerőben lévő Vörös Hadsereget.) Ezer évet ugrott vissza Pászka Lehel sepsiszentgyörgyi lovas íjász, aki szőrén is megült lovával - a honfoglaló magyarok ruházatában - tartott igen látványos bemutatót. A magyar történelmi államhatárokat, illetve a kultúrákat, a vallásokat és az etnikumokat elválasztó mezsgyéket Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Koszta István „tábor-nok” búcsúzó szavai után feltöltekezve, de az elválástól nehéz szívvel indultak hosszú útjukra a Kárpát-medence fiatal evangélikusai. ■ WalkóÁdám felelős helyettes államtitkára, Wetzel Tamás, lelki töltekezést, a közösség és az összetartozás erejének átélését és életre szóló élményeket kívánva. A minden értelemben felhőtlen nap után a hűvös gyimesi estét az X-faktor tehetségkutató tavalyi döntősének, Jakab-Péter Izabella négyfalusi énekesnőnek a koncertje forrósította fel. Hűűű-hehőj! Mi is az a hüdintés? A találkozó második napja Bencze Nimród krizbai lelkész áhítatával kezdődött. A fiatal lelkipásztor Luther Márton reggeli imája után slam poetry stílusban verselte el Mt 6,25- 34 alapján, hogy aggodalmaskodás nélkül kell bízni Isten határtalan gondoskodásában és szeretetében. A táborlakókat kiscsoportokba osztották: tíz raj alakult, melyeket a „névjegyes” nyakszalagok színei Miatyánkról írt tanulmányába avatta volna be a fiatal közönséget, ám - egészségi okok miatt - személyesen nem tudott részt venni a Köz-épponton, így Adorjáni Dezső Zoltán püspök olvasott fel írásából egy részletet. „Szeretet, békesség, igazság, jóság. Ezekből bármennyit szétszórhatunk, mégannyi marad. A szeretet arca az ember legfőbb útravalója” - üzente a sokoldalú alkotó. Isten és a matematikai struktúrák címmel tartotta meg előadását a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum igazgatója, dr. Bencze Mihály matematikatanár. A végtelen fogalmán keresztül kísérelte meg levezetni a minőségi matematika kapcsolatát az isteni struktúrához. Kissé szinkretista értekezésében keveredett a számmisztika, az ezoterika, a mesék világa és a magyar ősi mitológia... A rajok délután a sakksátorban, sport- és kézműves-foglalkozásokon feszegethették testi, szellemi és kézügyességük határait. A népművészet mesterei (Sályi Róbert keramikus Szatmárnémetiből, a nagyváradi Pázmány Ida gyöngyfűző és Czirják Szilárd bőrdíszműves Csomafalváról, illetve Lugosi András és Erzsébet fafaragó) vezették be a kicsiket és a nagyokat mesterségük fortélyaiba, és készítettek együtt apró emléktárgyakat, ajándékokat. A 20. század második fele legnagyobb élő klasszikus folkloristájának nevezte a válaszúti Kallós Zoltánt a Babe?-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének professzora, Pozsony Ferenc. Ismertette a nyolcvankilenc éves Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő munkásságát. Kallós Zoltán vetítéssel egybekötött előadásában a fiatalok hallhattak - többek között - lészpedi árvadalt, visai rabéneket és gyimesfelsőloki hüdintést, azaz elnyújtott kiáltást, amellyel - mobiltelefonok híján - a gyimesi pásztorok és hegylakók jeleztek egymásnak. „Hagyományaink tartottak meg, az anyanyelvűnk mellett kell, hogy legyen zenei anyanyelvűnk is, ezek a magyar népdalok, illetve a magyar tánc és mozgáskultúra is. Mindig azt mondtam, hogy addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk” - zárta előadását a nemzet művésze. Az esti áhítatot Kálit Eszter lelkész tartotta: Mt 28,20 alapján a karácsony, a húsvét és a pünkösd történetén keresztül szemléltette a Jézus születésének, feltámadásának és mennybemenetelének „transzcendes határátkelőit”. A nagyszínpadon a kosteleki Vaszi Levente és tanítványai vezették be a késő esti táncházat. A Felszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny tavalyi közönségdíjasa fergeteges műsorral - csángó énekekkel, tánccal és pajzán történetekkel - kápráztatta el a fiatal lutheránusokat. A találkozó pólóinak eladásából befolyt összeg egy részét az ő támogatásukra ajánlották fel a szervezők. A napot a Felszállott a páva kategóriagyőztese, a kolozsvári Tokos és a Harmadik zenekar alkalmi fúziójának vezetésével zárta vidám táncház. tárokról Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Utalt a találkozó helyszínének földrajzi és kulturális szerepére: Gyimesközéplok nemcsak Csíkszéket, illetve Székelyföldet, jelenleg pedig Hargita megyét határolja, de egykor a történelmi Magyarország keleti végét is jelentette. Elodázott lehetőségnek és a mai problémák gyökerének nevezte a szövetségi elnök, hogy a közös európai identitás alapjainak tisztázásakor nem vették be a kereszténységet az Európai Unió alaptörvényébe. Nagy mulasztás ez, mivel így nehezen várható el az ide vándorlóktól, hogy a ke- atalok még véletlenül sem kerültek resztény hagyományt figyelembe ve- egyazon rajba. A határok lebontása gyék. „A demokratikus értékek, a sza- a rajok összetételében is megnyilvábadság és a keresztény hagyomány nult... együttese révén Európa önmagára ta- Határos és határtalan gondolkodás lálhat” - mutatott rá Kelemen Hunor. - ezzel a sorozatcímmel futottak A magyar kormány nevében köszöntötte a találkozó résztvevőit a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért napközben a skanzenben felállított nagysátorban az előadások. Czakó Gábor Kossuth-díjas író, publicista a < 5 •< Q < Az MEE ifjúságért felelős püspöke Pál apostol Efezusiakhoz írt leveléből vett részlet alapján úgy fogalmazott, hogy „a távollévők egymásra találásának csodája ősi idők óta megvan az egyházban, és a Köz-ép-pont találkozónak is ez a küldetése”. A „nyugati püspök" átadott három ajándékot is a „keleti püspöknek” amelyek szimbolikusan is kifejezik az összetartozást: az egyházkerület pólóját, az egykori dunántúli püspök, nyelvújító Kis János verseskötetét és kóstolót a kerület díjnyertes borából, amelyet a találkozó záró istentiszteletének úrvacsorái közösségében vehettek magukhoz a táborlakók. Politikai értelemben beszélt a haalapján különböztettek meg. Csapatépítő játékok segítették az ismerkedést és az összehangolódást, mivel a szervezők előre megfontolt szándéka szerint a különböző gyülekezetekből, településekről érkezett fi-
