Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-12-13 / 50. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2015. december 13. *• 15 EVÉL&LEVEL&LEVEL Két Zulauf-reflexió Tisztelt Szerkesztőség! Az Evangélikus Élet szeptember 27-én megjelent számában Keveházi Lász­ló Bétheltől az új Sareptáig című cikkét olvasva a következő kérdés merült fel bennem: vajon történeti ismeretek hiánya, felületes ismerete vagy azok szán­dékos elhallgatása az oka a közölt adatoknak? Mindkét eset igen sajnálatos. Ha máshonnan nem is, de Zoltán László evangélikus lelkész könyvéből (Zulauf Henrik 1893-1956 - A Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület igaz­gató lelkészének élete és munkássága, 1931-1951; Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület, 2004) egyértelműen látható, hogy édesapám, Zulauf Henrik húsz éven keresztül - a legnehezebb háborús években is - vezető lelkésze volt a Fébének egészen annak feloszlatásáig. Nem kívánhatom, hogy szakértő, odaadó, szeretetteljes munkáját értékel­jék, de „kifelejteni”, meg sem említeni, azt nem tartom tisztességesnek, igaz­ságosnak. Üdvözlettel: Cseng ődy Esther (Zulauf) (Tübingen) Tisztelt Szerkesztőség! Meglepődve olvastam az Evangélikus Élet szeptember 27-i számának 5. ol­dalán a Bétheltől az új Sareptáig című cikket. Megdöbbenésemet nem annyi­ra az váltotta ki, ami a cikkben olvasható, mint inkább az, ami hiányzik be­lőle. Nevezetesen a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület feloszlatás előtti huszonhét évéből huszonkét (!) év. Nagyon is értem, hogy egy ilyen „történeti áttekintés” talán megfelel a je­lenleg az evangélikus egyházban mértékadó szemléletnek, de mégis külö­nösnek tűnik, hogy egy ilyen beállítás által éppen az a korszak süllyed el a nemlétezés süllyesztőjében - az akkori vezetőség személyiségeivel együtt-, amelyben a Fébé integrálása az egyházba fő törekvésként megvalósult, és min­denféle szektás és rajongó tendenciák eredményesen el lettek hárítva. Azonkívül a gyümölcsöző kapcsolatok meg lettek alapozva az olyan német testvérintézményekkel, amelyek a Fébé utódintézményei számára máig eg­zisztenciális jelentőségűek. Az efféle „történetírás” amelyet nem lehetett megkülönböztetni a törté­nethamisítástól, s amelynek kedvelt módszerei közé tartozott a nemszere­tem tények elhallgatása, a múltat nem ismerő fiatalok tudatlanságának ki­használása, köztudottan évtizedeken át hivatalos monopóliumot élvezett Ma­gyarországon. Éppen az evangélikus egyház hivatalos lapjában élvezzen ez a módszer sí­ron túli tovább élést? Egy cikkben, amelynek szomszédságában egy püspö­ki prédikációban ez a mondat olvasható: „Nem kirekesztő egyházat akart Jé­zus.” Mi más az ilyen történetírás, mint kirekesztés, nemes tradíciók meg­csúfolása? Nem hiszem, hogy az efféle publikációs teljesítmények az egyház hivatalos lapjában nagyban emelnék a Magyarországi Evangélikus Egyház tekintélyét akár az országon belül, akár az ország határaitól nyugatra. Tisztelettel: professzor dr. dr. h. c. Thomas Köves-Zulauf, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Tisztelt Zulauf Család! Levelüknek teljes mértékben igazat adok. Csak annyit szeretnék rögzíteni, hogy a cikkemből kimaradt Zulauf Henrik élete és szolgálata nem valami­lyen „irányított” tény. Zulauf Henrik lelkész szolgálata valóban kihagyhatat­lan a Fébé történetéből. „Védekezésül” mondhatnám, hogy az új Sarepta ün­nepélyéről hazajövet ültem neki gyorsan az írásnak, és csak az általam sze­mélyesen ismert igazgatókat említettem, de tudom, hogy ez nem mentség. Ezért a Zulauf családtól publikusan most bocsánatot kérek. Keveházi László Az Egyességi irat fordítója: Bohus Imre Egy könyvbemutató kapcsán az Evan­gélikus Élet két írásban is (november 22., 8. o.) szólt arról, hogy megjelent az Egyességi irat, egyházunk hitvallási gyűjteményének az a darabja, amely­nek eddig nem volt magyar fordítása. Mindkét írás megemlítette a kötet szerkesztőit, illetve a kísérőtanulmány szerzőjét, de egyikben sem szerepel a mű magyar fordítójának neve. Ezt a hi­ányt szeretném pótolni. Az Egyességi irat először 1580- ban jelent meg nyomtatásban német, majd latin nyelven. Összefoglalásá­nak, az Epitoménak a magyar fordí­tását már 1598-ban kiadták. (Máso­dik kiadása 1908-ban látott napvilá­got.) Az eltelt négyszáz évben senki sem vállalkozott a fordításra. Bizo­nyára sokan tanulmányozták a szö­veget az eredeti nyelven vagy latin fordításban. Ha eleink több száz év­vel ezelőtt szükségesnek tartották a fordítást, mennyivel inkább szük­séges lett volna ez azóta, amióta a többnyelvűség visszaszorult. A nyugalomba vonult fóti lelkész, Bohus Imre vállalkozott - részben má­sok, így a néhai Dóka Zoltán unszo­lására - a fordításra. Az elvégzett munka bizonyítja, hogy megvolt az a német és latin nyelvi felkészültsége, amely egy ilyen régi szöveg megfejté­séhez szükséges. Hiszen négy évszá­zaddal ezelőtt más volt a német sza­vak értelme, más nyelvtani szabá­lyok voltak érvényesek, és más stílus­ban fejtették ki nézeteiket a teológu­sok. Még jó, hogy már akkor lefordí­tották latinra is, noha egyre keveseb­ben vannak ma hazánkban, akik szá­mára a latin segítséget jelentett volna. A fordításhoz azonban magas szintű teológiai jártasság is megkívántatott, hiszen hiába ismeri valaki minden ide­gen szó jelentését és az összes nyelv­tani szabályt, ha nincs fogalma arról, hogy miről szólhat a szöveg. Bohus Imrének az Egyességi irat ke­letkezéséről szóló tanulmánya 1995- ben jelent meg a Keresztyén Igazság­ban. Magyar nyelven ez az addig leg­alaposabb és legrészletesebb leírása az hat történetének, amely bizonyítja, hogy a fordító már akkor komolyan foglalkozott vele. Kérdésemre, hogy - még ha megszakításokkal is - hány évig tartott a fordítás munkája, vagy mikor vágott bele, Bohus Imre nem tu­dott vagy nem akart pontos választ ad­ni. Nem túlzunk, ha akár tizenöt év­nyi munkájával számolunk. A könyvbemutatóról közölt fényké­pen sem látható a fordító, de ez nem a kiadó hibája. A kilencvenes éveiben járó Bohus Imre kórházban van. Fog­laljuk őt bele imádságainkba, és le­gyünk hálásak az Úrnak ezért a hűsé­ges, csendes és tudós szolgájáért. ■ R. A. HIRDETÉS Lassabb, gyorsabb Hogy mi jelenik meg a Facebook­­üzenőfalunkon, és hogy miért éppen az kerül a szemünk elé, ami, az lé­nyegében rejtély. Leírások alapján tudható, hogy rengeteg paramétert vesz figyelembe a rendszer, amikor eldönti, hogy az ismerőseink által megosztott tartalmak közül melyek jelenjenek meg, és melyek kerülje­nek előre. Idén ősszel még egy ismert jellem­zővel bővült a rendszer: a Facebook már azt is figyeli, hogy mennyire gyors az internetkapcsolatunk, és ha azt észleli, hogy lassú helyről ne­­tezünk, akkor különféle trükkökkel próbálja meg élvezetesebbé tenni az oldal látogatását. Például ilyenkor nem jelenít meg videókat, illetve a ké­pek helyén is csak egy kis felbontá­sú változat jelenik meg először. A cél egyértelműen az, hogy a világ „nem nyugati felén" ahol kevésbé elterjedt a széles sávú internet vagy a gyors mobilnet, szintén jól használható legyen a rendszer. A Facebook nemrég újra tett egy lépést azért, hogy az emberek jobban használhassák az oldalt, csak ezúttal a másik irányból. A „2G Tuesdays”, azaz a „2G keddek” nevű program ke­retében a rendszer fejlesztői kedden­ként csak a manapság már igen las­súnak mondható 2G-S internetet használhatják, vagyis első kézből szerezhetnek tapasztalatot azzal kap­csolatban, hogy milyen az oldal ak­kor, amikor nem a lehető legjobb inf­rastruktúra áll a rendelkezésükre. Merthogy amúgy jellegzetes „fej­lesztői betegség” hogy a lehető leg­gyorsabb számítógépek, legnagyobb képernyők és leggyorsabb kapcsolat birtokában az ember könnyen elfe­ledkezik arról, milyen is az, amikor ezek nem állnak rendelkezésre. Ha a saját gépen egy szempillan­tás alatt bejön az oldal, kevesen ve­szik a fáradságot, hogy azzal foglal­kozzanak, amikor mégsem így törté­nik minden. Például hogy legyen betöltésjelző, amely mutatja, hogy minden rendben, áramolnak az ada­tok, csak éppen lassan. Vagy hogy maga az oldal kialakítása olyan le­gyen, hogy először a fő tartalom je­lenjen meg, akkor is, amikor a teljes oldal még be sem töltődött, és a kü-EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ ^ k___ Rovatgazda: Nagy Bence lönféle dizájnelemek nélkül is élve­zetes legyen az olvasás. A Google Chrome böngészője már egy ideje kínál beépített eszközöket is erre. Az F12 billentyűvel elérhető fejlesztői ablak bal felső második ikonjára kattintva nemcsak különfé­Európai Parlament - olyan kiskapu­kat hagyott meg, melyek lehetővé te­szik, hogy bizonyos tevékenységeket korlátozzanak, illetve hogy „speciá­lis szolgáltatások” számára gyorsabb elérhetőséget biztosítsanak. Vagyis akár az is könnyen előfordulhat, hogy egy nagy cég fizethet azért, hogy az ő oldalai vagy szolgáltatásai gyorsabbak legyenek - így viszont a versenytársak hátrányba kerülhetnek, hacsak ők nem teszik ugyanezt. Vi­szont egy új megoldással előrukko­ló startup vállalkozásnak még nem lehet annyi tőkéje, hogy ezt megfi­nanszírozza magának, ezért valójá­ban mindenkinek a kárára válik, ha ők - úgymond - kevesebb esélyt kap­nak. Márpedig nemigen sült még ki jó dolog abból, ha valakik vagy vala­mik egyenlőbbek lettek az egyenlők között. le képernyőket - okostelefon, tablet, notebook - szimulálva tekinthetjük meg az oldalt, de a betöltés sebessé­gét is lehet állítgatni, így könnyen le­het csiszolgatni az olvasónak nyújtott felhasználói élményt. Az oldalak betöltésének sebessé­ge ráadásul amiatt is újra kérdés lett most, hogy Európában eljöhet a két­­sebességes internet kora. Eddig ugyanis tiszta netsemlegesség volt, vagyis minden egyes internetes szol­gáltatás ugyanolyan sávszélességet kapott. Ám az új szabályozás - ame­lyet november elején fogadott el az Bár a szakértők azzal rémisztget­nek, hogy a szabályozás alapvetően átalakítja azt, amit ma internetezés­nek hívunk, az egy jó darabig nem fog megváltozni, hogy valójában a neten lehet a legkevesebb költséggel vállal­kozást indítani vagy tartalmakat publikálni. Ha pedig mindezt lassú hálózati kapcsolatot használó látoga­tók számára kínáljuk, akkor biztosan mindig találunk olyasmit, amin mi tudunk javítani azért, hogy nekik jobb élmény legyen a mi oldalainkat böngészni. ■ N. B. Bevállalós? Csak bírja £ az iramot. Erős immunrendszer és elemében a család. Az emelt hatóanyag-tartalmú Béres Csepp Extra tokozott immun védelmet biztosít szervezetünknek a beteg ségek megelőzésében és leküzdésében, hogy a mindennapok kihívásai közben is életerősek maradjunk. beres CSEPP EXTRA A KOCKÁZATOKRÓL ÉS MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT! B BÉRES Az egészséges emberért

Next

/
Oldalképek
Tartalom