Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-07-19 / 29. szám
6 -m 2015. július 19. Illyés és Zsilinszky kultúrkörök Evangélikus Élet Történelmi portré a mának Bajcsy-Zsilinszky könyve Mátyás királyról Puszták népe, Hunok Párizsban, Petőfi Sándor, Fáklyaláng, Malom a Séden, Egy mondat a zsarnokságról - néhány cím, melyekről azon nyomban a 20. századi magyar irodalom és szellemi élet kiemelkedő alakja, Illyés Gyula juthat eszünkbe. Ez év decemberében lesz kilencvenöt esztendeje annak, hogy első verse megjelent - névtelenül - a Népszavában. 1937-ben társszerkesztője lett - Schöpflin Aladár mellett - a Nyugatnak, Babits halála után pedig Illyés szerkesztette -1941 októberétől - az utódlapot, a Magyar Csillagot. A német megszállás után bujkálni kényszerült. Nem véletlenül, hiszen tevékeny szereplője volt a hazai Hitlerellenes, nácizmusellenes mozgalomnak, egyik alapítója volt az antifasiszta szellemű Márciusi Frontnak, a nyíltan háború- és németellenes Magyar Történelmi Emlékbizottságnak, s egyik fő kezdeményezője, szervezője a pesti Petőfi-szobomál 1942. március 15-én tertott, nagyszabású béketüntetésnek, ahol a parasztság nevében Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével koszorúzták meg a forradalmárköltő szobrát. Illyés már az 1930-as, 1940-es években a magyar irodalmi közélet jelentős szereplője volt, a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvözője. Jó barát-ZSILINSZKY ságot ápolt a kor neves személyiségeivel, így Bajcsy-Zsilinszkyvel is. Tisztelte és becsülte őt, és a parlamenti képviselő, publicista, lapkiadó hasonlóképpen viseltetett Illyés iránt. Bajcsy-Zsilinszky szívén viselte az irodalom ügyét s az irodalmárok sorsát is. Saját lapjainál - amíg anyagilag tehette - többeknek biztosított kenyérkeresetet; többek közt József Attilának, Féja Gézának, Hamvas Bélának, Szabó Dezsőnek, Szabó Pálnak. Különösen szimpatizált a vidéki, falusi származású írókkal, költőkkel. Mutatja ezt az is, hogy megírta Egyetlen út: a magyar paraszt című kötetét, s hogy élete vége felé vállalta a népiekhez, a parasztpártiakhoz kötődő Szabad Szó főszerkesztését. Á nemzeti ellenállás ma is élő, kilencvenhárom esztendős egykori kisgazda résztvevője, dr. Horváth János nyugalmazott professzor, a magyar Országgyűlés korábbi korelnöke többször is megemlékezett arról, hogy Bajcsy-Zsilinszky a kisgazdapárt helyiségeiben, illetve a Magyar Parasztszövetségben rendszeresen kimerítő tájékoztatást adott állásfoglalásairól nekik, fiatal, vidéki származású pályakezdőknek, s gyakorta járta a vidéket is, mert különösen érzékeny volt az akkortájt falun meg a pusztákon élő magyar emberek szociális helyzete iránt. Vesszőparipája volt a földreform. Ebben különös szerepet szánt volna a magyar íróknak. 1938 novemberében írta Illyésnek: „Én mostanában sokat foglalkozom magamban azzal a problémával, mi az oka, hogy a magyar író - pártokon kívül - annyira elhúzódott még az árnyékától is mindannak, amit politikának lehet mondani. A napokban Zilahy Lajossal beszélgettem, s emlegettem előtte, hogy most kellene fegyverbe szólítani az írókat, mert egyfelől rengeteget tehetnének a közélet színvonalának újból való fölemelésére, szellemi és erkölcsi szempontból egyaránt, másfelől sohasem volt olyan aktuális a földkérdés, mint ma. És attól lehet félni, hogy ez a baromi világnézeteskedés megint a szavak özönébe, éspedig vásári szóözönbe fojtja a nagy, esedékes reformokat, elsősorban a földreformot. A buta és műveletlen törtetőknek azért van akkora hangjuk, legalábbis jórészt azért, mert a szellem emberei sokat hallgatnak. Nem azt mondom én, hogy az írók vegyék át a politikusok szerepét, de úgy érzem, a politikát a mai pocsolyalégkörből csak az írók emelhetik tisztább régióba...” Bajcsy-Zsilinszkyt hetven esztendővel ezelőtt őszintén meggyászolták a népiek. Ha tovább élt volna,, biztosan őszintén szeretett vezetőjük lett volna, s biztosan magas, felelős poszton irányította volna a nép ügyeit. Azonban sajnos minden másként alakult. „Benne van nemzeti történelmünkben, de - mindnyájan érezzük - még nem a helyén. (...) Alakját nem mi, kortársai, fogjuk annak az eszmei Szent Csarnoknak valamelyik szoborfülkéjébe belemerevíteni. (...) Eszméit és céljait, terveit és hiedelmeit rendezze az idő. Adjunk mi képet magának az embernek a belső rendjéről úgy, ahogy nekünk megmutatkozott” - vetette papírra róla halálát követően Illyés. 1986-ban - a Kossuth-díjas költőíró halála után három évvel - a Hazafias Népfront Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékbizottsága kiadta egy kis füzetben Zsilinszky címet viselő írását, Vígh Károly történész szerkesztésében, háromszáz számozott példányban. Idén pedig a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottság újra kinyomtatta - Illyés jogutódjának, Illyés Máriának a hozzájárulásával, valamint Horváth János támogatásával - ezt a kis emlékfüzetet. A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül, az emlékbizottság fogja ingyenesen eljuttatni a Bajcsy- Zsilinszky emlékéhez kötődő hazai és határon túli településeknek, iskoláknak, közösségeknek - mintegy előkészítve így a 2016-os emlékévet, amikor Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének százharmincadik évfordulójára emlékezünk. ■ - KERECSÉNYI -Sok szó esik napjainkban is, az Evangélikus Élet hasábjain és másutt, Bajcsy- Zsilinszky Endréről, a politikusról, az antifasiszta mártírról, egy patinás evangélikus család sarjáról. Az íróról már sokkal kevésbé. Igaz, a nagyközönség számára voltaképpen egyetlen munkája lehet igazán érdekes, az először 1939-ben megjelent Mátyás király, amely szépirodalmi igényű történelmi arckép. Stílusában könnyen felfedezhető az angol esszéírói hagyomány, Lytton Strachey és Victoria Sackville-West hatása is. Ez utóbbi szerzőt történetesen éppen az a Szerb Antal fordította magyarra, aki szintén az eszünkbe juthat Bajcsy-Zsilinszky Mátyás-portréjával ismerkedve, a villanásnyi fejezetek rá jellemzően gyors váltakozásától felpezsdülve. Ez a szokatlan, mert nagyon emberi és emberközeli, korántsem szoborszerű, nem unalmas és nem nehézkes Mátyás-értelmezés, ez az 1939-es (az 1940-es Hunyadi János-ünnepségek nyitányának is tekinthető) kis könyv egészen 1982-ig Csipkerózsa-álmát aludta. Már ekkor is Nemeskürty István időtállónak bizonyult s a jelen kiadást ugyancsak bevezető, máig aktuális előszavával jelent meg. Ebből az értő szövegből idézünk most néhány sort. „Ritkaság, hogy egy író a maga elé tűzött cél felé oly következetesen törjön, mint Bajcsy-Zsilinszky. E sorok kinyomtatása után öt évvel életét adta »belső szabadságunkért és külön függetlenségünkért«. Bajcsy-Zsilinszky nem közöl életrajzi szenzációkat (többek között nem kering a „ méreg végzett Mátyással, vagy sem” kérdés körül, mint annyian. ..-P.É.), kutatási újdonságokat. Zrínyi gondolatmenetét követi, bár sok, mások által nem így vagy nem kellőképpen hangsúlyozott apróságot vesz észre, ami mutatja, hogy alaposan áttanulmányozta és kijegyzetelte a szakirodalmat.” Mindez szép, mondhatják a kétkedők, de vajon mi bírta rá a huszonötödik születésnapját ünneplő Fekete Sas Nem Siménfalvy Sándorra, a postai irányítószámokat egykoron hollóval népszerűsítő, öreg színészre gondolok ezúttal, hanem a szimbólum igazi „gazdájára” akinek családi címerében szerepelt e madár. I. (Hunyadi) Mátyás nehéz történelmi örökséget vett át, amikor különböző viszontagságok után tizenöt (más számítások szerint tizenhét, pontos születési dátumát nem ismerjük) éves korában - a legenda szerint - a befagyott Duna jegén 1458. január 24-én királlyá választották. Hazánkat ebben az időben keletről a török, nyugatról III. Frigyes császár, délről Velence, északról pedig Lengyelország ellenséges magatartása fenyegette. Magában az országban sem volt nyugodt a helyzet, az északi vármegyékben például cseh zsoldosseregek élén Jan Giskra rablóvezér garázdálkodott. A fiatal uralkodó komoly háborúk, hosszú tárgyalások, furfangos egyezségek nyomán szilárdította meg helyzetét. Királysága elején nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állítottak mellé, őt azonban ebből a tisztségéből Mátyás csakhamar eltávolította. Bár Mátyás 1458-tól uralkodott, hivatalosan csak 1464-től volt legitim király, mivel Magyarország törvényes királya csak akkor lehetett valaki, ha az esztergomi érsek a székesfehérvári bazilikában a Szent Koronával koronázta meg. Mátyás 80 ezer aranyforintért vásárolta vissza a koronát III. Kiadót arra, hogy a 2015-ös ünnepi könyvhét nagy gondossággal megválogatott kiadványai közé szólítsa ezt a kétszeri megjelenése ellenére sem érdemének megfelelően népszerű könyvet? A válasz egyik fele a főszereplő, azaz Mátyás személyéhez kötődik. Bajcsy-Zsilinszky Endre MÁTYÁS KIRÁLY Jé 2014-ben a kiadó egyik legnagyobb sikere Káka Rozália, a híres-neves mesemondó asszony Mátyás király neve napja című, jóízű és tömör anekdotagyűjteménye volt, Gyulai Líviusz hol drámai erejű, hol humoros illusztrációival. A 2015-ös „Mátyás király repríz” azonban legalább ennyire szól magának a Bajcsy-Zsilinszky-műnek. A jeles szerző ugyanis ráérzett arra, hogy egy igazán maradandó történelmi portré mindig beleépül a mába, a mindenkori olvasók mindenkori jelenébe. Az, amit az alábbiakban Mátyás egyéniségéről olvashatunk, örök érvényű üzenet, minden honatya és napjainkban már honanya számára is: „És ezért volt, ezért lehetett olyan nyugodt, magabízó és olyan diadalmas Mátyás király is a maga nyaktörő diplomáciai és katonai úttalan útjain, mert ott érezte maga mögött, csakúgy, mint a világirodalom legnagyobbjai Caesar és Attila óta, a nagy néptömegek jóváhagyását, helyeslését, biztatását és elszánt erejét.” Evangélikus olvasókhoz szólva nem kerülhetjük meg a kérdést: je-A „hollós" Frigyes császártól, és 1464. március 29- én Székesfehérváron koronázták meg. Uralkodása első évtizedében sikerült felszámolnia az úgynevezett bárói ligákat, amelyek addig háborúskodásaikkal, belső hatalmi óvódásaikkal bizonytalanná tették az ország helyzetét. Köznemesi többségű országgyűléssel korlátozta a bárók hatalmát, stabilizálta kormányzati bázisát. Eredményeket ért el a központi hatalom kiépítésében és megszilárdításában is. Felállította a királytól függő, állandó hadseregét, amelyből később kinőtt a híres „fekete sereg” Uralkodása alatt fellendült a szabad királyi városok ipara és kereskedelme; miközben emelkedett a mezővárosok gazdasági jelentősége is a kibővített vásártartási jogoknak köszönhetően. Emellett megszilárdultak és kibővültek a környező országokkal folytatott kereskedelmi, piaci kapcsolatok. A király első éveit a török hódítók elleni védekezés kötötte le, ezt követően viszont ő indított hódító célú háborút Csehország ellen, később pedig sorozatos hadjáratokat vezetett a Habsburg-tartományok elfoglalására. 1485-ben még Bécset is bevette, miközben fenntartotta a déli végvárak védelmét is. Második feleségével, I. Ferdinánd nápolyi király leányával, Beatrixszel együtt felkarolta és pártolta a humanista műveltséget hazánkban. Maga Máién van-e Bajcsy-Zsilinszky protestáns családi háttere és neveltetése e könyv lapjain? Vannak-e olyan sorai, amelyek eszünkbe juttathatják a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium kiváló növendékét és önképzőköri elnökét? Vagy éppen neves történész - egyháztörténész nagybátyját, az 1925- ben elhunyt Zsilinszky Mihályt? Úgy vélem, a kis könyv talán leginkább az ágostai háttér irányába mutató fejezete a politikában és hadban sikerember Mátyás legnagyobb kudarcának, Beatrix nápolyi királylánnyal kötött házasságának mai szemmel nézve meglehetősen szigorúnak tűnő, de nem egyoldalú és nem végzetesen elfogult bemutatása: „Beatrix szép s a magyar király nemzetközi állását, föladatait átértő (mai szóhasználattal: felfogó!), fogékony és eszes asszony volt, méltó élettársa lehetett volna egy kimagasló szellemnek, nagy uralkodónak és államférfiúnak. De erkölcseiben a reneszánsz gátlástalanságait hozta a puritán budavári palotába, és olyan mértékű asszonyi becsvágyat, amelyet még Mátyás szellemi felsőbbsége és szikrázó lángelméje sem tudott lenyűgözni és kordába fogni. Főleg azért nem, mert nem jelentkezett az a legtermészetesebb és legeredményesebb közvetítő közöttük, aki a királyné szinte bestiális uralomvágyát helyes mederbe terelhette volna - a gyermek.” Igaz, a nyár a könnyű olvasmányok ideje. Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvének könnyed, gyöngysorfüzérre emlékeztető tagolása, más szóval minifejezetekből való építkezése és a kötet formátuma azonban a történelmi téma ellenére akár vízparti, erdei olvasmánnyá avathatja. Bízunk továbbá abban, hogy ősszel azután az evangélikus iskolák könyvtárainak anyagába is bekerül ez az értékes könyvritkaság. ■ Petrőczi Éva Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás király. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2015. Ára 2900 forint. tyás is a műveltség és a tudományok elkötelezett híve volt, eredeti nyelven olvasta a görög és latin klasszikusokat. Híres külföldi tudósok sokasága fordult meg udvarában. A könyvtárában, a Bibliotheca Corvinianában őrzött kötetek számát csak megbecsülni tudják a kutatók, 2500-4500 közé teszik. Napjainkban Magyarországon ötvenhárom corvináról tudunk, ezek bizonyosan a nagy király könyvtárának részei voltak. Az itáliai reneszánsz eszmék térhódítását a magyar főpapság elvilágiasodása is segítette: a főpapok mint királyi főhivatalnokok sokat adtak a művészetekre, és nemegyszer maguk is serényen tevékenykedtek a művészetek valamelyik ágában, gondoljunk csak Janus Pannoniusra. A belpolitikai helyzet ingatagságára jellemző volt, hogy Mátyás a fiának, Corvin Jánosnak a trónra segítéséről nemcsak a magyar főurakkal, de külföldi uralkodókkal is egyezkedett. 1490. február 24-én Bécsben még megünnepelte névnapját, de április 6-án ugyanott meghalt - Székesfehérváron temették el királyi pompával. Már életében különböző legendás történetek terjedtek el róla a nép között. Ezeket híven feljegyezte például Benczédi Székely István és Heltai Gáspár is. Hogy mennyi a valóságalapjuk, arról keveset tudunk. Ám az tény, hogy Hunyadi Mátyás alakja fél évezred elmúltával is él a köztudatban, s ma is ő „Mátyás, az igazságos” ■ Dr. Barcza Béla HIRDETÉS Felhívás parókusi alkalmassági vizsgálatra A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala értesíti a hatéves képzésben részesült, 2013 októbere előtt ordinált beosztott lelkészeket, hogy az október 5-ére tervezett parókusi alkalmassági vizsgálatra július 24-ig kell írásban jelentkezni a püspöki hivatalban (postacím: 9001 Győr, Pf. 1639; e-mail: nyugati.kerulet@lutheran.hu). A püspöki hivatal a jelentkezések beérkezését követően küldi ki az írásbeli feladatok és szóbeli tételek anyagát.
