Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-12-06 / 49. szám

Evangélikus Élet

»PRESBITERI«

2015. december 6. » 13

Rovatunkfolytatja azon források ismertetését, amelyek egy-egy neves evangélikus személyiség pályafutásáról tartalmaznak adatokat. Az evangélikusok fontos bizalmi pozíciókat bírtak mind a kuruc mozgalomban, mind a Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelem udvartartásában, államigazgatási apparátusában és hadseregében. Közülük ezúttal Radios András brigadérosra emlékezünk.

Radics András, Rákóczi brigadérosa

Oláh Tamás

THESAURUS

Radics Andrásnak, a kuruc kor egyik felső-magyarországi evangélikus diplomatájának és katonájának a neve leginkább onnan lehet ismerős, hogy Zrínyi Ilona mellett ő irányította katonailag Munkács védelmét 1685- 1688 között.

II. Rákóczi Ferenc, aki gyermekfejjel ismerte meg Radicsot, két helyen is megörökítette a Munkács védelme során játszott szerepét az 1716-1719 között keletkezett Vallomásaiban. 1685 őszére vonatkozóan ezt írta: „Nem sokkal Thököly távozása utána a német hadsereg megérkezett említett várunk - Munkács - ostromlására. Anyám mellett maradt Thököly kancellárja, Absolon, egy éles eszű, egyszersmind gonosz lelkű férfi (ez tanácsosainak zászlóvivője, a lutheránus felekezet híve volt) és Radics András (szintén tanácsos, és mindketten a lutheránus felekezet hívei), egyik a politikai, másik a katonai ügyek intézésére.”

1687-1688 fordulója a munkácsi ostrom lezárásának ideje. Rákóczi papírra vetette a vár elestéről azt a történetileg nem igazolt legendát is, amely szerint Absolon Dániel és Radics árulása okozta a vár vesztét. Ennek előzménye, hogy Thököly a reménytelen helyzetében rejtjeles levelet küldött Zrínyi Ilonának, amelyben felajánlotta a pápának katolikus hitre térését, ha az kegyelmet nyer neki Bécstől, valamint megígérte, hogy ezután küzdeni fog a protestánsok ellen. Zrínyi Ilona átadta a levelet Absolon kancellárnak, hogy fejtse meg. A kancellár, miután ez sikerült neki, megdöbbenve Thököly terveitől, „ezeket közölte Radics Andrással, aki, mint mondottam, megosztotta vele a vár őrségét és vezetésének gondját, és kölcsönös egyetértésben a levél tartalma helyett valami más, hamis mondanivalót koholva vittek vissza anyámnak”

Reményvesztetten elhatározták, hogy saját érdeküket nézve Antonio Caraffa császári tábornok kezére játsszák a várat, majd ennek érdekében elkezdték a vár hadianyag- és élelemkészleteinek felélését. Emiatt a kimerült védők zúgolódni kezdtek. Rákóczi szerint ez vezetett a kapitulációhoz, nem pedig a reménytelen stratégiai helyzet, amely 1687 végére a teljesen körülzárt Munkácsot jellemezte.

Ezzel szemben az 1717-ben befejezett Emlékirataiban így ír Kassa 1706. őszi védelme kapcsán: „A vár megőrzését a parancsnoknak, Radics brigadérosnak köszönhettem. Ez egy szilárd és eltökélt öregember volt, valaha Munkács parancsnoka, boldog emlékezetű anyám, a fejedelemasszony alatt.”

,Hf/

Rovatgazda: Kovács Eleonóra

De ki is volt valójában Radics András, akiről Rákóczi ilyen ellentmondásosan írt? 1640 körül született, evangélikus vallású sárosi köznemes. Fiatalon kapcsolódott be a rendi politizálásba. 1663-1664 fordulóján a regensburgi birodalmi gyűlésen tartózkodott, ahol a török elleni támadó háború lehetőségeiről tárgyaltak I. Lipót magyar király és német-római császár, a Német-római Birodalom választófejeelmaradt fizetésének majdani kiegyenlítésére, fia pedig elismerte Radics hűségét, és 1705-ben ki is fizette az elmaradt ezerkétszázötven magyar forintot.

1694-1698 között Radics Bercsényi Miklós udvari kapitánya és prefektusa volt, II. Rákóczi Ferenc híveként 1704 novemberétől 1710-1711-ig kassai commendáns ezredesi, majd 1706. február 13-ától gyalogsági brigadérosi rendfokozatban. Közben 1705 áprilisától egy reguláris gyalogezred parancsnoka, amelyben fia, ifi. Radics András kompániás kapitány.

1706 őszén gróf Jean-Louis Rabutin de Bussy császári tábornagy támadásával szemben sikerrel védte meg Kassát Ordódy György brigadérossal közösen. Ezért a fejedelem rögtön az

1

o > __ Aí

I) ;\ X l 1 Á C U

, A> //. ."// í

>;•> v

t'í__\

S c- síi

' • £ *

•' V

i

s , y . 1,I \rr<. A. • .< ' 1 '< ■-,.sT,r >. m .,-.-,<.„6 •

v . - , „v--- .... *■ " m -’ 'Wi

i Si

,

. /\\<* XTníl.í/oi 4

delmei és a magyar rendek követei. Az 1660-as évek közepén, második felében több alkalommal a felső-magyarországi vármegyék követe a bécsi udvarban, illetve részt vett e vármegyék tanácskozásain is. 1664-ben megválasztották Zemplén vármegye törvényszékének esküdt ülnökévé, azaz táblabírájává, feltehetően követi tevékenységének elismeréseként.

Bekapcsolódott a Wesselényi-összeesküvésbe és a kuruc felkelésbe. 1677- ben, illetve 1681-1682-ben Thököly portai követe volt. 1682-1688 között munkácsi főkapitány, majd Thököly fejedelmi tanácsosa. 1683 telén letartóztatta azokat az összeesküvőket, akik Habsburg-kézre akarták játszani Munkácsot a királypárti báró Barkóczy Ferenc és Homonnai Drugeth Zsigmond Thököly elleni lázadása idején. 1685 őszétől azután Zrínyi Ilona mellett ő irányította katonailag Munkács védelmét az 1688. januári kapitulációig.

A Rákóczi vallomásaiban megörökített, fent idézett árulás vádját cáfolja egyébként, hogy Zrínyi Ilona 1688. január 23-án hitlevelet állított ki Radics

ostrom után fele-fele részben neki és Ordódynak adományozott a liptóújvári uradalomból hatvanezer rhénes (rajnai) forint értékű birtokot. 1707 őszén helyettes kassai generális. 1710 őszén már súlyos beteg, feltehetően 1711 tavaszán halt meg, Kassa feladása előtt.

Életútját összegezve úgy tűnik, hogy haláláig a Rákócziak megbecsült híve, erre utal az is, hogy a fejedelem a stratégiai fontosságú Kassa élére helyezte, rábízott egy reguláris gyalogezredet, előléptette brigadérossá, és birtokadományban részesítette.

Mindezek illusztrálásául szolgáljon Rákóczi fent említett adománylevele Radics Andrásnak és Ordódy Györgynek, amely a Radics család tulajdonában volt, de később Sáros Vármegye Levéltárába került. (Fellelhető itt: Statny Archív v Presove [Eperjesi Állami Levéltár], Sarisská zupa / Sáros vármegye 1561-1789. III. B. b. Spisy. 179/P0I/1706.)

A szerző a Sátoraljaújhelyi Levéltár főlevéltárosa

FELHÍVÁS

Személyes emlékeket vár a tényfeltáró bizottság

A Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának következő, Háló 3. című kötetébe, mely az 1972-1989 közötti időszakkal foglalkozik majd, külön tanulmány készül a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) hetedik, 1984-es budapesti világgyűléséről.

Ez az esemény egyházunk életének kiemelkedő rendezvénye volt, melyet többéves előkészület előzött meg hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Nemcsak egyházunknak volt azonban fontos, hanem az akkori pártállam számára is nagy egyházpolitikai jelentőséggel bírt, hiszen ez volt az első alkalom, hogy szocialista országban ekkora horderejű egyházi eseményt rendeztek. Az állam számára sem volt tehát mindegy, hogy milyen kép alakul ki külföldön a szocializmusban is „szabadon” működő egyházról.

A készülő tanulmány - a bizottság feladatának megfelelően - elsősorban az esemény egyházpolitikai

vetületeit vizsgálja, különös tekintettel a különböző állami szervek (például Állami Egyházügyi Hivatal, állambiztonsági szolgálatok stb.) szerepére. Az iratok feltárása mellett azonban fontosnak tartjuk azt is, hogy azok a testvérek, akik a világgyűlés egykori szervezői, segítői, résztvevői voltak, megosszák velünk azon emlékeiket, amelyek életszerűen megvilágítanák a nagygyűlés megrendezésének és lebonyolításának állami hátterét.

Ehhez a munkához várjuk mindazok segítségét, akiknek minderről személyes emlékeik vannak, s azokat a nyilvánosság számára is felidéznék, ezzel is hozzájárulva egyházi közelmúltunk közös és minél sokoldalúbb feltárásához. Igény esetén személyes találkozásra, beszélgetésre is nyitottak vagyunk. írásaikat, illetve jelentkezésüket a mee.tenyfeltaro.biz@gmail.com e-mail-címre várjuk.

■ MEE Tényfeltáró Bizottság

Áldott légy!

Az egyházak környezetvédelmi felelősségéről

Az egyházak környezetvédelmi szerepéről és tevékenységéről rendezett egész napos tanácskozást november 25-én a Földművelésügyi Minisztérium. A rendezvényt Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy!) kezdetű enciklikája ihlette, amely Földünk védelmére, a közös otthonunkra való figyelemre buzdít. A konferencián számos, Magyarországon működő egyház mutatta be környezetvédelmi tevékenységét. Egyházunkból a Templomkert projekt volt jelen előadással és termékbemutatóval.

Köszöntőjében V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a teremtésvédelem mára a közbeszéd része lett. Felhívta a figyelmet a biológiai sokszínűség megőrzésére, mert a sokszínűség szép. A társadalom is sokszínű, ezért kell egymásra figyelnünk - és az ebből való sikeres cselekvésre kérte a Teremtő áldását.

Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár rámutatott: a felelősség, a kötelesség, a szabadság egymást feltételező három alapfogalom. Ha a szabadságot eloldjuk a felelősségtől, akkor abból szabadosság lesz, ebből pedig magány. Az értékközösségek képesek arra, hogy a világhoz való viszonyunkat megőrizzék. Aki megérti küldetését, képes felismerni feladatát a világban. Állam és egyház a maga eszközeivel próbál választ adni szociális kérdéseinkre. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a 21. századi Európában a migráció olyan kihívás, amellyel összefüggésben áll a Föld élhető részének csökkenése. Minden mindennel összefügg! - mondta.

Az Áldott légy! kezdetű enciklikát Nobilis Márió római katolikus pap, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa ismertette. Hangsúlyozta, hogy ez a dokumentum korszakhatár, lépcsőfok, de nem „zöldenciklika” hanem társadalmi. Ferenc pápa a bolygónkon élő összes emberhez fordul. Nem belső egyházi dokumentumról van tehát szó, hanem kiáltványról, amelyet az erkölcsi kérdésekben első számú tekintély mindenkihez intéz. Átfogó ökológiai gondolkodásra serkent, amelynek középpontjában az ember felelőssége áll.

Bár a megoldás nem származhat a valóság egyetlen megismerési formájából, de a spirituális megközelítés rendkívül fontos.

A bolygó lakosságának nagy része hívő, ugyanakkor bezárkóznak saját nyelvezetükbe, ami akadálya az eszmecserének. A külső sivatagok azért szélesedtek, mert a belső sivatagok megteltek - emelte ki az előadó.

A gondolkodásmód megváltoztatására van szükség!

Olyan politikát csináljunk, amely gyökerében szeretet meztet Ferenc pápa. Ökológiai érzékenységre kell nevelnünk a fiatalokat, ők azonban erős fogyasztói közegben nőttek fel, ami megnehezíti más szemlélet kialakítását.

Ferenc pápa biztatása megfontolandó: az emberek képesek felemelkedni és a jót választani minden társadalmi korlátozás ellenére is!

Hetesi Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tudományos főmunkatársa a következő anekdotával kezdte előadását: „Addig nevettünk a főnök reggeli viccén, míg rá nem jöttünk, hogy az a napi feladat.” Hosszú távú jövőnkről van szó, csak a következő harminc évet kell túlélnünk - mondta. Az ember erkölcsi rendszerével van komoly gond. A gyülekezetekben az első parancsolattal keveset foglalkozunk, mert bele vagyunk csúszva a bálványimádásba.

A jelenlegi rendszer nem képes folytonosan növekedni. A folytonos növekedés képzete a mammon, amelyet a lélek nélküli reklámok táplálnak. Az egész válság, amellyel szemben állunk, erkölcsi - és mindannyian részesei vagyunk. Az atyák vétkét a fiakon toroljuk meg. Ha túlhasználjuk a természetet, akkor mi jut a gyerekeinknek? Mi vagyunk bosszúállók, nem az Isten! Az előadó végül rámutatott, hogy nekünk, keresztényeknek több a feladatunk, de több a reményünk is.

Németh Tamás kutatóprofesszor, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Biodiverzitás, táj, mezőgazdaság című előadásában kiemelte: egyre kevesebb az olyan ember, aki szintetizálni tud. Rámutatott Szent-Györgyi Albert több évtizeddel ezelőtti gondolataira: Új kozmikus világban élünk, nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-e, attól függ, milyen gyorsan tud alkalmazkodni. Nem csupán a fény éve van az idén, de a talaj éve is. Ma már nem beszélgetünk, hanem kinyilatkoztatunk. Ha a pápa tesz így, akkor az üdvözlendő... Ne feledd: a talajon nemcsak állsz, hanem élsz! - hívta fel a figyelmet a professzor.

A délután harmadik előadója Orosz Andrea, egyházunk Templomkert projektjének projektmenedzsere volt. A zuglói Templomkert családi piknik és piac példáján keresztül ismertette a Templomkert-rendezvényeket fémjelző sajátosságokat. A gyülekezeti élet csúcspontjához, a vasárnapi istentisztelethez kapcsolódó programok egész napossá tehetik a közösség találkozását, erősítve ezzel az egymás iránti bizalom és testvériesség légkörét.

A piac hagyományosan az a tér, ahol nemcsak az áruk, de a gondolatok is gazdát cseréltek, spontánul, őszintén

szempont a hálózatosság tudatosítása; erre az evangélikus termelők és fogyasztók összekapcsolása által nyílhat lehetőség. Az igényes szórakoztatás pedig olyan tartalmakat közöl, amelyek egyebek mellett a zöldszemléletre, az evangéliumi szeretetre ösztönöznek, a spirituális értékekre hívják fel a figyelmet.

Az előadást nagy érdeklődés övezte. A Templomkert kiállítóként is részt vett az alkalmon: Opperheim József kötcsei borász finom borai és a levendulás termékek számos résztvevő tetszését nyerték el, de a nyírteleki termékek iránt is jelentős érdeklődés mutatkozott.

A konferencia végén a szervezők örömüket fejezték ki a színvonalas és informatív előadásokért. Bíznak abban, hogy az innovatív egyházi kezdeményezések a társadalom egyre nagyobb részéhez utat fognak találni.

■ Dr. Orosz Gábor Viktor