Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-11-15 / 46. szám
io 4t 2015. november 15. KRÓNIKA Evangélikus Élet Bűi mm Évfordulókat idéző számok ^ A magyar drámairodalom kiemelkedő alakjának, Katona Józsefnek kettős évfordulója van az idén: száznyolcvanöt esztendeje hunyt el, s kétszáz éve vetette papírra nagy nemzeti drámánk, a Bánk bán első változatát. 1791. november 11-én Kecskeméten látta meg a napvilágot a jeles író. Iskolába előbb szülőhelyén, majd Pesten és Szegeden járt. Pesten jogot és filozófiát tanult, sokat foglalkozott a magyar történelemmel, valamint gyakran látogatta a magyar színtársulat előadásait. Mint műkedvelő színész gyakorta fel is lépett, s a színtársulat számára drámákat fordított és írt is. Alig huszonnégy esztendősen már öt nyelven beszélt, ügyvédi teendői mellett pedig aktívan tanulmányozta», az irodalmat, illetve az esztétikát. 1811 és 1815 között huszonkét drámát írt, köztük A Luca széke című karácsonyi játékát. Történelmi tárgyú darabja, a Jeruzsálem pusztulása után a drámaírásnak már-már hátat fordító Katona Józsefnek kezébe került az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázata, melyet a Kolozsvári Nemzeti Színház megnyitására előadandó történeti dráma megalkotására írtak ki. Elhatározta, hogy indul, s ötfelvonásos tragédiát készít II. Endre históriájából, melynek konfliktusaiba beleszövi a legidőszerűbb nemzeti kérdéseket, a nép, az egyszerű jobbágyság elnyomását, szenvedését, a zsarnokgyűlöletet, a legfeszültebb mondanivalókat. A bírálóbizottság azonban meg sem említette Katona művét, félretették. 1815 után még öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy — hathatós átdolgozás után - megjelenjen könyv alakban, s igazán csak az író halála után ismerték fel szélesebb körben a mű jelentőségét. Szegény Katonának az írói sikertelenség, az el nem ismertség igencsak elvette a kedvét a további aktív irodalmi munkálkodástól; elfogadta szülővárosa ügyészi állását, s a magyar drámaírás akadályaival foglalkozó értekezésén kívül ezután már csak kisebb történeti dolgozatai születtek. Ifjúkori lírai költeményeiből életében csak egy jelent meg nyomtatásban. De két évszázad múltán nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a Bánk bán minden kétséget kizáróan a magyar dráma- és operairodalom legfontosabb alkotása Erkel Ferenc „szívig, csontig hatoló zenéjével” Ősbemutatója 1833- ban volt Kassán, 1848. március 15-én, forradalmunk estéjén pedig már nem véletlenül a győzelem szimbóluma a Bánk bán! „Katona a legnagyobb magyar drámaíró, és Bánk bánja a legkiválóbb magyar tragédia. (...) Menetének ritmusa, lélekrajzának pontossága és mélysége, drámai erővel telített nyelve a világirodalom legjobb drámái közé emeli” - írta Kerecsényi Dezső irodalomtörténész. A Bánk bán idei kerek évfordulója egybeesik II. Endre király - vagy közismertebb nevén II. (Jeruzsálemi) András - elhunyténak hétszáznyolcvanadik évfordulójával. II. Endre uralkodása (1205-1235) a magyar történelem zűrzavaros időszaka volt. Magyarország kritikus viszonyainak orvoslására szinte az utolsó pillanatban hívta össze a király az országgyűlést 1222-ben. Ennek eredménye lett az úgynevezett Aranybulla kiadása. A drámaíró rövid életű volt, 1830. április 16-án halt meg szülővárosában. A Bánk bán ma is aktuális: a hazaszeretet, a hazaféltés, az önkény elleni küzdelem, a szabadságszeretet kiolthatatlan üzenetét közvetíti napjaink magyarjainak is. ■ - kz -Istentiszteleti rend ♦ 2015. november 15. Szentháromság ünnepe után utolsó előtti (reménység-) vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: 2 Thessz 1,3-10; Jer 8,4-7. Textus: Mt 25,31-46. Énekek: 502., 526. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Bence Imre; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/411. (úrv.) Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., szupükáció) Mrkva Edina; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv., összegyülekezés napja) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Jakab Béla; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. dr. Solymár Mónika; Káposztásmegyer, IV., Megyeri Klub, Megyeri út 207. de. 9. dr. Solymár Mónika; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv., kantátazenés istentisztelet) Smidéliusz Gábor; du. 6. (orgonazenés istentisztelet) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; Józsefváros, VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 10. Romáimé Bolba Márta; VIII., Rákóczi út 57/A de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv., zenés) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) Balicza Iván; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Gáncs Tamás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; de. negyed 12. Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. fél 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV, Gyarmat u. 14. de. 9. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 9. (családi) dr. Szabó B. András; de. 10. (úrv.) dr. Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Szöllősi István Sándor hatodéves teológus; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Szöllősi István Sándor hatodéves teológus; Árpádföld, XVI., Menyhért u. 42. (református templom) du. 3. Szöllősi István Sándor hatodéves teológus; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Darvas Anikó; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Darvas Anikó; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (szuplikáció) Bonnyai Anna ötödéves teológus; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (szuplikáció) Bonnyai Anna ötödéves teológus; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Deák László; XIX., Hungária út 37. de. 8. Deák László; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Soroksár, XXIII., Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Bállá Mária ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A MAGYAR RÁDIÓBAN Bemutatkozik a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség A középkori Békéscsaba a törökdúlás idején teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után, 1718-ban a Felvidékről szlovák nyelvű evangélikusok érkeztek erre a vidékre a vallásszabadság és a jobb megélhetés reményében. A szabad ég alatt tartották meg első istentiszteletüket, elénekelve a magukkal hozott Tranoscius-énekeskönyvből az „Isten nékem erőm, bizodalmám” kezdetű éneket, melyet azóta is a csabai „erős várunkként” tartunk számon. Előbb rőzséből font, sárral tapasztott, paticsfalú templomot építettek, majd 1745-ben - id. Tessedik Sámuel lelkész buzgó fáradozása nyomán - fél év alatt épült fel a Tiszántúl törökdúlás utáni első evangélikus kőtemploma, a mai Kistemplom őse. Ezt 1773- ban oldalhajókkal, 1783-ban toronnyal bővítették, így nyerte el mai formáját. A bőséges gyermekáldás és az újabb betelepülések következtében a gyülekezet lélekszáma a 18-19. század fordulójára meghaladta a tízezer főt. A hatszázhúsz férőhelyes Kistemplom kicsinek bizonyult. Ekkor a gyülekezet merész, nagyszabású terv megvalósításába kezdett: 1807- 1824 között, tizenhét esztendő alatt - Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek vezetésével - felépítették a Nagytemplomot. Ez a templom 76 méteres tornyával, 52 méteres hosszúságával, 3500 ülőhelyével a történelmi és a mai Magyarország, sőt egész Közép- és Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma. A gyülekezet lélekszámának növekedésével a csabai „szőlőkben” melyet Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban November 22-én, Szentháromság ünnepe után utolsó (örökélet-) vasárnapon 10.04-től istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió a békéscsabai evangélikus templomból. Igét hirdet Kondor Péter esperes. a köznyelv Jamina néven emleget, 1875-ben épült fel a harmadik, úgynevezett erzsébethelyi templom Békéscsabán. Nemcsak a Nagytemplom, hanem az itt szolgáló lelkészek és a gyülekezetünkből származó evangélikusok is öregbítették a békéscsabai gyülekezet hírnevét. Csak néhány név közülük: dr. Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890), a bányai egyházkerület püspöke; dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859-1942) esperes; Koren Pál (1845-1921) esperes; Haan Lajos (1818- 1891) és Dedinszky Gyula (1905-1994), a város és a gyülekezet krónikaíró lelkészei. A világiak közül pedig Gyóni Géza, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Áchim L. András nevét említhetjük meg, akik az evangélikus gimnázium tanulói voltak. A békéscsabai evangélikusság nagy múltú intézményei, a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, valamint a Békéscsabai Evangélikus Szeretetszolgálat ma is az egyházközség büszkeségei. HIRDETÉSEK Csendes imanap a cigányokért, egyházunk cigánymissziójáért Szeretettel hívjuk november 21-i imanapunkra egyházunk népét, mindazokat, akik felelősséget éreznek a társadalmunkat feszítő helyzet enyhítéséért, akik az evangélium erejében és a feltámadt Jézusban bízva szeretnének imádságban eltölteni egy napot cigányként és magyarként az Isten előtt megvalósult szeretközösségben. Helyszín: Evangélikus Középiskolai Kollégium, Budapest, Rózsák tere 1. Program 10.30: Nyitóáhítat: ének, igehirdetés (Domokos Tibor), ima - igékkel, megírt imádságokkal, énekkel, képekkel vezetett (Kari Jánosné Csepregi Erzsébet) n.30: A Magyarországi Evangélikus Egyház cigánymissziójának bemutatása (Bakay Péter), helyi missziók bemutatása egy-egy bizonyságtétellel 12.30: Ebéd 13.30: Bizonyságtételek: Utam a cigányokhoz ♦ Utam a magyarokhoz • Utam a cigány identitáshoz - cigányként (Káli-Horváth Kálmán) 14.30: Cigány képzőművészeti album („Free-presszionisták”) vetítéssel egybekötött bemutatása (Balogh Tibor) 14.45: Hozzászólások a cigánymisszió kérdéséhez 15.00: Záróáhítat: ének, igehirdetés (Bakay Péter), ima - igékkel, megírt imádságokkal, énekkel, képekkel vezetett + szabad formában (Laczki János) 16.00: Áldás Jelentkezni november 17-ig lehet a pbakay@gmail.com címen. www.dicitalstand.hu DIGITALSTAND www.digitalstand Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát!
