Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-11-15 / 46. szám
4 41 2015. november 15. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Hangszer, melyben Isten lelke szól Fassang László orgonamüvész előadása Budavárban „Uram, tégy engem békéd eszközévé!” A Börtönlelkészek Magyarországi Szervezete és a börtöntársaság közgyűlése ^ Ez évi közgyűlését és konferenciáját tartotta a Magyar Testvéri Börtöntársaság és a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezete november 5-én a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának dísztermében. Roszík Gábor megnyitja a közgyűlést ^ A templomi orgona fujtatójából érkező szelet lélekké, Isten magasztos üzenetévé változtatják a megszólaló sípok. így lehet összefoglalni a budavári evangélikus szabadegyetem (BESZ) legutóbbi, november 2-i alkalmának legfontosabb üzenetét. És aligha lehet azon csodálkozni, hogy Fassang László orgonaművész előadásában a szöveggel szemben a zene kapott főszerepet - tegyük hozzá: a hallgatóság legnagyobb megelégedésére. Bence Imre esperes, a Budavári Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze bevezető áhítatát azzal kezdte, hogy túl egyszerű lett volna ehhez a témához egy zsoltárból választani az igét. Ezért inkább János evangéliuma 3. fejezetének 8. versére esett a választása: „A szélfúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy: így van mindenki, aki a Lélektől született’.’ Bence Imre felidézte, hogy egyszer korábbi szolgálati helyén, a bakonycsernyei gyülekezetben konfirmandusoknak mutatta meg templomuk orgonáját, és az egyik gyermek rácsodálkozott a bonyolult szerkezetre, mondván, ez éppen olyan, mintha az ember egyszerre több sípot venne a szájába, és úgy fújná. A görög nyelv a szél és a lélek kifejezésére ugyanazt a szót használja, és ezen a ponton a Biblia vonatkozásában elég csak arra gondolni, hogy Isten egy teremtő légáram útján, leheletével adta a lelket az embernek. Az Úr felől áramló szél pedig ugyancsak hasonlatos a templom orgonájának fújtatójából kerekedő légfuvathoz, s a hangszer magasztos, szárnyaló hangját hallgatva okkal gondolhatjuk, hogy a sípokba áramló levegő Isten Lelkét kelti életre, azt teszi számunkra hallhatóvá, befogadhatóvá - mondta az igazgató lelkész. És ha Isten lelke által élünk - tette hozzá -, magunk is jó orgonasípokként szólhatunk. Fassang László is egy Bakonycsernyéhez kötődő emlékkel kezdte előadását. Felidézte, hogy fasori gimnazista korában egy osztálykiránduláson vetődött el először a hegyek között megbúvó faluba, ahol megbűvölve hallgatta a templom máig kivételesen szépen szóló orgonáját, s ott tudatosult benne igazán, hogy élete hivatása lesz az, amivel akkor már néhány éve óvatosan foglalkozott - orgonaművész lesz. Előadásának elején Fassang László a hangszer történetét tekintette át az Aquincumban rekonstruált víziorgonától egészen a 20. század elején, a némafilm hőskorában az aláfestő zene megszólaltatására használt moziorgonáig. Beszélt Európa fontosabb francia és német orgonaépítőiről, bemutatta legjelentősebb, máig szóló alkotásaikat, sőt egy-egy rövid hangfelvétel bejátszásának erejéig a nevezetes orgonák hangját is megidézte. Szólt arról is, hogy nincs a világon két egyforma orgona, vagyis az orgonistának az adott darab mellett az adott hangszert is meg kell tanulnia. Azért a sok improvizáció, mert a muzsikus keresi azt, hogyan tudja a keze alá kerülő hangszerből a lehető legtöbbet kihozni - mondta az orgonaművész. - Éppen ezért az orgonista számára az a világ legjobb orgonája, amelyiken éppen játszik - tette hozzá. Az orgona mint szerkezet működésének elmagyarázása mellett Fassang László arról is beszélt, hogy a mai, akusztikusán túlterhelt, zajszennyezett világban élő ember szinte el sem tudja képzelni, mit érezhették lelkűkben azok a 18. századi, javarészt a csöndes természetben élő és dolgozó, hívő parasztok, akik istentiszteleten hallották meg felcsendülni az orgona fenséges regisztereit. Okkal és joggal érezhették úgy, hogy maga az Úr szól hozzájuk. Aki igazán figyel az orgona muzsikájára, az ma is úgy érezheti, hogy a hangszer egy másik, transzcendens világba vezeti át, melyet esetleg fel lehet fogni, de megérteni igen nehéz. Előadása végén Fassang László részleteket mutatott be nemrégiben elkészült, Gryllus Dániel által kiadott, J. S. Bach-improvizációkat tartalmazó, Karácsonyi látomások című lemezéről, melyen a ceglédi evangélikus templom orgonája szólal meg. A művész azt mondta: azért választotta ezt a hangszert, mert ennek hangzása igen-igen közel áll azokéhoz, amelyeken Bach idejében megszólaltathatták a műveket. Nehéz helyzetben van a tudósító, mert Fassang László szabadegyetemi előadásának lényegét képtelen visszaadni. Mert lehet beszélni, írni a zenéről, de aligha érdemes (legalábbis azon a szinten, amelyen e sorok írója erre képes). Mert ennek az előadásnak a lényege a fenséges, semmi máshoz nem hasonlítható, lélekborzoló orgonamuzsika volt. Végül pedig, mintegy az este megkoronázásaként - a hallgatóság soraiban helyet foglaló D. Szebiklmre nyugalmazott püspök javaslatára -, Fassang László orgonaművész egy, az istentiszteleteinken gyakran felcsendülő énekünkre épülő, csodálatos, percekig tartó improvizációval lepte meg a szabadegyetem hallgatóságát. És a budavári templom kápolnájában álló szerény, apró orgona erre a néhány percre tényleg a világ legjobb orgonájává vált. ■ I. L. L. Az ország megannyi részéről érkezett résztvevők közös énekléssel és áhítattal kezdték együttlétüket. Igeszolgálatában Szűcs M. Klára, a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet lelkésze Assisi Szent Ferenc imájával is felhívta a figyelmet az ajándékul kapott lelki kincsek továbbadásának fontosságára. Ezután Roszík Gábor evangélikus lelkész, a börtöntársaság és a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezetének elnöke nyitotta meg a közgyűlést, és számolt be az előző összejövetel óta eltelt időszak fontos eseményeiről. Kiemelte, hogy a börtöntársaság konzorciumi partnerként két európai uniós pályázatban vesz részt. A Building Bridges (Hídépítő) az áldozatok és elkövetők közötti helyreállító találkozásokra fókuszál, míg az ECOR(European Communities of Restoration - Európai Helyreállító Közösségek) projekt az elérhető legjobb gyakorlatokat kívánja megvalósítani a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben is az úgynevezett APAC-módszer alapján (APAC: Association for the Protection and Assistance of the Condemned - Szövetség az Elítéltek Védelmére és Támogatására). Beszámolt továbbá a fogvatartottak gyermekeit támogató és a családi kapcsolatokat erősítö Angyalfa programról is, melynek keretében 2014 karácsonyán hétszázötven gyermek kapott ajándékot, huszonegyet pedig egyhetes mátrai nyári táborba is el tudtak vinni. A fogvatartottak számára tavaly rendezett országos bibliaversenyben kilencszázhetven fogvatartott mérte össze tudását harminckét hazai börtönben, s hónapokon keresztül tanulmányozták a Bibliát. - A beszámoló után a konferencia első előadását dr. Sárik Eszter, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa tartotta Vallásosság a deviáns fiatalok körében címmel. A témában zajló tudományos kutatás lezárása egy éven belül várható, a kutató előadásából azonban az eddigi eredmények alapján is kitűnő képet kapott a hallgatóság a veszélyeztetett és bűnelkövető fiatalok értékrendjéről, vallásosságáról és az ezek közötti összefüggésekről. A rövid kávészünetet követően adták át az ez évi Colson-díjakat. A börtöntársaság elnöksége még 2012-ben hozta létre a Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság alapítójáról, Charles Colsonról elnevezett díjat, melyet minden évben két önkéntes munkatárs kap meg az elnökség döntése alapján. 2015-ben a két díjazott Gyurkócza Aranka aradi evangélikus börtönlelkész és Nagy József katolikus testvér lett, akik évtizedek óta hirdetik a megváltó Krisztust a börtönökben és a fogvatartottak családjai között. Katona Csilla, a Magyar Bűnmegelőzési Börtönmissziós Alapítvány elnöke és a börtöntársaság szakmai vezetője az elmúlt évben zajlott programokat mutatta be. Örömmel számolt be arról, hogy az idén Baracskán, Márianosztrán és Balassagyarmaton is sikerült megvalósítani a Building Bridges program keretében a Zákeus programot, míg Mélykúton és Tiszalökön két új APAC-körletet alakítottak ki az ECOR-program keretében, összesen huszonhét fogvatartottal. A szakmai munka — önkéntesek és szervezetek bevonása, áldozatok megkeresése, családi találkozók és előadások szervezése - áttekintése mellett beszámolt a megvalósított programokkal párhuzamosan folyó tudományos kutatásokról is, melyek alapján mérhető lesz egy-egy program eredménye, sikere. Hozzátette: igen nagy szükség van az egyházakra, szociális intézményekre, az utógondozásra és az önkéntesek munkájára, hiszen a reintegráció közös érdek, s ezért közös összefogásra van szükség. Katona Csilla előadását az idén létrehozott APAC-körletek börtönlelkészei egészítették ki gyakorlati információkkal. Először Oláh László református lelkész, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet lelkésze beszélt a körlet indulása óta eltelt időszakról, az eredményekről, problémákról, friss tapasztalatokról, majd Szűcs M. Klárát, a tiszalöki intézet lelkipásztorát hallgathatták meg az egybegyűltek. Boros Lajos volt fogvatartott beszámolója örömmel és hálával töltötte el a résztvevőket. Huszonkét évi szabadságvesztés letöltése után hat hónapja szabadult, azóta hirdeti Isten dicsőségének és kegyelmének nagyságát szerte az országban és a határokon túl is. A hallgatóság élőben bizonyosodhatott meg, hogy micsoda erőt ad valaki számára státusztól függetlenül Isten szeretete, mely igazi változást hozott Boros Lajos életébe is; megtudhatták azt is, mit jelentett számára a váci APAC-körletben töltenie szabadságvesztését. E sorok írója, a börtöntársaság ügyvezető igazgatója az Angyalfa program ez évi eredményeit ismertette, és tájékoztatta a hallgatóságot a 2015. évi karácsonyi akciótervről. Idén is az a cél - mondta -, hogy az Angyalfa Alapítvánnyal és a magyarországi börtönlelkészekkel közösen minél több helyre és minél több ajándékot juttassanak el annak érdekében, hogy a családi kapcsolatok megmaradjanak és épüljenek. Hozzátette: Balog Zoltán miniszter saját miniszteri keretéből kétmillió forintos támogatást ítélt meg az Angyalfa program számára, ennek segítségével lehetőségük volt egy elkötelezett munkavállalót kifejezetten a fogvatartottak gyermekeinek lelki és szociális segítségnyújtására alkalmazni. A börtönmissziósok és börtönlelkészek találkozóját ezután fórum követte, majd büféebéddel zárult az idei novemberi találkozó. ■ Magyari Márton Gyurkócza Aranka átveszi a Colson-díjat A SZERZŐ FELVÉTELEI
