Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-11-08 / 45. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2015. november 8. 5 Átadták a Károli Gáspár-díjakat ► A reformáció emléknapja alkalmából Károli Gáspár-díjjal tüntették ki Zentai Tünde néprajzkutatót, Tölli Balázst, a soproni Berzsenyi Dá­niel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégi­um igazgatóját (képünkön) és Kása László etnográfust, történészt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődéstörténeti tanszékének professzorát. A díjakat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisz­tere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcso­latokért felelős államtitkár adta át múlt csütörtökön Budapesten. Balog Zoltán ünnepi beszédében ki­emelte: a reformáció ünnepe és a Ká­roli Gáspár-díj lehetőséget nyújt végig­gondolni, hogy mit adott a magyar protestantizmus az egész nemzetnek. Hiszen az egyház létének egyik külön­legessége, hogy nem érdekvédelmi szervezet, amely elsősorban a saját tag­jainak érdekeit védi és képviseli, hanem „azért szerveződik közösséggé, hogy az egészet szolgálja” Balog Zoltán kitért arra is, hogy a hit, ha valóban hiteles, mindig magá­ban hordozza a kultúrateremtő erőt, hat a kultúrára, és maga is kultúrát hoz létre. Ezt jeleníti meg a Károli Gáspár­­díjjal kitüntetettek munkássága is. Az egykori bibliafordító, Károli Gáspár nevét viselő díjat 1997-ben ala­pította az akkori kulturális miniszté­rium, és azóta évente egyszer adják át olyan embereknek, akik a hittudomá­nyok területén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudo­mányok terén. Az ünnepségen részt vett mások mellett Hafenscher Károly, a Magyar­­országi Evangélikus Egyház Zsinatá­nak lelkészi elnöke, az állami Reformá­ció Emlékbizottság munkájának segí­téséért felelős miniszteri biztos, Bogár­­di Szabó István, a Magyarországi Re­formátus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Prőhle Gergely nemzetközi és |k __________________ európai uniós ügyekért felelős he­lyettes államtitkár, az evangélikus egy­ház országos felügyelője, valamint Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. ■ MTI Tólli Balázs az egyházi szolgálatban végzett kiemelkedő munkája, az evan­gélikus oktatási rendszer fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége elis­meréseként részesült Károli Gáspár-díjban. A soproni Berzsenyi Dániel Evan­gélikus (Líceum) Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban kezdet­ben tanárként, majd igazgatóhelyettesként dolgozott, több mint tíz éve pe­dig az intézmény igazgatója. Tagja a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyu­gati (Dunántúli) Egyházkerülete közgyűlésének, a Soproni Egyházmegyé­ben a választási bizottság elnöki tisztségét tölti be. Az egyházmegye a zsi­nat világi küldöttjének választotta. 1998-tól egyik szerkesztője, majd 2001- től ez évig felelős kiadója volt a Dunántúli Harangszónak. ——— 1 iMBMUWIilll1 HIHMIHIHIHHB Példa nélküli pillanatok a Deák téri evangélikus templomban Soha nem tapasztalt összefogás tanúi lehettünk a Deák téri evangé­likus templomban november í-jén, vasárnap este. Keresztény, musz­­lim és zsidó egyházi vezetők most először Magyarországon közös imá­ra gyűltek össze a Közel-Kelet békéjéért, az üldözött keresztényekért, a háború és a terror minden áldozatáért. A Keresztény-Zsidó Tanács meghí­vására létrejött alkalmon jelen volt Gáncs Péter, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház elnök-püspöke, Sze­­bik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Keresztény-Zsidó Tanács elnöke, Róna Tamás és Radnóti Zol­tán rabbik, Youssef Khalil, a Magyar­­országi Kopt Ortodox Egyház veze­tője, Sülök Zoltán Szabolcs, a Ma­gyarországi Muszlimok Egyházának elnöke, Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segéd­püspöke, valamint Szőke Péter, a ka­tolikus Szent Egyed közösség buda­pesti vezetője. Az estén énekkel szol­gált Nógrádi Gergely kántor, a Fran­kel Leó utcai zsinagóga énekművé­sze, a Kopt ortodox kórus, valamint a Lutheránia evangélikus énekkar kamarakórusa. Az összegyűlt vezetők mindegyike hangsúlyozta a béke és az egymás fe­lé fordulás fontosságát és az ima ere­jét. Gondolataikból egy-egy kiemelést közlünk a megszólalás sorrendjében. Szebik Imre: „Összetartozunk a te­remtés jogán a három monoteista vallás képviselőiként. Ugyanahhoz az Úrhoz kiáltunk, mert egy Istenünk van, három istenképpel. Az Istenhez hasonlatosak vagyunk, az ő nevében nekünk kell döntéseket hozni és imád­kozni az otthonukat vesztettekért, a hitük miatt üldözöttekért, az új hazát keresőkért is, de mindenekelőtt meg kell tanulnunk egymást elfogadni és békességben együtt élni!” Róna Tamás rabbi a Himnusz taní­tó és támaszt adó soraival zárta gon­dolatait. Youssef Khalil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője angol nyelvű imájában a békéért, lelkünk és testünk betegségeinek meggyógyításá­­ért, országainkért fohászkodott. Sülök Zoltán Szabolcs, a Magyaror­szági Muszlimok Egyházának elnöke: „Mindannyian Ádám fiai vagyunk. Mohamed próféta azt mondta: mind­annyian pásztorok vagytok, és felelő­sek vagytok a nyájatokért. Felelősek va­gyunk az igazság, a jóság és a béke megőrzéséért, de felelősek vagyunk a társadalom jobbításáért is, az igazság és a béke helyreállításáért... Eljött az összefogás ideje. Fel kell emelnünk a szavunkat az igazságtalanság ellen! Csak az igazság az, ami békét hozhat a világba, és az igazság az, ami véget vethet a szenvedésnek. Adj békét em­bertársainknak, Urunk, hiszen te vagy a béke!" Radnóti Zoltán rabbi: „A világ sok­színű, az emberi értékek sokszínűek. Nekünk kell egymáshoz fordulni, kér­ni egymástól. Legyünk minél többen, mutassuk, hogy tenni akarunk a béké­ért, ezzel is fenn tudjuk tartani a békét! Meg kell mutatnunk a hagyomány, a hit és a tiszta tettek erejét!” Székely János katolikus püspök Fe­renc pápa szavait idézte: „Szent hábo­rú nincsen, csak a béke szent.” Székely János imájában azt kérte, hogy a har­colók meglássák egymásban a testvért, az Úr gyomlálja ki a fanatizmust a lel­­kekből, védje meg a közel-keleti keresz­tényeket, és adjon irgalmas szívet a muszlim testvéreknek. Szőke PéteriI. János Pál pápa szavait idézve azt mondta, a béke Isten aján­déka, de egy olyan műhely, amely mindenki számára nyitva áll, min­denki dolgozhat benne. Hívőként az el­ső munkánk pedig az ima legyen! Az alkalom zárásaként egyperces néma felállással emlékeztek meg a je­lenlévők a háborúk áldozatairól, majd a vallási vezetők egy-egy mécsest gyújtottak, a békéért való imát és az üldözöttekkel való szolidaritást jelké­pezve. Végül pedig a béke jeléül ke­zet fogtak egymással a különböző val-_ lási vezetők és a jelen lévő hívek, akik tanúi lehettek annak is, ahogy zsidó kántor és muszlim vezető átöleli egy­mást, a vágyott béke jegyében. ■ Kezdi Beáta Evangélikus.hu Balról jobbra: Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, Róna Tamás rabbi, Youssef Khalil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője, Szé­kely János katolikus püspök, Sülök Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Musz­limok Egyházának elnöke, Nógrádi Gergely kántor és Radnóti Zoltán rabbi. Mi közünk a gregoriánhoz? ► Evangélikusként minimum duplán feltehetjük ezt a kérdést, hiszen gregorián éneket általában katolikus templomokban hallhatunk; számunkra érthetetlen nyelven, latinul csendül fel; ráadásul szo­katlan, kíséret nélküli egyszólamúságával valami ősrégi légkört áraszt. Igen, ősrégi, hiszen a középkori egyház öröksége. Éppen ezért közös kincsünk a katolikusokkal, mivel ez még a Luther előtti idők kereszténységéé. Huszonöt éves a Gregorián Társa­ság. Ebből az alkalomból november 7-én jubileumi napot rendeznek a budai Várban. Másik aktualitás, hogy Szent István éppen ezer éve, 1015-ben alapította a pécsváradi bencés apátságot (más források sze­rint ekkor szentelték fel az épületet), amely évszázadokig fontos színtere volt a keresztény liturgiának. Mint tudjuk, a korai keresztények katakombákban jöttek össze, hogy együtt vegyenek részt az eukha­­risztiában, és szenteljék meg a va­sárnapot. Hogy ünnepélyessé tegyék szertartásaikat, énekelték a liturgi­kus szövegeket. Amit ma gregorián­nak nevezünk, az szép lassan, több lépcsőben a görög himnuszokból és az ókori zsidóság zsoltáraiból ala­kult ki. A folyamat a 4. század vége felé kezdődött, amikor Szent Ambrus Milánó környékén megalkotta az el­ső nyugati vallásos himnuszokat. A második hullám I. Nagy Szent Gergely pápához (uralkodott: 590- 604) köthető, aki rendszerezte a műveket. Sok olyan képi ábrázolás is született róla, amelyen kódexmá­soló pultnál látható pennával a ke­zében, amint a Szentlélek galamb formájában a fülébe súgja az újabb dallamokat. Gergely tekintélyének köszönhető, hogy az ének később az ő tiszteletére a gregorián elnevezést kapta. A harmadik szerkesztő-ren­dező hullám a 8. század második fe­lében, a Karoling uralkodók alatt ment végbe, akik különböző rítu­sokból, kisebb-nagyobb helyi válto­zatokból igyekeztek egységessé ten­ni a gregorián énekeket, s ezzel a Frank Birodalom dicsőségét zene­ileg is emelték. Mindez pedig sokáig szájhagyo­mány útján terjedt, mivel kottázás még nem létezett. A 9. századi fel­jegyzésekben a szöveg felett találunk már néhány vezénylési jelet, neumát. Arezzói Guido itáliai bencés szerze­tes nevéhez köthető, hogy ezeket a 11. században (kezdetleges C- és F- kulcsokkal) ráillesztették a vonal­rendszerre. Szintén Guido a szolmi­­záció atyja: ez - a mai zenei nevelés­hez hasonlóan - a középkorban is irányadó volt. Szükség is volt az if­jak tanításánál erre, hiszen a mai fül számára igen furcsa dallami for­dulatokat kellett elsajátítaniuk; eze­ket később nyolc tónusba sorolták. A gregorián a misét ékesítette először, de a 6. századtól kezdve nyugati szerzetesrendek is alakultak, amelyek imaórákon (zsolozsmá­kon) dicsérték az Istent. Műfajait tekintve a gregorián ének felettébb gazdag. Leginkább ta­lán előadásmódjában érezhetünk különbséget. Ha az ének minden szótagján külön hang szerepel, szillabikus műfajokat hallunk. Elsősorban az imaórák anyaga ilyen. Habár zsoltá­rozás röviden a misében is helyet kap, teljes zsoltárokat a zsolozs­mában olvasnak fel, recitálnak végig. Hasonlóan recitálhatnak imádsá­got vagy miseolvasmányt. E ponton érdemes megemlíteni, hogy Evangélikus énekeskönyvünk­ben is találunk tizenhárom gregori­án eredetű, egytől egyig szillabikus dallamot. Mivel egy egész gyüleke­zet énekét metrum nélkül igen ne­héz lenne összetartani, az énekek többsége ritmizálást kapott. Csupán három ének, a Csillagoknak alkotó­ja (EÉ 359), a Jézus, édes emlékezet (EÉ 360) és a Krisztus, ki vagy nap és világ (EÉ 109) tartotta meg erede­ti, szöveghez alkalmazkodó szabad­ságát. Tehát fontos, hogy ezeket ritmus nélkül, az ősi gregorián sza­bad lendületével, vagyis a természe­tes beszéd szerinti szótaghosszúsá­­gokkal énekeljük. A következő műfaj neumatikus: itt a szöveg egy szótagján egy zenei szó­tag, neuma (két-három hang) áll. A zsoltárok keretversei, vagyis anti­­fónái ilyenek, de a himnuszokat és egyes misetételeket (Introitus, Com­­munio) is neumatikusan éneklik. A gregoriánban az igazi díszessé­get a melizmatikus műfajok képvi­selik, amikor egy szótag hosszas dallamot kap. Melizmatikus a leg­több misetétel (Tractus, Graduate, Alleluia, Offertorium); az imaórákon egyedül a Responsorium prolixum tartozik ide. A felsorolás persze nem teljes, hiszen mivel a gregori­án ezer éven át virágzó éneklési mód, évszázadok múltán újabb mű­fajok is megjelentek. Egy közülük a Sequentia, amely az Alleluia utolsó szótagán énekelt jubilusból, hosszas örömujjongásból alakult ki (ennek sokszínűségével foglalkozom én is). A gregorián tehát a kereszténység gyökereihez nyúlik vissza, műfaji gazdagságával és rítusainak sokré­tűségével pedig a Szentlélek kiára­dását fedezhetjük fel benne: minden­hol kicsit másképp szólal meg, lé­nyegében mégis ugyanazt a jelentést hordozza. Rohanó világunkban egy­fajta sajátos, bensőséges nyugalmat közvetít, ahol helye van az imának, a megszentelődésnek és az Istenre figyelésnek. ■ Halász-Táborszky Györgyi Hivatásgondozás Dunántúlon „Azt reméljük, hogy ez az idő, ame­lyet együtt töltünk... Isten arca előtt és lelkésztársainkkal való közösség­ben, igazi konfirmációünnep lehet: új lendületvétel - hálával, derűvel és őszinte szívvel” - szólt a meghívó az október 26. és 27. között Balaton­szárszón, az Andorka Rudolf Evan­gélikus Konferencia-központban tartott hivatásgondozó alkalomra, amelyre a Nyugati (Dunántúli) Egy­házkerület öt, tíz, tizenöt és húsz éve szolgáló lelkészei voltak hivatalosak. A mintegy tizenöt résztvevő Percze Sándor győr-ménfőcsanaki lelkész és dr. Varga Gyöngyi egyetemi docens (Evangélikus Hittudományi Egye­tem) vezetésével emlékezhetett az életükben fontos szerepet játszó emberekre, és gondolkodhatott a jelen kihívásain, erőt merítve egymás tapasztalataiból. ■ AM

Next

/
Oldalképek
Tartalom