Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-10-11 / 41. szám
8 ■m 2015. október 11. PANORÁMA Evangélikus Élet Jaj a legyőzőiteknek! 1849. október 6. emlékezete Krisztus példája útba igazít Beer Miklós katolikus megyés püspök gondolatai a migrációról Ferenc József osztrák császár és I. Miklós orosz cár hadai voltak a győztesek. A két nagyhatalom eltiporta a magyar szabadságharc honvédseregeit. A kimerült, éhező férfiak indultak haza, gyalog, sebesülten... A temesvári vereség -1849. augusztus 9-én - a végső álmokat is szétfoszlatta. Kossuth a menekülést választotta, és vele együtt sok ezren özönöltek ki a legázolt Magyarországról. Görgey tábora maradt. Úgy érezték, nem futhatnak szét, katonai becsületük azt kívánja, hogy rendezett csapatok tegyék le a fegyvert a cári hadak előtt. A császári pribékek megkapták a könnyű zsákmányt. Kivéve Görgeyt. (Az áruló nevet hosszú életében nem tudta lemosni magáról.) Haynau nem kegyelmezett. Október 6-án a szabadságharc tizenhárom katonai vezetőjét végezték ki Aradon. A pesti kivégzéseket - szintén aznap - az első felelős magyar minisztérium elnökének az agyonlövésével kezdték. Most is fölvillan bennem a hajnali kép: Batthyány Lajos ott térdel a köves udvaron, jobb kezét szívére teszi. így várja a halált. „Éljen a haza!” - kiáltja, ameddig a golyózápor engedi. „Éljen a haza!” - hányszor hangzott föl harctéren, puskacsövek előtt, bitó alatt. Hiába. Egy éven át zuhogtak a szörnyű ítéletek neves férfiakra és a köznép névtelen fiaira. A véres ősz sötét januárba fordult. A piros-fehér-zöld zászlók eltűntek a házakról, helyükre fekete szegélyes lobogókat tűztek. Vörösmarty ekkor írta félelmes verssorait: „Most tél van és csend és hó és halál. / A föld megőszült; / Nem hajszálanként, mint a boldog ember, / Egyszerre őszült az meg, mint az isten...” Apám mesélte: a háborúban október 6-án kis kápolnát emeltek egy sziklahasadékban, nyírfaág kereszttel, őszi falevélből varrt arany terítővei, elfűrészelt ágyúhüvelyből készült kehellyel, ott emlékeztek és imádkoztak. Én is így teszek. Gyertyát gyújtok a késő éjszakában, egy pillanatig várok, azután mondom a neveket: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewjfy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-WesterburgKároly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly. ■ F. F .L. Meghalt Göncz Árpád volt köztársasági elnök ► Életének 94. évében családja körében elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke kedden - tudatta október 6- án a család nevében Gulyás András titkárságvezető a Magyar Távirati Irodával. (Temetéséről lapzártánk után intézkednek.) Göncz Árpádot huszonöt éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén házelnök lett, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése alapján választotta a parlament augusztusban öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995- június 19-én újraválasztották. Államfőként törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Ő maga is kezdeményezett törvényt: indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Elnöksége idején ő volt Magyarország legnépszerűbb politikusa. Göncz Árpád életében több kitüntetésben részesült, sok rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város díszpolgárává. 2000-ben az amerikai kormány díjat alapított a tiszteletére, melyet évente adnak olyan magyar embernek, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. 2012-ben, kilencvenedik születésnapja alkalmával gyermekei elhatározták a Göncz Árpád Alapítvány létrehozását az író-műfordító-politikus életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományoknak az ápolására, valamint művei és a róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére. ^ MTI ► Izgalmas és különösen aktuális témáról hallgathatott meg előadást a budavári evangélikus szabadegyetem közönsége a legutóbbi alkalommal. Beer Miklós váci katolikus megyés püspök október 5-én arról beszélt, hogy szerinte miként kell viszonyulnunk nekünk, keresztényeknek az Európát érintő migrációs jelenséghez. Az est házigazdája, Fabiny Tamás püspök bevezető áhítatában arról beszélt, hogy idén januárban még nem gondolta, mennyire aktuális lesz az év igéje az egyházunkban is használt bibliaolvasó Útmutatóban: „Fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére.” (Róm 15,7) Aztán a februári rendkívüli hidegben megnyitottuk az éppen átépülő Üllői úti központi épületünk egy részét, ahová - Krisztus parancsának engedelmeskedve - a Kálvin téri aluljáróból kiszorított hajléktalanokat fogadtunk be. Márciusban Németország újraegyesülésével kapcsolatban juthatott eszünkbe, hogy a hazájából menekülni próbáló, a társadalom jelentős része által méltán megvetett, autokrata pártfőtitkárt, Erich Honeckert egy korábban ténylegesen üldözött evangélikus lelkész fogadta be. Idén nyár végén pedig elérte Európát a közel-keleti térség felől áramló, az ínség, a terror és a polgárháború elől menekülő emberek sokasága. Ekkor érezhettük igazán - mondta Fabiny Tamás -, mennyire aktuális és elgondolkodtató az Útmutatóban kiemelt, a befogadásra mint alapvető keresztényi erényre intő újszövetségi ige. Beer Miklós, a váci katolikus egyházmegye püspöke azzal kezdte előadását, hogy a keresztény gyökereitől mindinkább elszakadó Európa a migrációs hullám okán olyan jelenséggel került szembe, amelyre nem rendelkezünk előre elkészített, pláne általános érvényű megoldási receptekkel. Éppen ezért nekünk, keresztényeknek arra kell megtalálnunk a választ, hogy ebben a rendkívüli helyzetben mit vár tőlünk az Úristen - állapította meg a püspök. Fél évszázad alatt megháromszorozódott a föld népessége, s a bolygón jelenleg élő 7,5 milliárd ember között egyre csak nőttek a jövedelmi szakadékok. Az öregedő, demográfiai problémákkal küszködő Európa egyre gazdagabb, a népesedésrobbanást megélő déli félteke pedig egyre szegényebb lett. Számítani lehetett arra, hogy kilátástalan helyzetben vergődő, gazdasági krízisek vagy éppen a - javarészt az iparilag fejlett országok környezetszennyezése miatt bekövetkező - klímaváltozás okózta problémákkal megbirkózni képtelen emberek egyszer megindulnak észak felé, s az is bizonyos, hogy ha elérik a kritikus tömeget, alapvető változások következhetnek be megszokott társadalmi berendezkedésünkben - mondta Beer Miklós. Hogyan kezeljük hívő emberként a kialakult helyzetet? Erre a kérdésre kell tudatosan megkeresnünk a választ, amely nyilvánvalóan megtalálható hitünk fundamentumában, Jézus Krisztus tanításában, életével és tetteivel adott példájában - jelentette ki a váci püspök. Jézus nem ment el részvét nélkül semmiféle ínség mellett. Ezt a hozzáállást idézi elénk a katolikus liturgiában elhangzó mondat, és - Beer Miklós szerint - ebből a feltétlen szeretetre épülő odahajolásból kell eredeztetnünk a saját keresztényi magatartásunkat és világszemléletünket. A vándorlók egyelőre Észak-Európa felé tartanak, vagyis nem igénylik, hogy befogadjuk őket. De fel kell készülnünk arra is, amikor majd ez a helyzet megváltozik, a jelenleg a migrációs hullám célországainak tekintett államok már nem tudnak vagy nem akarnak több idegent befogadni, így ők visszatérnek Magyarországra, vagy egyenesen a mi országunkat tekintik végcéljuknak. Beer Miklós szerint egyértelművé kell tennünk, hogy Magyarország a jó szándékú, társadalmi normáinkat tiszteletben tartó, valóban menekülő embereknek menedéket nyújt. A keresztényeknek úgy kell tekinteniük erre a helyzetre - jelentette ki a püspök -, hogy az Úr lehetőséget kínál a hitük megerősítésére. A hitében megfogyatkozott Európát az anyagiasság és a pénz uralmának dominanciája hatja át, s ez mindinkább a valódi emberi, keresztényi értékek és etikai normák érvényesülése ellen hat. Éljük meg valódi kegyelmi időszakként a népvándorlást - biztatott Beer Miklós -, amely hozzásegíthet bennünket keresztény hitünk megújításához. Igaztalan magatartás lenne általában ellenséget látni a migránsokban, az pedig kifejezetten hiba - állította az előadó -, ha a kialakult helyzet össztársadalmi megvitatása helyett állami eszközökkel gyűlöletet szítanak ellenük. Elkerülhetetlenül foglalkoznunk kell a jövevények integrációjával, s ennek leghatásosabb eszköze lehet az, ha hitben erős keresztényi életünk személyes példájával serkentjük őket az integrációra - állítja a váci katolikus egyházmegye püspöke. Beer Miklós szerint a hazájukat elhagyó migránsok jelentős része keresztény, az egyébként általában példásan erős hitű muszlimok közül pedig főként azok indulnak útnak, akiknek a hite nem elég erős. „Tegyetek tanítvánnyá minden népet!” - szól Jézus misszióra buzdító parancsa. Most az Úr alkalmat kínál arra, hogy megmutathassuk: komolyan vesszük az egyik legfontosabb parancsát. Nem azon kell töprengenünk, hogy mit miért nem teszünk, hanem meg kell látnunk a migrációban annak esélyét, hogy bepótolhatjuk mindazt, amit a megértés, a befogadás és a szeretetre épülő szolgálat terén keresztényként elmulasztottunk - jelentette ki a budavári evangélikus szabadegyetemen tartott előadásában Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke. ■ I. L. L. HIRDETÉS ■■■■■■■■■Mi
