Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-06-28 / 26. szám
4 41 2015. június 28. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Bécsi kitüntetés A Magyar Érdemrend lovagkeresztje, polgári tagozat kitüntetésben részesült Simon Ferenc esperes, magyar katolikus főlelkész és Solymár Mónika evangélikus lelkész (képünkön) múlt vasárnap Bécsben. A kitüntetéseket a Német Lovagrend belvárosi templomában Perényi János bécsi magyar nagykövet adta át. Előtte ökumenikus istentiszteletet tartottak. A nagykövet Áder János köztársasági elnök indoklását felolvasva rámutatott: a két kitüntetettnek fontos feladata, hogy a hitet és a hagyományokat őrizze a mai globalizálódott világban. Solymár Mónika a kitüntetés átvételekor köszönetét mondott a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, hogy nem felejtették el, munkáját ma is figyelemmel kísérik és támogatják. „A kitüntetés számvetést jelent, a gyülekezettel és a saját életemmel kapcsolatban is” - mondta az MTI-nek nyilatkozva az evangélikus lelkész. Elmondta továbbá, hogy az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet kis közösség, amely segíti az országban élő és oda érkező magyarok integrációját. !► Forrás: MTI Evangélikus lelkész a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat élén A magyarországi cigányság felzárkózása érdekében kiemelt feladat a jövőt építő értelmiség képzése. Ezen cél érdekében a római katolikus egyház részéről a jezsuita rend, a görögkatolikus, a református és az evangélikus egyház mint fenntartók 2011-ben létrehozták a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot (KRSZH). A szervezet júniusi tanácsülésén Laborczi Géza evangélikus lelkészt választották elnökké. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat munkájának koordinálását, a taggyűlés előkészítését, a KRSZH alapelveinek gondozását, a szükséges módosítások előkészítését, a közös PR-tevékenységek összehangolását, a magyar állam és a társadalmi szervezetek felé a közös ügyekben (például finanszírozási elvek, tanácsadás) való szakmai, egyeztető képviseletet a KRSZH tanácsa látja el. A tanács a szakkollégiumok vezetőiből és a fenntartó történelmi egyházak egy-egy küldöttéből áll, valamint tanácskozási joggal tagja a roma felzárkóztatásért felelős államtitkár (vagy megbízottja). A tanács összehívását, az agenda előkészítését és a hely meghatározását a tanács tagjai által választott elnök végzi. Az elnök egy évig látja el munkáját, és kétszer választható újra. Az új elnök mindig más egyházból kerül ki, rotációs elv alapján. Ezt az elnöki posztot tölti be most egy évig Laborczi Géza. Fabiny Tamás püspök és Molnár Erzsébet, az Evangélikus Roma Szakkollégium igazgatója mellett Laborczi Géza már a kezdetektől fogva részt vett a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat munkájában. Az Evangélikus Roma Szakkollégium igazgatótanácsának is tagja. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Evangélikus.hu Reformáció az oktatásban, 2015 Fenntartás, megújítás, szolgálat és szolgáltatás az evangélikus köznevelési rendszerben A Magyarországi Evangélikus Egyház sikeres pályázatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiirt, az egyházak köznevelési feladatainak támogatását célzó felhívásra. A Támop- 3.1.17-15-2015-0011 projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. A vissza nem térítendő, 170,36 millió forint európai uniós támogatás segítségével a Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott köznevelési intézményekben folyó szakmai munka hatékonyságát növelő beruházásokra nyílik mód. A fejlesztés során egy új, átfogó fenntartói és irányítási, illetve minőségirányítási rendszer jön létre. Emellett új pedagógiai módszerek alkalmazásával megerősödik a szakmai hálózatosodás és a tudástranszfer, fejlődik a pedagógiai-szakmai szolgáltatások minősége és kapacitása, javulnak működési feltételei és bővülnek funkciói. A projekt során megvalósuló fejlesztések eredményeként 43 intézményben egységesedik az intézményi munka, több mint 250 fő képzésben, továbbképzésben vesz részt, és nem utolsósorban létrejön egy egységes fenntartói stratégia. A fejlesztések eredményei nem csupán az intézményeket, hanem az ott tanulókat, szüleiket, testvéreiket, valamint az egyház felsőoktatási intézményeit is érintik. A projekt tervezett befejezési dátuma: 2015. november 30. A projektről bővebb információt az evangelikusoktatas.hu oldalon olvashatnak. További információ kérhető Tarjánné Sólyom Ildikótól a 20/933- 9137-as mobilszámon, illetve az ildiko.solyom@lutheran.hu e-mail címen. Közös úton Nostra aetate konferencia Tihanyban ► Tanácskozást tartottak Közös úton címmel június 16-17-én Tihanyban, a bencés apátság látogatóközpontjában. A második alkalommal megrendezett konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezte. Az első alkalmat tavaly március 19-20-án tartották a II. vatikáni zsinat nem keresztény vallásokról szóló nyilatkozatának közelgő ötvenedik évfordulója alkalmából. (A Nostra aetate kezdetű dokumentum végleges szövegét 1965. október 28-án fogadták el.) A konferencia mottója Zsolt 25,4 volt: „Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, és ösvényedre taníts meg engem!” Korzenszky Richárd tihanyi perjel, házigazda a különböző vallások híveinek felelősségéről szólt. Felelősségünk közösségi, politikai, de nem pártpolitikai, hanem azon felül álló, szent felelősség a békéért - állapította meg. Ez pedig Szent Ágoston szerint az a nyugalom, amely a rendből, rendezettségből fakad. Ilan Mór, Izrael magyarországi nagykövete, a tavalyi konferencia kezdeményezője többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelemben sok-sok összecsapás volt a különböző vallások hívei között, a vallás szétválasztó ereje sokkal nagyobb volt az egyesítőnél. A Nostra aetate nyilatkozat megváltoztatta a párbeszédet, gyógyító folyamatot indított el, amely persze „nem sprint, hanem maraton” Nagy áttörésnek nevezte, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kötelező tantárgy lesz a holokauszt története. „A PPKE rektora megértette az Úr útját” - mondotta. Réthelyi Miklós professzor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke rámutatott, hogy a tudomány, a filozófia, a vallás és a művészet az európai kultúrkör négy pillére. Arra a sajnálatos jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy a mai tudásalapú társadalomban a vallás egyre inkább háttérbe szorul. Utalt a szervezet alapokmányára: az emberi méltóság megköveteli a kultúra széles körű terjesztését. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Ravasz László püspököt idézte: „A lövészárokban nincsenek felekezeti villongások.” Ma vallásszabadság van, a vallások között is „szabad verseny”, ebben a tanítás ereje a meghatározó. Hivatkozott V7. Pál pápára is, aki szerint ma nem tanításokra, hanem tanúkra van szükségünk. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár többek között az életvédelem, így a magzatvédelem fontosságát hangsúlyozta. Arra is utalt, hogy szót kell emelni az egyházakat érő támadásokkal szemben. 1948. június 16., az egyházi iskolák erőszakos államosítása is ilyen támadás volt. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök többek között abban láttatta a kereszténység szerepét, hogy „a serdülő társadalmat segítse a felnőtté válás felé” Az egykori kemény, majd puha diktatúra után ma az „értéksemlegesség diktatúrája” uralkodik. Ami a modern népvándorlást illeti, az egyházak eddig még nem léptek elő bibliai értékekkel és stratégiával. A keresztyénség intézményes, nincs privát vallás, Európában mégis az az uralkodó szemlélet, hogy vonuljon vissza a privát szférába - hangsúlyozta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. A visszavonuló vallás helyébe másik lép. Az utóbbi hónapok vitáira utalva elmondta: aki a Szentírás alapján a bevándorlók befogadása mellett érvel, az a halálos ítélettel kapcsolatban is vegye komolyan a Szentírást. A jövevényekre vonatkozó igék nem az államnak szólnak, hanem az egyes embernek. A halálbüntetés pedig nem a keresztyének, hanem az államhatalom kezében lévő döntés. Június 17-én Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke volt az első előadó. A monoteista vallások közeledésének egyre nagyobb a jelentősége - mondta -, de fundamentalisták, radikálisok is szóhoz jutnak. Hosszú volt az út a Nostra aetatéig amelyben az iszlám nagyrabecsüléséről is szó van. A keresztény-zsidó párbeszéd nem a 20. század találmánya - ha nem is a mai értelemben -, utalt az elnök az 1240. évi párizsi hitvitára. Közös megbeszélést sürgetett arról, hogy miért csökken az egyházak részére felajánlható egyszázaléknyi adó, és közös állásfoglalást indítványozott a migráció kérdéséről. Steinbach József dunántúli református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke a konferencia mottójával kapcsolatban arra utalt, hogy van út, sok út, de Isten mutatja a biztos irányt. Dietrich Bonhoeffer, a mártír német evangélikus lelkész, teológus etikáját idézte: az ember képtelen önmagától meghatározni, hogy mi a jó, és mi a rossz, mert elvesztette a kapcsolatot a jó forrásával, azaz Istennel. Az ember nem lehet viszonyítási alap. Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, az állami Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa utalt az Ágostai hitvallásra: az egyház örökké megmarad - csak éppen azt nem tudjuk, hogy Európában is megmarad-e. Az egység kérdése a hitelesség kérdése. A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóján együtt kellene bűnbánattal megállnunk az Úr előtt. 2017 kihívás, mérföldkő, az előretekintés alkalma, nem emlékünnep. Várnai Jakab, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora a Nostra aetate szellemi hátteréről szólt. Az egyház mint közösség, communio az Istennel való egyesülésnek és az emberiség egységének eszköze. A nyilatkozat első két bekezdését könnyen át szokták ugrani, pedig rendkívül fontos megállapításokat tartalmaz. A tanácskozás mindkét napjának programját egy-egy pódiumbeszélgetés tette teljessé. Kedden Béres Tamás professzor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének vezetője, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Kránitz Mihály, a PPKE Hittudományi Kara Alapvető Hittan Tanszékének vezetője és Németh Pál református lelkész, iszlámszakértő a mai társadalomban fellelhető vallási értékekről cserélt eszmét. Az értékek attól még értékek maradnak, hogy a társadalmat nem kellőképpen érdeklik - állapították meg. Szerdán Beer Miklós váci megyés püspök, Fekete Károly tiszántúli református püspök, Pap János baptista egyházelnök és Verő Tamás, a Mazsihisz alföldi körzetének rabbija pedig négy fontos társadalmi problémáról: a cigányság, a bevándorlók, a hajléktalanok és a tartós munkanélküliek helyzetéről szólt. Utóbbiakkal kapcsolatban elmondták, ami értelemszerűen a többiekre is vonatkoztatható: nem elég a lelkipásztori segítség - munka kell. A konferencia a 25. zsoltár magyar és héber nyelvű felolvasásával, majd a Himnusz eléneklésével ért véget. A vendéglátó Korzenszky Richárd tihanyi perjel annak a reményének adott hangot, hogy lesz folytatás. A következő alkalommal azt a kérdést kellene körbejárni, hogy mi az ember (lásd 8. zsoltár). ■ SZENTPÉTERY PÉTER Hafenscher Károly referátuma FOTÓK: BARCZA JÁNOS
