Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-03-29 / 13. szám
»PRESBITERI« 2015. március 29. » 13 Evangélikus Élet Munka - értékek mentén t Bemutatkozik az Archiv Art Könyvrestaurátor Műhely ► Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Soros Alapítvány kezdeményezésére 1986-ban alakult egy könyvrestaurátor műhely, mely napjainkra - 2013 óta Archiv Art néven - országos hírűvé vált. Szakavatott restaurátorai több évszázados királyi oklevelek, kódexek, egyházi könyvek felújításával és állagmegóvásával foglalkoznak, a megrendelők megelégedésére, hazánk számos köz- és egyházi gyűjteményében. Munkájuk, az értékmegóvás fontos és óriási feladat. A megújult dokumentumokkal könyvtárakban, múzeumokban, gyűjteményekben találkozhatunk. Tevékenységükről beszélgettünk Mezeiné Vidor Erzsébettel, a budapesti ArchivArt Könyvrestaurátor Műhely egyik restaurátorával. Életrajzok Eperjes fénykorából Sebastiani György és Sartorius János emlékezete- Milyen céllal alakult mega műhely?- Az OSZK és a Soros Alapítvány közösen hozta létre azért, hogy a rossz anyagi helyzetű egyházi és iskolai gyűjteményeknek legyen a restaurátor-műhelye. Az OSZK jóvoltából hároméves képzésen vettünk részt, az alapítvány pedig anyagilag támogatta a műhely létrehozását. Már a képzés alatt megkaptuk első munkáinkat, és OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely néven elkezdhettünk tevékenykedni. Néhány év múlva, 2000- ben már leválva a könyvtárról, önállóan kezdtünk dolgozni az evangélikus, református és katolikus egyházi gyűjteményeknek; ma is ez a fő tevékenységi körünk. Két éve költöztünk be mostani - Kálvin térhez közeli -, tágas műhelyünkbe. Nagyon hálásak vagyunk korábbi ügyvezetőnknek és tanítómesterünknek, a már nyugdíjas Simon Imolának a szakmai munkájáért. Jelenleg utóda, Gy. Molnár Kerstin vezeti a műhelyt.- Milyen jellegű munkákat végeznek leginkább?-Az egyházi gyűjtemények tele vannak értékesebbnél értékesebb kötetekkel. Természetesen számtalan régi Bibliát is restaurálunk. Munkáink zöme egyébként vagy a 16-17. századból származik, vagy 18-19. századi könyv, újság. Ekkor kezdtek nyomtatni modernebb papírokra is, melyekkel sokkal több munka van a restaurálás során, mint a régiek esetében. Ezeket ugyanis már fából készítették, gyárban, sok facsiszolatot téve beléjük, amitől a papírok elsavasodnak; ettől sárgulnak az újságok, könyvek, és töredeznek a lapjaik. A technika és a papírgyártás fejlődésével megjelentek a vegyszerek is. A papírok minősége fokozatosan romlott, így nehezebb ezekkel az anyagokkal dolgozni. A korabeli újságokból tetemes mennyiséget tárolnak a könyvtárak. A savasodás folyamatát meg lehet állítani - bár nagyon nehéz -, de visszafordítani nem lehet. Még a 19-20. századi könyveknél is beindulnak olyan folyamatok, melyek az ötszáz éveseknél nem. Ezért sokszor jobb állapotban vannak a régebbi könyvek, mint a százévesek.- Említene néhány könyvtárat, ahol végeztek már restaurálást?- Rengeteg egyházi gyűjteményben dolgoztunk már szerte az országban. Kiemelném a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárat, amelyben a középkori káptalani és érseki magánkönyvtárak utódaként - Szent István király korától kezdődően a 16. század elejéig - három-négyszáz kötet kódexet és ősnyomtatványt gyűjtöttek össze a főszékesegyház akkori tanárai és diákjai. De ugyanilyen gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár és a több évszázados múltra visszatekintő Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára, ahol szintén dolgoztunk. A kollégium könyvtára egyidős az 1520-as években megalakult lutheránus iskolával, mely 1566-tól már kálvinista lelkészképző akadémiaként működött. Az említett sárospataki intézmény megbízásából restauráltunk többek között három, a második világháború alatt a Szovjetunióba vitt könyvet, melyek nemrég kerültek vissza Magyarországra, hosszadalmas diplomáciai folyamat eredményeként.- Ezek szerint a kódexeket lapozva szinte a kezük között forgatják a történelmet, ami nem nélkülözi a meglepetéseket sem...- Munkánk valóban rengeteg meglepetést tartogat, gyakran valódi kincsekre bukkanunk. Egy szegedi könyvtártól évekkel ezelőtt restaurálásra megkapott kódexből - miután felnyitottuk az előzékét, vagyis a papírívet, amely összeköti a könyvtáblát a könyvtesttel - egy ószláv kézirattöredék került elő, amely értékesebb, mint maga az egész kötet.- Műhelyükben igény szerint egyedi kötésű Bibliákat, énekeskönyveket is készítenek, melyekkel egyházi könyvesboltokban is találkozhatunk.- Úgy kezdődött, hogy a családtagjaimnak ajándékként bekötöttem bőrbe a Bibliákat. Lelkészcsaládból származom, nálunk sok a Bibliát olvasó ember. Édesanyáméval kezdtem, mert már szétesett a sokat forgatott kötete. Meglátta ezt a munkámat egy barátom, aid a Parakletos egyházi könyvkiadót alapította. Ő látott ebben fantáziát, és javasolta, hogy készítsünk ilyen bőrkötéses Bibliákat és énekeskönyveket. így elkezdtük szép, régi típusú bőrkötésbe kötni a könyveket. Ez azt jelenti, hogy a bőr kézzel van festve, a könyv kézzel van kötve, és kézzel látjuk el dombornyomással, aranyozással - a megrendelő kérése szerint. A gyári kötésű énekeskönyvek, amelyeket a gyülekezetbe járó emberek nap mint nap forgatnak, szintén gyakran szétesnek a használat során. A kézi kötések időtállóak, emellett pedig tulajdonosuknak lesz egyfajta kapcsolatuk énekeskönyvükkel, Bibliájukkal, hiszen valami személyessé, egyedivé teszi őket. Szívdobogtató érzés megfogni egy névre szóló énekeskönyvet, Bibliát. Időnként gyülekezetek rendelnek lelkésziktatásra vagy -búcsúztatásra egy-egy szép, személyre szóló Bibliát. Emellett boltban elérhető készletünk is van. Budapesten több egyházi - evangélikus, református, katolikus - könyvesboltban megvásárolhatók az egyedi kötésű Bibliák, énekeskönyvek, Hozsanna imakönyvek, ki mit használ. Az emberek mostanában fedezik fel, hogy létezik kézi könyvkötés, és hogy ez igényes, míves dolog.- Ha választania kellene a restaurálás és a kézi könyvkötés között...?- Az egyedi, kézi könyvkötés örömmunka. Ebbe szabadon bele lehet vinni a kreativitást. A restaurálás esetében kötött, hogy miképpen lehet egy könyvvel dolgozni, és miként nem. A fő szabály: hozzátenni soha nem lehet a kódexhez, nyomtatott könyvhöz, azt az állapotot kell konzerválni, amelyben éppen van, viszont használhatónak kell lennie. A cél az, hogy a könyv szép legyen, és hű önmagához. Az egyedi kötésű Bibliáknál, énekeskönyveknél viszont a képzelőerőnkre hagyatkozhatunk, ki lehet találni érdekes záródási, díszítési megoldásokat - ez munkánk egyik szépsége. Bízunk abban, hogy a rendkívül izgalmas, művelőjének sok felfedezést tartogató restaurálói munka felkelti a következő generációk érdeklődését, és lesznek, akik hivatásként választják ezt a szép szakmát. ■ Hetessy Csaba A lakói gazdagságát és jólétét sugárzó, térré szélesedő eperjesi főutcán lépteit egyre sietősebbre vette egy viseltes ruházatú fiatalember. A széles karimájú, kopott kalap értelmes, sugárzó tekintetet takart. A nagytemplom mellett elhaladva egy imát mormolt, majd megállt a bal kézre eső kétszintes, reneszánsz ornamentikájú épület előtt. Az oroszlános kopogtató zörejére hajlongó szolgáló nyitott ajtót. Vendégét meglátva a lépcsőfordulóban feltűnő, drága selyemruhába bújt házigazda arca is ugyanarra a derűre és vidámságra váltott.- Sebastiani uram! - kiáltott fel. - Örülök, hogy újra látom! A társalgás egyből a Föld feltételezett alakjára, utóbb a vulkánok kitörésének és a láva eredetének kérdéskörére terelődött. És nem is maradt abba két teljes órán keresztül...- Sartorius uram, köszönöm a felkínált lehetőséget, nagyvonalú támogatását! Fiának tudásom legjavát fogom nyújtani - köszönt el Sebastiani György Sartorius Jánostól. # Hr * Némi fantáziával a leírtak szerint képzelhetjük el a 17. századi Eperjesen a két evangélikus lelkész találkozását. Életük párhuzamos szálakon futott — időnként közös állomásokkal. Ilyen volt hitbéli meggyőződésük, a szülőföldhöz (Eperjes és térsége) való ragaszkodás, a wittenbergi évek, a társasági élet (Bayer János és köre), a munkaadói-alkalmazotti viszony, valamint a természettudományok iránti élénk érdeklődés. Sebastiani György a felvidéki Liptó vármegyében, Teplicskán (ma Liptovská Teplicka, Szlovákia) született cipszer evangélikus polgárcsalád gyermekeként. Születésének dátuma nem maradt az utókorra. Tanulmányait részben német egyetemeken, így Lipcsében és Wittenbergben, részben szülőföldjén, Eperjesen (Presov, Szlovákia) és az erdélyi Nagyszebenben (Sibiu, Románia) végezte. 1656-1659 közötti wittenbergi éveihez két vitairat, úgynevezett disputádé fűződik. Az egyikben szakrális témával, Pál apostol Galatákhoz írt levelével foglalkozott; a másik földrajzi dolgozata. Emellett az akkori egyetemi élet szokásai szerint diáktársai tiszteletére latinul verselt. Az egyik rövid költemény az akkor szintén ott tanuló későbbi eperjesi tudós tanárnak, Bayer Jánosnak szólt (akiről e sorok írója lapunk 2005/30. számában közölt biográfiát). Sebastiani György pályáját házitanítóként kezdte. 1660-ban Eperjesen a Wittenbergből ismert - és a természettudományok iránt ugyancsak érdeklődő - Sartorius János lelkésznél házitanítóskodott. 1665-ben kapott lelkészi állást, illetve szentelték fel a Trencsén vármegyei Radócon (Radobica, Szlovákia). Halálának időpontját és helyét a tudománytörténeti kutatásoknak mind ez idáig nem sikerült feltárniuk. Sartorius János Eperjes szülötte, lutheránus családban jött világra. (Az ő születési dátumát sem ismerjük.) Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Besztercebányán (Banská Bystrica, Szlovákia) folytatta, az egyetemet a lengyel trón alá tartozó, német orientációjú Thornban (Torun, Lengyelország) és Königsbergben (Kalinyingrád, Oroszország) végezte. Hazatérve iskolai szubrektorként, konrektorként, majd rektorként alkalmazták. 1649-től városa másodlelkészeként szolgált, 1662-ben Eperjes lelkészévé szentelték. A polihisztor Bayer Jánossal Sebastianinál is szorosabb kapcsolatban állt: együtt dolgoztak az eperjesi iskola akadémiává szervezésén, Sartorius a tervet anyagilag is támogatta. Sartorius 1673-ban, az ellenreformációs törekvések erősödésekor szülőföldjének elhagyására kényszerült. Először Wittenbergben telepedett le és szolgált, utóbb Poroszországban, Trautenauban (Trutnowo, Lengyelország) folytatta lelkészi hivatását. Említett földrajzi munkája mellett latin nyelvű üdvözlőversek, gyászbeszédek, lőcsei (Levoca, Szlovákia) és danzigi (Gdansk, Lengyelország) kiadású, valamint kéziratos művek maradtak utána. Egyetlen gyermeke, János Frigyes 1656-ban még Eperjesen született. A fiú apja nyomdokaiba lépett: elsőként Wittenbergben szívta magába a tudományokat. Ezt követően Tübigenben és Lipcsében képezte magát, majd német földön tanárként dolgozott. Sartorius János hazájától távol, idegen földön, ismeretlen helyen és időben hunyt el. Sebastiani és Sartorius természettudományos írásai Wittenberghez kötődnek: Sebastiani nevéhez az egyetemi évei során, 1659-ben jegyzett Disputatio geographica, deaffectionibus terrae... (Régi Magyar Könyvtár [RMK] III., 2100-as jelzet) című dolgozat fűződik. Sartorius bujdosóévei alatt, 1680-ban jelentkezett a Quid de montium incendiis statuendum... (RMKIII. 3072) címmel írt munkájával. Sebastiani műve földrajzi témájú: anyabolygónk, a Föld tulajdonságaival foglalkozik. Meghatározza alakját, méreteit, helyzetét - a kor tudományos nívójához mérve magasabb színvonalon. Ugyanakkor tág teret szentel a Föld „mozdulatlanságának” Ebben a tekintetben maradi, Kopernikusz Nap-középpontú világnézetével szemben a Föld-középpontú, úgynevezett geocentrikus elképzelést teszi magáévá. Sartorius dolgozatának témája a tűzhányók fizikája. Megközelítése klasszikus, arisztotelészi, ugyanakkor az időszak általános természetismeretéhez viszonyítva friss. Felismeri, hogy a Föld belsejében levő „tűz” táplálja a vulkánokat, kísérletet tesz anyagi összetevőinek meghatározására, leltárba veszi a kitörések során előálló anyagtípusokat. Végül bemutatja Európa legismertebb képződményeit, az Etnát, a Vezúvot, a Heklát. Mindkét mű a csillagászattal is rokon: a Földre mint égitestre tekintenek, jelenségeinek leírását a planetológia szemlélete hatja át, az akkor ismert Naprendszer viszonyaira utalnak, és a korszak neves asztronómusaira (is) hivatkoznak. ■ Rezsabek Nándor
