Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-18 / 3. szám
Evangélikus Élet élő víz 2015. január 18. » 11 Lelki üzenet - napi adagokban Pesterzsébeti kiállításmegnyitó HETI ÚTRAVALÓ ► Aki múlt péntek óta belép a pesterzsébeti Csili Művelődési Központ Muszély Ágoston termébe, készüljön fel rá, hogy különleges lelki élményben lesz része. Nyolcvannégy „adag” szívre és lélekre ható gondolatot olvashat, miközben magával ragadja az írott üzenetet illusztráló képzőművészeti alkotások szín- és formavilága. A Napi adagok - Bátorító szavak az év minden napjára 84 képben című kiállítás ötletgazdájával, az „adagok” szerzőjével, a Magyarországi Baptista Egyház kommunikációs vezetőjével, Háló Gyula pestszentimrei lelkipásztorral beszélgettünk a január 9-ei megnyitón.- Az Ön megfogalmazásában itt olvasható gondolatok kis könyvecske formájában két alkalommal is napvilágot láttak már. Hogyan született ez meg? Napi adagok - 28. hét Vasárnap „Péter ekkor így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!” (ApCsel 3,6) Nem a hiányból élsz. • Ne sajnáld, hogy valamit nem adhatsz, mert nincs. Azt add, amid van! Hétfő A képzeletnek szárnyalni kell! • Ne mások szabjanak határt képzeletednek! Ne hagyd, hogy ők nyirbálják a szárnyad, repülj! Kedd Az ifjúság titka ♦ Őrizd meg alkotóképességedet, ha lelkedben nem akarsz megöregedni! Szerda Tanács vagy tűz ♦ Sose elégedj meg tanácsadással! Gyújts tüzet a másikban! Csütörtök Önmagad miatt tedd! ♦ Tisztelet és megbecsülés miatt ne tégy semmit, mert bábbá válsz! Péntek Panasztól a jóig • Ne gondold, hogy jótetteidet hangos üdvrivalgás fogadja! Ellenkezőleg. De el kell döntened: panaszkodsz, vagy teszed a jót! Szombat Aki állja... ♦ Bírd a kritikát! Inkább gondolkozz magyarázkodás és visszavágás helyett!- Tíz karácsonnyal ezelőtt azon gondolkodtunk a feleségemmel, Ágival, hogy milyen ajándékkal lepjük meg barátainkat és ismerőseinket. Több ötlet is felmerült, végül egy olyan kis könyvecske született, amelybe 365 gondolatot gyűjtöttem össze, vagyis az év minden napjára jut egy-egy reményt adó és cselekvésre ösztönző üzenet. A Napi adagok címet adtam neki. Zsebben is elfér...- Említette, hogy a reményadás, illetve a cselekvésre ösztönzés volt a gyűjtemény fő célja. Hogyan lehet ez utóbbit elérni?- Gyermekkorom óta rengeteget olvasok, és nagyon sok olyan gondolat halmozódott fel bennem, amely a mindennapokban elkísért. Ebben a könyvecskében ezeket egy-két mondatosra redukáltam, majd heti bontásban - vasárnaptól szombatig - rendeztem el. A vasárnaphoz mindig egy-egy bibliai szakaszt is választottam, a többi gondolat közül pedig igyekeztem minél többet felszólító módban megfogalmazni. Vallom ugyanis, hogy ebben a formában még inkább késztetnek bizakodásra és a jó cselekvésére.- A kiállításon körbetekintve bátran mondhatjuk: négy képzőművész barátját valóban alkotásra ösztönözték a leírt üzenetek...- Amikor elkészült a könyvecske, több cukrászda- és kocsmatulajdonost megkértem, hadd tegyem ki a boltjukban. így jutottak el a Napi adagok Dunaharaszti egyik cukrászdájába is. Egy nap Lehel András festőművész, grafikus barátom hívott fel, hogy jó lenne egyet cukrászdáznunk és egy kicsit beszélgetnünk. Amikor elérkezett a megbeszélt alkalom, nemcsak ő volt ott, hanem a Dunaharaszti Művészeti Egyesület néhány más tagja is - Mikó F. László, Volker Schwarz festőművész barátaim, illetve később csatlakozott Artner Ilona iparművész is. A kezükben szorongatták a Napi adagokat, és azt kérdezték, készíthetnének-e hozzá kapcsolódó alkotásokat, mert nagy hatással van rájuk mindaz, amit olvastak. Igen meglepődtem, de nagyon örültem neki.- Mennyi ideig tartott elkészíteni, illetve hogyan dolgoztak a képeken?- Felosztották maguk között az idézeteket, majd mindenki munkához látott. Huszonegyszer huszonegy centiméteres falapokra dolgoztak, az elkészült képeket és a hozzájuk tartozó gondolatokat pedig a heti bontásnak megfelelő hetes blokkokban, külön-külön tablókon rögzítettük. 2006-ban kezdték el barátaim a munkát, és 2009-ben volt az első kiállításunk. Nem is volt egyszerű helyszínt találnunk, hiszen az ötvenkét tabló összesen több mint száz méter hosszú lett.- Itt, a Csiliben sem volt elegendő hely a teljes anyag kiállítására...- A tervezés során Várhalmi András igazgatóval és Dávid Anikó rendezvényszervezővel úgy döntöttünk, az év tizenkét hónapjára való tekintettel tizenkét tablót állítunk ki. A többi sajnos becsomagolva a raktárban maradt.- Lesz-e ennek a tárlatnakfolytatása?- Egyelőre csak terveink vannak: szeretnénk vándorkiállítást szervezni belőle, és jó lenne könyv formában is megjelentetni. Meglátjuk majd, mi fog ebből sikerülni, az Úristen hogyan akarja ezt az anyagot felhasználni. ■ Boda Zsuzsa Napi adagok - Bátorító szavak az év minden napjára 84 képben. Megtekinthetőfebruár 28-ig a Csili Művelődési Központ B épületében (Budapest XX. kér., Baross u. 55.). SEMPER REFORMANDA „Isten azonban nemcsak annyiban mutatta meg jó voltát, hogy megtűr maga körül, hanem tevőleg is felénk fordul. Keres, felkínálja kegyelmét, és nálunk akar szállást venni. Két édes és vigasztaló igéje ez a mi Istenünknek. Hogy egyrészt felkínálja kegyelmét, másrészt jó pásztorként keresésünkre indul. Kegyelmesen felveszi azokat, kik vágyó lélekkel közelednek hozzá. Tehet-e ennél többet? Ezért vigasztaló örömhír az evangéliom. Ki mondhatna ennél örvendetesebbet a bűnös, nyomorult lelkiismeretnek?!” M Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó József fordítása) M Radnóti Miklós Sem emlék, sem Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag, mint alma magházában a négerbarna mag, és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van, mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban. De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred, hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet, kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen, annak szép, könnyüléptű szivében megterem az érett és tűnődő kevésszavú alázat, az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről, az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör. varázslat Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem, merengj el hát egy percre e gazdag életen; szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel, a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem, az új falak tövében felhangzik majd szavam; magamban élem át már mindazt, mi hátravan, nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem; ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints. Hol azelőtt az angyal állt a karddal, - talán most senki sincs. 1944. április 30. IX0YC „A törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jött el." (Jn 1,17) Vízkereszt ünnepe után a 2. héten az Útmutató reggeli s heti igéi azt láttatják, miként jelent meg az Úr Krisztus dicsősége e világban. Számunkra Jézus Krisztusban látható Isten akarata, s benne jött el hozzánk az üdvösség, mely kegyelemből árad. Ő „a láthatatlan Isten képe: minden őáltala és őérte teremtetett, és őbenne áll fenn minden” (Kol 1,15-17; LK). Egy menyegzőn az Úr Jézus örömöt szerzett: a vizet jó borrá változtatta. Szólt: „Töltsétek meg a vedreket vízzel! ...vigyetek a násznagynak! (...) Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne’.’ (Jn 2,7- 8.11) Luther dr. szerint: „A víz borrá változtatása azt jelenti, hogy Jézus a törvény értelmét megédesítette. A törvény Krisztust követeli, és hozzá utal; hogy kegyelme a hitben újjászüljön, és igazi jócselekedetek végzésére képesítsen.” „Örvendezzetek Istennek, minden földek!" (GyLK 718) Jézus tettével egybecsengenek Pál nekünk írt intelmei: „...az Úrnak szolgáljatok. (...)atestvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek (...) A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben (...) Örüljetek az örülőkkel...” (Róm 12,11.10.13.15) Mózes a törvény megtartására intette a népét, mert a Hóreben az Úr: „Kijelentette nektek szövetségét, amikor megparancsolta, hogy teljesítsétek a tíz igét, és felírta azokat két kőtáblára’.’ (sMóz 4,13) „...Jézus szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat’.’ De Mesterü(n)k szerint: „A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.” (Mk 2,23.27-28) A törvény érvényességéről ezt tanítja: János óta az örömhírt, „Isten országát hirdetik, és mindenki erőnek erejével törekszik felé. De hamarabb elmúlik az ég és a föld, mint hogy a törvényből egyetlen vessző is elveszne’.’ (Lk 16,16-17) Pállal együtt valljuk: „...a törvény nevelőnk volt Krisztusig hogy hit által igazuljunk meg!’ (Gál 3,24) ís: „...azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül’.’ (Róm 3,28) Az apostoli gyűlés így döntött a pogányokból lett christianusokról: „Mert jónak látta a Szentlélek és mi is, hogy ne tegyünk több terhet rátok a szükségesnél: hogy tartózkodjatok a bálványáldozati hústól, a vértől, a megfulladt állattól és a paráznaságtól!’ (ApCsel 15,28-29) Jézus csak a lombsátrak ünnepi hetének végén ment fel a templomba, mert az ő ideje még nem jött el. Ezt suttogták „róla a tömegben: némelyek azt mondták róla, hogy jó ember, mások viszont azt, hogy nem az, sőt félrevezeti a népet’.’ (Jn 7,12) Nyíltan valljuk: „Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre’.’(jn. 1,16) Isten embere az utolsó áldásában is a törvényadásra emlékeztet: „A Sínairól jött az Úr, a Széírről ragyogott rájuk... Mennyire szereti népét! (...) Mózes törvényt adott nekünk... örökségül!’ (5MÓZ 33,2-4) „Ez a szent tízparancsolat. / Ezt adta Istened, Urad... / Szánj meg, Urunk!” (EÉ 433,1) ■ Garai András
