Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-02-08 / 6. szám

Evangélikus Élet MOZAIK •''o> llllHllIflffillWflifflIIIBIilBHBlllllíllflllllllBlMllill Alternatív hőelőállítás sörösdobozokkal ► Ha már van evangélikus sörfesztiválunk, nem alaptalan, hogy beszéljünk a kiürült sörösdobozok újrafelhasználási lehetőségéről is. (Hozzátesszük, a tavaly októberi balatonszárszói alkalomra a környezetterhelés szempont­jából kedvezőbb, újratölthető üvegekben érkeztek a kóstolni való nedűk.) Mivel az előre gyártott, megújuló energiát hasznosító termékek még min­dig meglehetősen drágák, egyre több egyéni, innovatív ötlet alapján készült eszköziát napvilágot, melyet házilag, kisebb-nagyobb ügyesség­gel és utánajárással mi magunk is megalkothatunk. Ezek közé tartozik a napenergiát hasznosító sörkollektor is. A sörkollektor tulajdonképpen nem más, mint üres sörösdobozokból fel­épített légkollektor, amely főként a ta­vaszi és az őszi időszakban jelenthet jó fűtéskiegészítést. Működése na­gyon egyszerű: a szoba levegőjét ki­vezetjük a falon, a szabadban elhelye­zett, sörösdobozokból álló csövekbe, majd a felmelegedett levegőt vissza­vezetjük a szobába. A csöveket a déli falra vagy tetőre - 45-90 fokos szög­ben - érdemes elhelyezni. A levegő áramlásáról ventilátor gondoskodik. Nagyjából két négyzetméternyi felü­let az, amely könnyen kezelhető. A sörösdobozokon kívül szükség van még fahulladékra, üveglapra és szi­getelőanyagra. Kialakítása nagyjából harmincezer forintba kerül négyzet­­méterenként, így jóval hamarabb meg­térül az egyéb alternatív rendszerek­hez képest: a felhasznált anyagoktól függően a megtérülési idő csupán két év is lehet. Az építés megkezdése előtt érde­mes részletesen megtervezni az egé­szet, hogy számba vehessük a meg­oldandó problémákat. Fontos, hogy előre tudjuk, hova akarjuk majd el­helyezni a berendezést. Először a téglalap alakú keretet ké­szítjük el, általában fából. A keretet és a hátlapot kőzet- vagy üveggyapottal szigeteljük, amelyre egy hőtükörréteg is kerül. Érdemes az egész keretet idő­járás- és UV-álló réteggel befedni. Az eszköz lényegét a sörösdobo­zokból álló csövek adják, amelyekről a nevét is kapta az eszköz. A csövek úgy készülnek, hogy az üres dobozok alját és tetejét kivágjuk, majd.szüop­­laszttal összeragasztjuk, vagy a vége­iket levágva egymásba csúsztatjuk őket. A csöveket a nagyobb hőfelvé­tel érdekében feketére festjük. Tíz­tizenöt darab csövet készítünk, attól függően, hogy hányat akarunk egy­más mellé helyezni. A keret szélein helyezkedik el az osztó-gyűjtő rész. Az osztó szerepe a keret alján a benti helyiségből ér­kezett hűvösebb levegő szétosztása, a gyűjtőelem pedig a keret tetején gyűjti össze a csövekben felmelege­dett levegőt, amelyet aztán visszave­zetünk a felmelegítendő helyiség­be. Fontos a megfelelő tömítés, hogy sehol ne vesszen kárba az energia. A kollektor lefedése elengedhe­tetlen, mivel enélkül üzemképtelen, illetve olyan szerény hatásfokkal mű­ködik, hogy valójában használhatat­lan. A fedés megóvja a sörcsöveket a kültéri károsító hatásoktól, ugyanak­kor a napsugarakat átengedi. Több szempontot figyelembe véve a fedés üvegből vagy polikarbonátból ké­szülhet. A kollektor működésének feltéte­le a levegő áramlása, ezt ventilátor­ral biztosítjuk. A melegítés hatásfo­ka annál jobb, minél erősebb a leve­gő áramlása. (Tehát sokkal nagyobb energiát tudunk kivenni a rendszer­ből, ha nagy légárammal alacso­nyabb hőfokú levegőt áramoltatunk ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó ararat@lutheran.hu a szobába, mint ha kis légárammal melegebbet.) Nehéz konkrétan megmondani, hogy mennyi energiát takaríthatunk meg sörkollektor alkalmazásával, mi­vel több tényezőtől is függ a rendszer hatékonysága. Általában harminc-öt­­ven százalékos hatásfokról beszélhe­tünk, egy nagyobb méretű kollektor esetén azonban (ahol kisebb a fajlagos veszteség) a déli órákban akár hetven­százalékos hatásfokot is elérhetünk. Az épület hőszigetelése, a nyílászárók ál­lapota szintén befolyásolja a rendszer hozzájárulását a fűtéshez. Egy megvalósult példa szerint egy négyzetméternyi sörkollektor esetén hatezer forint megtakarítás érhető el egy fűtési szezonban, a hat hónapos fűtési szezon pedig négy-öt hónap­ra rövidül. Egy másik kalkuláció sze­rint - amely az egyik szakportál tu­lajdonosának saját mérésein alapul - hat hónapos fűtési szezon alatt két­száz kilowattnyi energiát termelt a szerkezet egy négyzetméternyi felü­leten. A ventilátor működése ötszáz forint/négyzetméter költséggel járt. Becslések szerint eddig mintegy háromezer négyzetméternyi sörkol­lektor működik országszerte. A rend­szer telepítése kifejezetten azoknak ajánlható, akiknek nagy déli falfelü­lettel rendelkező házuk van, amelyen nincsenek ablakok. Egyes kísérleti jellegű házaknál a sörkollektort egyben homlokzatszi­getelésre is használják. Ilyen úgyne­vezett szolárfal működik például egy miskolci nagyáruházon is. A sörkollektor megépítésének részletes leírását az interneten is megtalálhatják az érdeklődők (példá­ul a http://okosan.org/sorkollektor oldalon). ■ Összeállította: JCsCs Az izgalom már a múlté Az EvÉlet kérdése: Milyen tapasztalatokkal járt a költözés? ► Az Evangélikus Élet sorozatot indított egyházunk budapesti Üllői úti országos székházának költöztetésével kapcsolatban. (Január 25-i számunkban Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igaz­gatója válaszolt.) Kérdéseinket ezúttal dr. Mányoki Jánosnak, az Evan­gélikus Országos Könyvtár igazgatójának tettük fel.- Már szemlátomást belakták új szobáikat, minden a helyén van, nem látszanak a költözés nyomai. Hogyan zajlott le a nagy akció?- Nagy akciónak ugyan nem mon­danám, de annyi mindenképpen igaz, hogy a házon belül, az egyes munkaágak között a könyvtár költöz­tetése volt a legnagyobb falat. Eredeti alapterületünk ötszázhatvan négyzet­­méter, jelentős részben zsúfolásig tele. így négy kilométernyi könyvál­lomány - korábban sohasem gondol­tam rá kilométerben -, négy kilomé­ternyi fém- és fapolcozat, továbbá ér­tékes muzeális bútorzat és nagyszá­mú járulékos eszköz kelt útra.- Hogyan tudtak elhelyezkedni a mostani szűk helyen? Milyen szem­pontok szerint válogatták ki az itte­ni kézikönyvtárat?- Három irodában zsúfolódunk össze. A legnagyobb - jó közepes mé­retű szoba - egyben olvasóterem. Ki­sebb kutatókönyvtár vagyunk, nem számolunk tömegekkel, új, átmeneti he­lyünket azonban így is nagyon könnyű megtölteni. A kézikönyvtárat, amennyi­re a mostani hely lehetővé tette, ma­gunkkal hoztuk, nem új lelemény. A Podmaniczky-Degenfeld-terem. A bútorokat restaurátorok újítjákfel- Hol vannak most a raktáraik?- A Műegyetem területén és Tö­rökbálinton bérelünk raktárakat. Ál­lományunk zöme polcra került, így elvben tudunk majd szolgáltatni, noha nem úgy, mint amikor helyben, húsz-harminc méternyire volt az ál­lomány.- Tudja-e már, hogy az átépítés után hova kerülnek?- Az általam látott utolsó terv meggyőzőnek tűnik. A könyvtár - az utca felől nézve - nagyjából az Üllői úti szárny első emeleti bal oldalát és az udvari épület első emeletét foglal­ná el. Ez azt jelenti, hogy lényegében egyetlen nagy tömböt képezne, ez a korábbi szétszórtságához képest ha­tározottan előnyös volna. A munka­irodákat és az olvasótermet kétfelől mintegy körbeölelnék a raktárak.- Hogyan őrzik a legértékesebb könyveket?- Gondolom, a mostani, átmeneti helyzetre céloz. Legértékesebb dara­bunk, a Balassi Bálint világi költésze­tét megőrző Balassa-kódex letét­ként már régóta az Országos Széché­nyi Könyvtár őrizetében van több más ritka darabbal együtt. Régi és rit­ka különgyűjteményünk pedig ri­asztóval felszerelt, jól védett raktár­ban várja, hogy a felújított székház­ba mielőbb visszatérhessen. ■ - BWGY EVEI. & LEVÉL Hahó! Riadó! Végtelen örömmel fedeztem fel a gyönyörű falinaptárt újságunkban, a 80. év­folyam előtt tisztelgő idei első számban. Olvasva T. Pintér Károly főszerkesztő úr írását szakadt ki belőlem a fenti, címül írt kiáltás. Az újság önmagáért beszél! Csak olvasni kell! Csadakozom a kifejezett köszönetnyilvánításhoz és hálaadáshoz - az Úrnak. Ismét írom: riadó!!! Kedves Evangélikus Életet olvasó Testvéreim! Amit te­hetünk, tegyük! Maradjunk hűséges olvasói! Aki teheti, vállaljon pluszelő­fizetést! (Ismerősnek, más felekezetűeknek, határon túliaknak stb.) Aki sze­reti, válhat önálló előfizetővé, ne legyen sorban olvasó... Most rajtunk a sor. Ma élő olvasóin, a ma evangélikusain múlik a lap jö­vője. Éltessük, adjuk tovább utódaink felé! Az újságnak lelke van. A jó ügyet Isten is megáldja - hozzáteszi a maga részét. Erős vár a mi Istenünk! ■ Óvári Lajosné (Szeged) Dr. Pusztay László emlékezete ► Új rovat van születőben a nyolcvanéves Evangélikus Életben? Az „in memóriám” az emlékezés rovata? Nem hiszem, én magam nem is gon­doltam volna erre. De nem is új rovat ez. Sorra jöttek a megemléke­zés alkalmai, terminusai már a korábbi esztendőkben is. Magam csak azt remélem, hogy egyszer nem csak lelkészek alakját fogjuk felidéz­ni. Sokan vannak a példás életű, hívő nem lelkész testvérek is, akik egyházunk építésének szolgái voltak. De ez alkalommal egy lelkész testvérünkről illik megemlékeznünk: dr. Pusztay Lászlóról. Dr. Pusztay László Tapolcán született 1915. február í-jén. Száz évvel ezelőtt - ez az időszak ma már történelem­nek számít, és ő valóban történelmi időket élt. Édesapja elesett az első világhá­borúban. Ő Tapolcán kezdte az is­kolát, majd Budapesten, a fasori gimnáziumban tanult, és a Protes­táns Országos Árvaház internátu­­sában lakott. Elvégezte a cserkész­tiszti tanfolyamot, és az említett in­ternátusbán nevelő is lett. Innen „egyenes út” vezetett az evangélikus teológiára. Teológiai tanulmányait befejez­ve a halle-wittenbergi egyetemen lett ösztöndíjas, ahol „az egyház is­mertetőjeleiről (notae ecclesiae) szóló lutheri tanítás témakörében kutatott, majd »cum laude« minő­sítéssel doktori fokozatot szerzett”. Ezután kezdődött itthoni lelkészi szolgálata. „Kezdő lelkészként - részint mint hitoktató - Pápán, Ecsenyben, Csurgón és Bikácson, majd a soproni hadapródiskolá­ban mint katonalelkész szolgált. Itt a sportügyességi versenyben többek közt »nagyezüst« jelvényt is szerzett. Tábori lelkészként front­szolgálatot is kellett teljesítenie” - olvasom dr. Fabiny Tibor professzor melegszívű megemlékezésében (Búcsút vettünk dr. Pusztay László­tól, Evangélikus Élet, 2006. január 29., 10. o.). Az első gyülekezet, ahol Pusztay László megválasztott lelkészként munkálkodott, Ágfalva volt. Szo­morú szolgálata lehetett, amikor a ki­telepítés után az itthon maradtakat vigasztalta a zsoltárverssel: „Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti’.’ (Zsolt 37,5; Károli­­fordítás) Az ágfalviaknak az első világhábo­rú is olyan fájdalmas volt, hogy em­léket állítottak az elesetteknek és eltűnteknek. A piramisszerű emlék­mű gondolata Pusztay László lelkész fejében született meg, a kivitelezés Welder Ödön lelkészre maradt. Pusztay László 1954-től huszon­kilenc éven át (!) a surdi gyülekezet hűséges lelkipásztoraként műkö­dött. Területe nagy volt: Surd és Li­­szó, Belezna, Őrtilos, Somogybük­­kösd és Zákány szórványai is hálá­val emlegetik lelkes szolgálatát. „Surd község húsz évvel onnan va­ló távozása után azzal tisztelte meg sokéves önfeláldozó munkáját, hogy 2002-ben a falu díszpolgárává vá­lasztotta” - olvasom a már említett megemlékezésben. 1982-ben vált meg a gyülekezeti lelkészi szolgálattól, de valójában nem ment „nyugdíjba”. Harmadik „parókusi gyülekezete” a budapesti Evangélikus Országos Múzeum volt. Vállalta a tárlatvezetői munkát, s kitűnő nyelvtudásával, történelmi ismereteivel nagyon jól is végezte. Elődjétől, Garam Zoltántól nem­csak a tárlatvezetést, hanem az Evan­gélikus Életben korábban indult, Mú­zeumi híradó című cikksorozat szer­kesztését is átvette. Múzeumi „szószékének” köre, hallgatósága kibővült, hiszen nem­csak egy gyülekezet figyelt rá, hanem az ország sok részéből és külföldről is voltak hallgatói. Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy ebben az időben tárlatvezető­ként nemcsak a múlt kötötte le, ha­nem a jövő is. E sorok írója is sokszor hallotta, amint unokáit emlegette; ők azóta mindketten egyházi szolgá­latban állnak: Buday Zsolt Bényén, Buday Barnabás pedig Arnóton. Dr. Pusztay László megfutotta pályáját (katonaként, lelkészként, tudósként), mi pedig Isten iránti hálával emlékezünk életére, szolgá­latára, abban a reményben, hogy pá­lyájának nem végéhez, hanem cél­jához ért. ■ Keveházi László Evangélikus magazin a Magyar Televízióban Február 8-án, vasárnap 10.30-kor az Mi-en az Evangélikus magazint, egyházunk műsorát láthatjuk. Az adást a Duna World csatornán feb­ruár 11-én, szerdán 15.10-kor megismétlik. Szerkesztő: Nagy László, rendező: Horváth Tamás. Látogatóban Gryllus Vilmosnál Február 8-án, vasárnap 11.05-kor az Mi-en portréműsort láthatunk Gryllus Vilmosról. Szerkesztő: Nagy László, rendező: Nemes Takách Ágnes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom