Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-02-08 / 6. szám
Evangélikus Élet kultúrkörök 2015. február 8. » 7 A világ legkisebb állatkertje Megnyílt az Evangélikus Élet első kiállítása ► „Önfeledten tündérinek” nevezte megnyitóbeszédében a Protestáns Újságírók Szövetségének (Prúsz) elnöke, Novotny Zoltán január 30-án A kerecsensólyomtól a hiúzig című tárlatot, amelyen Budai Tibor grafikusművész az EvÉlet gyermekoldalának Mesélnek az állatok című rovatából válogatott illusztrációi láthatók. A megnyitón részt vett a rovat szövegeinek szerzője, Schmidt Egon ornitológus, Kossuthdíjas író is. Az 1981 óta negyven közös könyvet jegyző szerzőpáros dedikálta is műveit. A tárlat február 18-ig látogatható a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban. Sajtótörténeti esemény zajlott le a pesterzsébeti művelődési központban január 30-án: A kerecsensólyomtól a hiúzig címmel megnyílt a magyarországi evangélikusok országos hetilapjának első kiállítása. Az idén nyolcvanadik évfolyamába lépett Evangélikus Élet történetében - a lapunk által szervezett számos kerekasztal-beszélgetés, irodalmi est és szakmai továbbképzés után - immár képzőművészeti tárlattal is büszkélkedhetünk. A gyermekeknek szóló mellékletben, a Napos oldalon négy éve állandó rovatként szerepelnek Schmidt Egon szövegei Budai Tibor kísérő grafikáival. A szerzőpárost régi barátság fűzi össze, a nagybetűs Természetben a Teremtő gondviselését tisztelik mindketten. A mélyen átélt hit a minden élő világának megismerésé-N re, ismertetésére és ábrázolására ihlette őket. A melléklet szerkesztője és a kiállítás szervezője, Boda Zsuzsa köszöntőjében elmondta: titkos álma valósult meg a tárlattal, ugyanis „luxusnak” érezte, hogy a gyönyörű rajzokat csak egyszer láthatják az újság olvasói. A Csili igazgatójának, Várhalmi Andrásnak és a programszervezőnek, Dávid Anikónak köszönhetően azonban február 18-ig a Csili B épületének Muszély Ágoston termében mindenki kedvére gyönyörködhet a naturalista, az állatokat természetes közegükben és jellemző mozdulatsorukban megörökítő grafikákban. Várhalmi András köszöntője után Novotny Zoltán újságíró, sportriporter nyitotta meg a kiállítást. A Magyar Evangélikus Egyház Sajtókertben helyezkedett el, majd a madártani intézetben ifjúkori tanítómestere, dr. Keve András munkatársa lett. Első könyve 1970-ben jelent meg Madarakról - mindenkinek címmel, és óriási sikert aratott. A Kossuth rádió Oxigén című, Balogh István által szerkesztett ökológiai magazinműsorában tizenhét éven át szerepelt; könyvet és két CD-t is jelentetett meg az ott elhangzottakból. A számos elismeréssel, majd 2009-ben Kossuth-díjjal is kitüntetett szerzőnek nyolcvanegynéhány műve látott napvilágot, melyek tükrözik a természet és a madarak iránti mély szeretetét és elhivatottságát. Schmidt Egon 1931-ben született Budapesten, de gyerekkorában sok időt töltött a zalai Becsehelyen; az ötszász holdas családi birtokon bontakozott ki természet iránti szeretete és érdeklődése. Már akkor a nagybátyjától kapott távcsövével figyelte a madarakat. 1950-ben Tarnaleleszre telepítették családját, de az élővilág iránti csodálata a mostoha körülmények között is megmaradt. Első szakcikkét is a kubikolás és a munkaszolgálat mellett írta Balkáni fakopáncs a Mátra északi oldalán címmel, amely a Magyar Madártani Intézet évkönyvében, az Aquilában jelent meg. 1954- ben a Fővárosi Állat- és Növény-Boda Zsuzsa, Novotny Zoltán, Budai Tibor és Schmidt Egon bizottságának elnöke beszédében elmondta: mindig kíváncsian keresi az EvÉlet Napos oldalát, hogy éppen melyik állatfajjal ismerkedhet meg a neves szerzőpáros jóvoltából. A barna medvéről, a fenyőszajkóról, a kis sólyomról és a többi fajról szóló „bölcs ismeretterjesztő szöveg és megszólaló rajz” nemcsak a gyermekeknek jelent felüdülést, a felnőtteket is gazdagítja. Budai Tibor vázlatokból és emlékezetből alkot - ebben Muszély Ágoston festőművész eszmei utóda. A művész páratlan megfigyelőképességét és a természet iránti csodálatát méltatta Novotny Zoltán az illusztrációk kidolgozottsága és ábrázolásmódja kapcsán. „Természet, boldogság, jelképek, család, szeretet, hit, haza” - sorolta Novotny a grafikus művészetének kulcsszavait. Márai Sándor remekművekről értekező írása nyomán „önfeledten tündérinek” nevezte a tárlat képeit, és a „világ legkisebb, mégis hatalmas állatkertjébe” invitálta a közönséget. Közelebb vinni a gyermekekhez a természetet, annak védelmére nevelni őket - határozta meg Schmidt Egon a rovat célját, amit korábban az országot járva, író-olvasó találkozókon, általános iskolákban is igyekezett népszerűsíteni. Külön felhívta a figyelmet az úgynevezett nemszeretem állatokra — mint például a denevér, a kígyó, a béka stb. -, amelyek sokszor félelmet, undort váltanak ki. Korábban egy teljes könyvet szentelt nekik, és a kiállításon is külön tablót kaptak. Ezek a „visszataszító” fajok is lehetnek szépek és érdekesek, ha megismerjük őket közelebbről. Budai Tibor „pesti” gyerekként a Csepel-szigeten és a Mátrában ismerkedett meg a természet szépségeivel és teremtményeivel, melyeket később szénrajzokon, akvarelleken, rézkarcokon meg is örökített. A minden életet átható szeretetet és érzékenységet szándékozik megmutatni ábrázolásában; példának a túrkevei művésztelepen szerzett élményeit hozta fel, ahol a tanyasi földműveseket és háziállataikat, illetve tárgyi környezetüket festette meg. Szeretettel hívjuk hát olvasóinkat a kiállítás megtekintésére, ahol szavazhatnak is kedvenc állatuk rajzára, legyen az akár a zöld varangy vagy az orrszarvú madár! ■ WalkóÁdám Budai Tibor 1946-ban született Budapesten. A grafikusművész az Ybl Miklós Technikum elvégzése után a Dési Huber István Képzőművészeti Kör tagja lett, mesterei Bálint Géza, Lelkes István és Tamás Ervin festőművészek voltak. 1966-ban nyűt meg első tárlata; azóta ötven önálló és százötven országos, valamint nemzetközi kiállításon mutatta be műveit. 1993 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Száz könyvet és mintegy kétezer novellát, verset, riportot, mesét, visszaemlékezést illusztrált. „A művész részletező műgonddal kidolgozott tusrajzai, rézkarcai és egyedi szitanyomatai a politizáló, filozofáló grafika hagyományait követik.” A realisztikusan ábrázolt, „szinte montázsszerűen egymáshoz illesztett képi elemek szürrealisztikus, asszociatív, iróniától sem mentes kompozíciókká állnak össze műveiben.” (Százados László) Munkái többek között a budapesti Magyar Nemzeti Galériában, a tihanyi Bencés Apátsági Múzeumban, a Vatikáni Múzeumban és a rijekai Városi Múzeumban találhatók meg. Novotny Zoltán megnyitja a kiállítást Az Evangélikus Élet Napos oldal című gyermekmelléklete 2009 óta jelenik meg kéthetente Boda Zsuzsa szerkesztésében. 2010 októberétől állandó rovata a Mesélnek az állatok, Schmidt Egon írásaival és Budai Tibor illusztrációival. A szöveghez három kérdés is kapcsolódik; a rájuk adott válaszokból további ismereteket szerezhetnek az olvasók. A Luther Kiadónál 2011-ben jelent meg Schmidt Egon Angyalka segített című, óvodás és kisiskolás gyerekeknek szóló mesekönyve, amelyet szintén Budai Tibor grafikái díszítenek. KAROLY GYÖRGY TAMAS FELVÉTELE _________________________________________________________'________________________________________________________________ A SZERZŐ FELVÉTELE
