Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-05-31 / 22. szám

I

2015. május 31.

KERESZTUTAK

1^—

Evangélikus Élet

HIRDETÉSEK

Felhívás álláshelyek betöltésére

Az Evangélikus Pedagógiai Intézet pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkakörökbe (elsősorban teljes munkaidőben) várja azoknak a leendő munkatársaknak a jelentkezését, akik legalább tízéves, kiemelkedő, eredményes szakmai munkával, kifejezetten jó együttműködési és kommunikációs készséggel, szociális kompetenciákkal rendelkeznek. A pedagógus-szakvizsga előfeltétele az alkalmazásnak.

Kiemelt területek: óvodapedagógia, általános iskola. Előnyt jelent evangélikus köznevelési vagy szakmai szolgáltató intézményben szerzett tapasztalat.

A jelentkezés határideje: június 19., 16 óra. Jelentkezni lehet Majorosné Lasányi Ágnes igazgatónál önéletrajz és motivációs levél elektronikus úton történő megküldésével. Levelezési cím: 1085 Budapest, Üllői út 24. E-mail cím: agnes.lasanyi@lutheran.hu.

Felhívás - ajánlásokat vár a kuratórium

Egyházunk legmagasabb kitüntetéseit ősszel adjuk át

Egyházunk országos presbitériuma 2007-ben szabályrendeletet alkotott (I/2007. V. 10.) az Ordass Lajos-díj és a Prónay Sándor-díj alapításáról és - évente egyszeri - odaítélésének körülményeiről. A 2015. évi díjazandók személyére vonatkozóan a kuratórium ajánlásokat vár.

Emlékeztetőül: az Ordass Lajos-díj olyan, feddhetetlen életű, magyar vagy külföldi, felszentelt - akár más felekezetű - személynek ítélhető oda, aki kiemelkedően sokat tett a magyar evangélikus egyházért. A Prónay Sándor-díj olyan világi személynek vagy intézménynek ítélhető, aki vagy amely kiemelkedő szellemi vagy anyagi támogatással áll a Magyarországi Evangélikus Egyház mellett. A díjakat ifi. Szlávics László szobrász alkotta, velük pénzjutalom nem jár.

Az ajánlásokat -1500-3000 leütésnyi indoklással - Zászkaliczky Zsuzsannának, a kuratórium titkárának kérjük eljuttatni október 10-ig. Cím: Magyarországi Evangélikus Egyház, 1085 Budapest, Üllői út 24. vagy zsuzsa.zaszkaliczky@lutheran.hu.

Emlékeztetőül a korábbi évek díjazottjai:

Ordass Lajos-díj: Terray László (2008), Pósfay György (2009), Pátkai Róbert (2010), Ittzés János (2011), Takácsné Kovácsházi Zelma (2012), Schulek Mátyás (2014).

Prónay Sándor-díj: Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Sopron (2008), Kaláka együttes (2009), Boleratzky Lóránd (2010), Polgár Rózsa (2011), Benczúr László (2012), dr. Cserháti Péter (2013), Sztruhár András (2014).

Nyári istentiszteletek Bagolyirtáson

A mátrai Názáret-templomban (3235 Mátraszentimre-Bagolyirtás, Jókai u. 7-9 ) június, július és augusztus hónapban minden vasárnap 11.30- kor istentisztelet várja a turistákat és a környéken lakókat.

A 2015. évi missziói pályázat ny

A szétosztható keret hárommillió-ötszázezer forint volt. Nyolcvannégy pályázó összesen 6 015155 forintot igényelt. A következő gyülekezetek, illetve egyházmegyék kaptak támogatást missziói programjuk megvalósításához.

Albertirsa (Irsa) 40 000 Ft; Ambrózfalva 50 000 Ft; Bakonyszentlászló 30 000 Ft; Bakonytamási 30 000 Ft; Bács-Kiskun Egyházmegye 50 000 Ft; Beled 25 000 Ft; Bezi-Enese 60 000 Ft; Borsod-Hevesi Egyházmegye 50 000 Ft; Bőny 34 000 Ft; Bp.-Angyalföld 30 000 Ft; Bp.-Budafok 50 000 Ft; Bp.-Budavár 30 000 Ft; Bp.-Cinkota 20 000 Ft; Bp.-Csillaghegy 30 000 Ft; Bp.-Józsefváros 40 000 Ft; Bp.-Kelenföld 40 000 Ft; Bp.Kispest 30 000 Ft; Bp.-Pesterzsébet 80 000 Ft; Bp.-Rákoskeresztúr 40 000 Ft; Bp.-szlovák ajkú gyülekezet 30 000 Ft; Bp.-Zugló 30 000 Ft; Budaörs 80 000 Ft; Bük 30 000 Ft; Cegléd 40 000 Ft; Celldömölk-Alsóság 36 000 Ft; Csorvás 40 000 Ft; Csömör 40 000 Ft; Dunakeszi 40 000 Ft; Dunaújváros 40 000 Ft; Fót 50 000 Ft; Gerendás 40 000 Ft; Gyoma 60 000 Ft; Gyón 50 155 Ft; Győrság 20 000 Ft; Győrújbarát 40 000 Ft; Harka 30 000 Ft; Kaposvár 50 000 Ft; Kemeneshőgyész 25 000 Ft; Kisapostag 50 000 Ft; Kölese 60 000 Ft; Kővágóörs 40 000 Ft; Lébény 40 000 Ft; Lucfalva 60 000 Ft; Maglód 50 000 Ft; Marcalgergelyi 40 000 Ft; Mezőtúr 40 000 Ft; Miskolc (Hunyadi u.) 60 000 Ft; Mórichida 60 000 Ft; Nagyalásony 40 000 Ft; Nagybánhegyes 40 000 Ft; Nagybörzsöny 30 000 Ft; Nagykanizsa 60 000 Ft; Nagyveleg 40 000 Ft; Nyáregyháza 50 000 Ft; Nyírtelek-Filadelfia 80 000 Ft; Őrimagyarósd 40 000 Ft; Ősagárd 60 000 Ft; Pápa 40 000 Ft; Pécs 60 000 Ft; Péteri 40 000 Ft; Pusztaföldvár 70 000 Ft; Pusztavám 50 000 Ft; Répcelak, Vekker együttes 50 000 Ft; Sárszentlőrinc 80 000 Ft; Sárvár 30 000 Ft; Sikátor 40 000 Ft; Siófok 40 000 Ft; Szakony 30 000 Ft; Szentetornya 80 000 Ft; Székesfehérvár 40 000 Ft; Szolnok 50 000 Ft; Szügy 40 000 Ft; Tab 30 000 Ft; Takácsi 30 000 Ft; Telekgerendás 40 000 Ft; Tengelic 40 000 Ft; Tényő 30 000 Ft; Tés 50 000 Ft; Tét 20 000 Ft; Várpalota 50 000 Ft; Veszprém 40 000 Ft; Veszprémi Egyházmegye 30 000 Ft.

PROTESTÁNS

ÚJSÁGÍRÓK

SZÖVETSÉGE

Közgyűlés - extrákkal

Alexa Károly, Fenyvesi Félix Lajos, Kiss Sándor, Nagy Katalin, Petrőczi Éva és Novotny Zoltán szövetségi elnök személyében hat Rát Mátyás-díjjal kitüntetett médiamunkás is jelen volt május 20-án este a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) közgyűlésén, melyen „hivatalosan is áttekintették” a fennállásának tizedik évfordulóját tavaly ünneplő szervezet jubileumi évének eseményeit. A főváros egyik kedvelt éttermének különtermébe szervezett alkalmon - a napirendi pontok megtárgyalása után - Ozsváth Sándor és Petrőczi Éva ajánlotta a tagtársak figyelmébe a legutóbbi összejövetel óta megjelent kötetét. A szövetség egy külföldön élő tiszteletbeli tagjának, Weisz Jenőnek az életrajzi könyvét pedig - a kiadvány ugyancsak Prúsz-tag szerkesztője, Boda Zsuzsa távollétében - az EvÉlet olvasószerkesztője, Dobsonyi Sándor mutatta be. ■ E. É.

„... együtt valának”

Sokunk számára jelképértéke volt annak, hogy a már tizenegy esztendőssé cseperedett Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) 2015-ös közgyűlését éppen pünkösd hetében tartotta. A lassan törzshelyünkké vált, kopárságában is otthonossá beszélgetett Bródy Sándor utcai pincekülönterem falán ugyan nincsenek (alapvetően nem szakrális színhely lévén nem is lehetnek) igés lapok, lelki szemeink előtt azonban az este folyamán többször is megjelenhettek az alábbi sorok: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának’.’ (ApCsel 2,1; Károlyi-fordítás)

Akik ezt az igehelyet magyarázzák, többnyire az „egy akarattal” szókapcsolatra helyezik a fő hangsúlyt. Ezúttal - nem eredetieskedő célzattal, hanem a helyzet pontos jellemzése érdekében - toljuk el az idézett kiemelést az „együtt valának” irányába. Mert éppen ez az a jelenség amely az Úr 2015. esztendejében annyi szakmai és magánjellegű társulásból olyan fájdalmasan hiányzik.

Sokan jönnek ugyan össze ilyenolyan célzattal, de nagyon gyakran bizony csak céltalanul, közönyösen téblábolnak egymás társaságában. És ez még a jobbik eset. Gyakoribb a nyűt vagy

fojtott egymásra acsarkodás, vetélkedés, irigykedés, a riválisnak érzett társak kíméletlen félrelökdösése. A Prúsz égöve alatt - tapasztalom már negyedik esztendeje - ez egészen másként van. Nem áll szándékomban szentté idealizálni - hála istennek - egyre növekvő számú csapatunkat; egyházi kötődéseink, témáink, gyakran szolgálati helyeink ellenére mi sem mentesülünk az emberi gyöngeségek alól. Azonban: a jelenkori „fősodorral” ellentétben mi még tudunk érdeklődni egymás munkája, könyvei, leírt és elmondott szavai iránt. És érdekel bennünket társaink lelki és fizikai jólléte, tudunk aggódni egymásértés hálát mondani egy-egy társunk gyógyulásáért.

Pedig legalább annyira különbözünk egymástól, mint az első pünkösdön ama tizenkettő. De ahogyan teremtő Istenünk nem tesz különbséget köztünk képzettség és képességek szerint, úgy ebben az egyáltalán nem „korszerű”, mert nem irgalmatlanul sikerközpontú kis protestáns tollforgatói demokráciában mi is egyformán megbecsüljük, figyelemmel meghallgatjuk az önkéntes munkát végző önképző evangelizátort, a neves médiaszemélyiséget vagy a magasan képzett egyetemi embert.

Fölöttünk tehát nemcsak az egyházi év e kitüntetett szakában, nemcsak a pünkösdi rózsa virágzása idején lobognak a bennünket egy nyelvre, egymás megértésére hangoló pünkösdi lángok, hanem minden időben. Ez természetesen nem személyes érdemünk, nem valamiféle „megszentelt elitség” jele, hanem a nagybetűs Egy Akarat eléggé meg nem köszönhető ajándéka. Ez az ajándék olyan erőt ad mindnyájunknak, hogy készek vagyunk az egyházi újságírást - ezt a gazdagságot és hírnevet aligha termő szolgálatot - a legnehezebb körülmények között is folytatni, a toll és a számítógép-billentyűk szerény, köznapi apostolaiként.

Olvasóinknak is hálával tartozunk azért, hogy visszajelzéseikkel, biztatásukkal segítenek abban, hogy kifogyhatatlan örömmel és bizakodással dolgozzunk az egyre nehezedő külső körülmények szorításában is.

Május 20-án este találkoztunk. Azóta is újra és újra előveszem e találkozás kedves tárgyi emlékeit. A testvérfelekezetektől kapott újságokat, a baptista egyház tolláit és madárlátta ajándék csokoládéit, de főleg a sok-sok baráti szót és mosolyt - s lám, máris van útravalóm a következő napokra!

■ Petrőczi Éva

A Prúsz etikai bizottságának jelentése

Szövetségünk belső rendje néha évente több alkalommal is szükségessé teszi, hogy munkánkat, működésünket mérlegre téve beszéljünk etikai kérdésekről. Elsősorban olyan témák vagy helyzetek megvitatására kerülhetne sor, amikor a szövetség tagjaként valaki az etikai kritériumainknak nem megfelelően ír, szól, cselekszik, viselkedik.

Mivel az etikai koncepciók relativizálódásának, sőt ütközésének világában élünk, így a regula tekintetében elég nehéz szituációt teremtene, ha kényszerítő körülmények miatt minősítenünk kellene bárkit is tagtársaink közül. A szeretet mindent elrendező erejének köszönhetően - melyről tudjuk, hogy ez nem a mi szeretetgyakorlatunkat, sokkal inkább mennyei Atyánk hozzánk lehajtó, elnéző, megbocsátó, felemelő szeretetét jelenti - az elmúlt közgyűlés óta eltelt időben mentesültünk belső etikai ügyek tárgyalásától. Ám nem lehettünk tétlenek, hiszen több olyan eset is adódott, amikor mármár a megszólalás, állásfoglalás közelébe kerültünk, de emocionálisan motivált szándékunkat, tusakodásunkat a józanság lelke felülírta, s a bölcsebb hallgatás felé terelte.

Valamilyen formában azonban mindannyian érintettek vagyunk abban a folyamatban, amely a hazai média átrendeződésének politikailag determinált és egzisztenciálisan mély nyomot hagyó eseményeiből kibontakozik. A közelmúltban a sajtó által képviselt és hirdetett igazodási pon- I tok, hír- és véleményformáló bázisok

a politikai, gazdasági, hatalomgyakorlási érdekeltségek abszolút függvényeiként pár órán belül váltottak irányt. Etikai hivatkozásokkal érvelve keresték a média professzionális szereplői helyüket, egzisztenciális biztonságukat a talán nem is olyan váratlanul kialakult helyzetben. A tájékoztatás terén újabb szakmai, emberi szakadékok keletkeztek, s tovább mélyült a hiteles hír fogalmának, meghatározásának etikai problémája.

Minderről bizonyára véleményt alkotva szólhatott volna a Prúsz is, de ilyen irányú - elvi jellegű, netán a konkrét politikai kontextust érintő - etikai állásfoglalásra nem volt lehetőségünk, vagy talán hiányzott ehhez a bátorságunk.

Ha a magyar világi médiában zajló, ígéretesnek kevésbé nevezhető fejleményeket nem feladatunk minősíteni, más területeken célszerű lenne - a költői szépségű bibliai képet használva - a kürtöt a szánkhoz emelni. A keresztyén színezetű, egyházi vagy világi hátterű, de egyházi témákkal is foglalkozó biogokra gondolok. Az elektronikus közlés határtalanságának és szűrhetetlenségének féktelen terjedése közepette, legtöbbször a sunyi névtelenség hamis bátorságtudatában kialakult egy olyan véleményformáló rendszer, amely felvet igen súlyos etikai problémákat is. Fájdalmasan tapasztaljuk, hogy sok esetben a keresztyén etika evidenciáit a magukat egyházi jellegű vagy hátterű blogok írói, szerkesztői sem veszik figyelembe. Arra nincs esélyünk sem, hogy bármit is szabályozzunk e téren, de szervezetünk létező szakmai tekintélyével talán érdemes lenne megnyilatkoznunk.

Más újságíró-szervezetekkel együtt tagjai vagyunk a Média Önszabályozó Testületnek; roppant alaposan, jogilag és szakmailag igen átgondoltan készülő etikai szabályzatának megalkotásában részt vállalunk. A mindenre kiterjedő alaposság indoka egyben visszajelzése annak, hogy a médiaetika terén a hajszálgyökérnyi repedések is komoly konfliktusokhoz vezethetnek, ugyanakkor egyetlen hajszálgyökér is éltető fontosságú a közeledés, az együtt munkálkodás, a konszenzus megteremtéséhez.

A Prúsz elkötelezetten keresztyén szervezet. írásaink, megszólalásaink, fellépéseink, bármilyen üzenettovábbításunk vagy netán meg nem szólalásunk szükségszerűen az Ige fegyelme alatt áll. Ez jelenti számunkra a tájékozódási pontot, ez vezet a közlés, a tájékoztatás tartalmi és metodikai folyamatának szakszerű munkálásában.

Szavunkra akkor figyelnek, üzenetünket akkor tekintik hitelesnek, ha a szorongató, netán kísértő vagy sokszor kényelmet is kínáló külső körülmények, hatások közepette merünk megalkuvásmentesen keresztyénnek lenni. Ma ez nem tűnik a könnyű magatartásformák, életviteli módszerek egyikének.

Pedig más alternatíva számunkra nincs. Ezért kérjük, hogy ehhez adjon a Prúsznak még több bátorságot, hitet és erőt a kegyelem Istene.

■m v: - ■ - —