Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-05-17 / 20. szám
14 ◄» 2015. május 17. KRÓNIKA ■■■■ Evangélikus Élet ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A DUNA TELEVÍZIÓBAN Bemutatkozik a Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség Szarvas jelképe és egyik meghatározó épülete az Ótemplom. Azért is válhatott jelképpé, mert településünket evangélikus hívek alapították, így a templom és a város élete szorosan összetartozott. A városalapítók 1722-ben érkeztek az elnéptelenedett területre. Nagyon fontos volt számukra a hitük és az, hogy szabadon járhassanak templomba. A telepesek egy évvel megérkezésük után fel is építették első templomukat. A mai Ótemplom a gyülekezet negyedik temploma, 1788-ban épült Tessedik Sámuel lelkész vezetésével. A főbejáraton belépve a szószékoltár tűnik elénk. A Zellinger András festette oltárkép Jézus mennybemenetelét ábrázolja. Bár az ország egyik legnagyobb evangélikus temploma lett az épület - hiszen több mint háromezer férőhelyes -, nemsokára ez is kicsinek bizonyult. Akik nem fértek be, sokszor az utcán hallgatták az igehirdetést. Az új templom helyét a város másik részén jelölték ki. Ennek az alapkövét 1895-ben tették le, és másfél év alatt el is készült az új istentiszteleti hely. Szorosan összekapcsolódik a templom és a szarvasi iskolák története is. Az evangélikus egyházhoz tartoztak elemi iskolák, az árvaház, a Vajda Péter Gimnázium és a Luther-tanítóképző is. Ma Szarvason a főiskola kivételével valamennyi területen folytathatja szolgálatát egyházunk. Evangélikus óvoda, általános iskola és gimnázium is működik, ahol közel ezer gyermek nevelése és tanítása folyik. Az idősek és betegek életét is segíti az evangélikus közösség. A helyi szeretetszolgálaton keresztül közel hatszáz idős ember életét könnyíti meg nap mint nap. Akik rászorulnak, bentlakásos ellátást kapnak; akik magányukat akarják enyhíteni, a szeretetszolgálat körül alakuló közösségekben találhatnak társaságra. A legszegényebbek megsegítésére az elmúlt években rendszeres ételosztási akciókat szerveztek. Ezek keretében egy-egy alkalommal nyolcszázan kaphatnak meleg ételt. Eddig összesen több mint százezer adagot osztott ki a szeretetszolgálat. A téli időszakban a legelesettebbeket az ideiglenesen működő krízisközpontokban igyekeznek megóvni a tél viszontagságaitól. A sokrétű szolgálat hűen tükrözi vissza a szarvasi gyülekezet sokszínűségét, amelyben meghatározó az örökség ápolása, de a helyi közösség a hétköznapokban mindig keresi a nyitás lehetőségét is a körülötte élők felé. Evangélikus istentisztelet a Duna Televízióban Május 24-én, pünkösd ünnepén 11 órától evangélikus istentiszteletet közvetít a Duna Televízió Szarvasról, az Ótemplomból. Igét hirdet Gáncs Péter elnök-püspök. Istentiszteleti rend ♦ 2015. május 17. Húsvét ünnepe után 6. vasárnap (Exaudi). Liturgikus szín: fehér. Lekció: Jn 15,26-16,4; íPt 4,7-11. Textus: Jer 31,31-34. Énekek: 321,366. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bencéné Szabó Márta; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 10. (úrv.) Sztojanovics András; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 12. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Szeverényi János; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv., összegyülekezés napja) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Jakab Béla; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV., Megyeri Klub, Megyeri út 207. de. 9. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Grendorf-Balogh Melinda; de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly; du. 6. (orgonazenés áhítat) dr. Magyarkúti Gyuláné Tóth Katalin; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; Józsefváros, VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 10. Románné Bolba Márta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XL, Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Bedecs Réka, liturgus: Gáncs Tamás; de. fél 11. (úrv., zenés istentisztelet) Bedecs Réka, liturgus: Gáncs Tamás; du. 6. Missura Tibor; XL, Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; de. negyed 12. Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Manhardtné Szlovák Katalin teológiai hallgató; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. fél 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; du. 6. (zenés áhítat) dr. Bácskai Károly; XIV, Gyarmat u. 14. de. 9. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI. , Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Árpádföld, XVI., Menyhért u. 42. (református templom) du. 3. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; du. 4. (családi) Darvas Anikó; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Dávid; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Dávid; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Deák László; XIX., Hungária út 37. de. 8. Deák László; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Soroksár, XXIIL, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lackner Pál; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Mátraszentimre-Bagolyirtás, Jókai u. 7-9., Fébé Názáret-temploma de. fél 12. Zászkaliczky Pál. Összeállította: Bállá Mária Emlékezés Bonnyai Sándorra ► Azon kevés lelkész közé tartozom, akik még személyesen ismerhették Bonnyai Sándor testvérünket. Először az Üllői úti székházban találkoztam vele. Ő a földszint egyik szobájában az Evangélikus Élet nyomdai előkészítését végezte, én pedig - 1957 őszét írtuk - a teológusotthonban, az épület második emeletén laktam, mintegy ötven társammal együtt. Amikor az udvaron összefutottunk, Sándor bátyánk azonnal ismeretséget kötött velünk. Felénk fordulása jelezte, hogy ő egész életére az ifjúsággal, a nekik való szolgálattal jegyezte el magát. Erre kapott különleges képességet, karizmát. Kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor a család kérésére születésének századik évfordulóján megemlékezem róla. A Somogy megyei Tabon született, Bonyhádon, az evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd rögtön Sopronban, az evangélikus hittudományi karon folytatta tanulmányait. Miután Kapi Béla püspök 1937-ben lelkésszé szentelte, azonnal a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) evangélikus ágazatának ifjúsági lelkésze lett, s az is maradt 1950-ig, a szervezet államilag kikényszerített megszüntetéséig. Feladata volt részint ifjúsági konferenciák szervezése az egyházmegyék gyülekezeteiből fiatalok toborzásával, részint országosan meghirdetett alkalmak létrehozása azoknak az ifjaknak, akik bármely okból kiestek a gyülekezetek látóköréből vagy más evangélizációs mozgalmak hatósugarából, esetleg éppen nem kaptak kellő utógondozást a helyi gyülekezetben. Szilvásvárad, Fonyód- Bélatelep, Szarvaskő... egy-egy emlékezetes, természeti szépségével is vonzó helyszín, ahol ő és munkatársai örömmel tettek tanúságot Krisztus-hitükről. 1943-ban házasságot kötött a tárnokréti papi családból származó Kovács Évával. Házasságukat Isten három fiúval áldotta meg, akik ma is Krisztus elkötelezett követői. Nagy hatással volt teológiai gondolkodására Ágoston Sándor mérnök, budapest-fasori presbiter. Ennek a kegyességi irányzatnak az idő tájt mintegy tíz lelkész s jó néhány gyülekezet számos tagja volt lelkes híve egyházunkban. Az evangélikus elkötelezettségen belül igehirdetésükben a törvény és kegyelem megszólaltatása mellett nagyobb hangsúlyt kapott az ember személyes bűne, a személyes bűnbocsánat és a Krisztusban való új élet. Sanyi bácsi - ahogy őt kedves közvetlenséggel megszólították - Isten tiszteletére, a Timóteus-állapotra, a tanítványságra nevelte ifjait. Bonnyai Sándor jó barátságot ápolt Sréter Ferenc evangélikus lelkésszel, dr. Kis Ferenc orvosprofesszorral, Ungár Aladárral, a szabadegyházi közösségek vezetőivel. Gyakran hívták őt közös szolgálatra. Néhai Bolla Árpád lelkészünk az alábbi igében foglalta össze Bonnyai Sándor szolgálatát: „Sok másra is buzdította őket, és hirdette az evangéliumot a népnek.... megintette Heródes negyedes fejedelmet testvére feleségéért, Heródiásért és minden gonosz tettéért..!’ (Lk 3,18-19) A KIE-nek és evangélikus tagozatának politikai parancsra való feloszlatása után két éven át segédlelkész volt Újpesten. 1953-ig még csendben szervezett konferenciákat. Hat éven át aztán a templom és parókia nélküli ferencvárosi gyülekezetben szolgált, majd 1959-től 1988-ig a kispesti egyházközség lelkipásztoraként tevékenykedett. Régi hívei, egykori ifjúsági tagok gyakran felkeresték, szívesen hallgatták a prófétákra jellemző, olykor nagyon kemény igehirdetéseit, amelyeknek személyes megszólító és szüntelen megtérésre elkötelező hangvételük volt. Vallotta az ember hármas egységét a test, lélek, szellem valóságában. A teremtés hármas tagozódása is sajátos látásként formálódott gondolkodásában. Egyéni logikával és jó humorral megajándékozott kolléga volt. Hetvenhárom évesen ment nyugdíjba. Egy alkalommal kispesti utcájába tévedtem, ahol öreg Wartburgom megmakacsolta magát. Ő éppen arra járt, észrevette tanácstalanságomat, s az autójavításban szerzett jártasságáról annyira eredményesen tett tanúságot, hogy gépkocsim elindult, mi pedig megöleltük egymást. Akkor nem sejtettük, hogy ez lesz az utolsó földi találkozásunk. Bonnyai Sándort nyolcvanöt évesen szólította magához Teremtőnk. Gyászjelentésén ez az ige volt olvasható: „Mert nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük!’ (Zsid 13,14) Isten mindig a jövőt kínálja, nem a múltat. A múltból, miként az előttünk járók szolgálatából is, tanulhatunk hűséget, keresztvállalást és kitartást a célig, az örök jövendőig. Isten mindig a jövő Istene, a holnapot készíti elő, életet és üdvösséget kínál... ■ D. Szebik Imre nyugalmazott püspök HIRDETÉS www.digitalstand.hu DIGITALSTAND www.digifalstand.hu Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát!
