Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-04-26 / 17. szám
ÉLŐ VÍZ Evangélikus Élet 2015. április 26. *■ 11 A keresztség ünnepe, avagy Isten Szentlelke által megáldott indulás a „nulla kilométerkőtől” Interjú Gáncs Péter elnök-püspökkel ► „A keresztség által az ember Krisztus egyházának, a benne hívők közösségének tagjává lesz, és újjászületik örök életre. A keresztények ezt így vallják: »Életem Jézusé. Nincs rajtam hatalma a rossznak. Isten kedves gyermeke vagyok.«” Aki információkat keresve az interneten böngészik, ezeket a könnyen befogadható gondolatokat találja a keresztségről egyházunk megfogalmazásában az evangélikus On-line hittan weboldalon. De nem ilyen „egyszerű” a dolog, hiszen abban minden teológus egyetért - s a hívek is -, hogy a keresztség misztérium. Isten titka, csodája, ajándéka. Gáncs Péter elnök-püspököt a nemrégiben megjelent kötet, a dr. Szabó Lajos szerkesztette A keresztség ünnepe apropóján kérdeztem.- Kinek, minek az ünnepe a keresztség kinek és miért fontos, hogy a hitünk szerinti két szentség egyikével éljünk?- Mint gyakorló lelkész évtizedekig szenvedtem attól, hogy úgy éreztem: a gyülekezet számára nem mindig ünnep az, ami a család életében ünnep. Sokszor tapasztaltam nagyvárosi gyülekezetekben, hogy ha keresztelő van, néhányan grimaszolnak: „Hosszabb lesz az istentisztelet, később érünk haza.” Lenne mit tennünk azért, hogy a keresztség valóban az egész gyülekezet ünnepe legyen. Mindenki újra meg újra átélje: ő is megkapta ezt az ajándékot Istentől. Próbáljunk meg együtt örülni annak, hogy - miként a kötet egyik szellemes írásában olvasom- Isten „rákacsint” a kisgyermekre, megérinti, magához öleli. Ha gyülekezeteink családnak tekinthetők, akkor ez valóban egy család ünnepe lesz. Lehet tenni azért is, hogy sokkal személyesebb legyen a keresztelés, hogy mindenki lássa, „ki van ott elöl” Nagyon tetszik nekem az néhány helyen már gyakorolt szokás, hogy felmutatják a kisgyermeket: ő az, hadd lássa az is, áld hátul ül. Kedvesek ezek az emberi gesztusok. A saját kisunokámat a fasori gyülekezetben keresztelték, őt is így mutatták be. Emberközelibbé tehető a keresztség, hiszen ez nem egy elvont, titokzatos ceremónia elöl, az oltártérben, amely néhány ember magánügye... Szép szokás a Deák téren, hogy a gyermek-bibliakörösök köszöntik szép énekkel az új jövevényt. Hiszen „a mi családunk” gyarapodik a megkeresztelt gyermekkel.- Milyen missziói jelentősége van ma egyházunkban a keresztelésnek? Hiszen a keresztséghez két keresztszülő is tartozik, és ideális esetben egy templomi gyülekezet is együtt örül, együtt imádkozik a frissen egyházunk tagjai közé érkezett gyermek vagy felnőtt jövevénnyel. Máté evangéliumának legvégén (Mt 28,19), a missziói parancsban maga Jézus rendeli el a keresztséget, az egyik legismertebb szentírási ige ez - de megérteni és megélni jól tudjuk-e?- Fontos ez a teológiai alap. A keresztség, a tanítás és a missziói parancs összekapcsolódik. A szülők, a keresztszülők, de az egyház is elkötelezi magát, hogy segít a gyermek hívő kereszténnyé növekedésében. Van, ahol a kérdést a lelkész a gyülekezetnek is felteszi a liturgia adott pontján, vagy ennél is továbbmennek: konkrét segítőt is felajánlanak, aki számon tartja a fontos évfordulókat. A keresztséggel egy folyamat indul el, amelyben az Isten szeretete embereken keresztül segíti a kis életet a hitbeli növekedésben, a szeretetben, az Isten ismeretében.- S akkor bizonyosan megmarad az élő kapcsolata a konfirmációig és utána is benne marad a megkeresztelt ebben a gyülekezet alkotta családban...- Ezekben a hetekben vannak a konfirmációk országszerte. Ez öröm és bűnbánati idő is egyben: észre kell vennünk, hogy a megkeresztelt gyermekeknek mintegy a fele eltűnik a tizenkét év alatt! Figyelünk rájuk eléggé? Kísérjük a családot? Óriási veszteség egyházunknak az, ha a keresztség és a konfirmáció között nem történik szinte semmi.- Luther Mártonról tudjuk, a legnagyobb kísértések - ma úgy mondanánk, krízisek - idején felírta maga elé az asztalára, hogy mindig szem előtt legyen számára: „Meg vagyok keresztelve’.’ Miért ez a tény volt a kapaszkodója?- A keresztség Isten döntése. Olyan biztos pont, amely nem emberi döntésen nyugszik. A gyermekkeresztségben éppen ez fejeződik ki nagyon szépen: az a kis csecsemő semmi nem tud tenni - legfel-A keresztség ünnepe jebb sír, amikor leöntik a keresztvízzel —, de nem az ő döntése, pláne nem az ő érdeme. Istennek az élénkbe jövő kegyelme, megelőlegezett bizalma a keresztség. Ebbe lehet kapaszkodni, amikor csalódunk magunkban, a világban: Isten engem személyesen magához ölel. Ahogy a keresztelési emléklapon olvassuk: „Megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy.”- Mindhárom püspökünk írt ajánlást a kötethez. Ön a Forrásközeiben címet adta sorainak - szándéka szerint kinek a kezébe adná a könyvet?- Sok tekintetben különleges ez a kiadvány. Nem csupán a felkészülést segíti, és nem azért készült, hogy legyen mit ajándékba adni a keresztség alkalmával. Ennél tágabb ölelésű. Amint a címe is utal rá: a keresztség ünnep, egész életünkre kihat, jó újra és újra visszagondolni rá - akkor is, ha éppen most nem vagyunk érintettek. Bármelyik korosztály haszonnal forgathatja a könyvet, értékes imádságai, meditációi, szép fotói segítenek ezt az ajándékot - a keresztséget - újra élővé, elevenné tenni.- Bár egyházunkban a gyermekkeresztség az általános gyakorlat, a felnőtt is bizalommal kérheti megkeresztelését lelkészeinktől, akik előtte felkészítik a szentség vételére.- Figyelve a népmozgalmi adatokat, azt látom, hogy van, ahol ugyanannyi a felnőtt-, mint a gyermekkeresztség. Ez nem baj, sőt! Nagyszerű, ha felnőtt emberek rádöbbennek arra, hogy ez az alap hiányzik az életükből. Ezt sohasem késő bepótolni! Utaltam a gyermekkeresztség előnyeire, de számomra ugyanilyen csoda, amikor egy felnőtt ember tesz bizonyságot hitéről keresztelése után a templomban. Isten senkiről nem mond le. Felénk kinyújtott kezébe bármikor belekapaszkodhatunk.- Nagytarcsai lelkészi szolgálata alatt milyen élmény volt egy-egy keresztelés?- Mi már régóta gyakoroltuk ott, hogy a megkeresztelt gyermek családjának egy égő gyertyát adunk át. Ez ökumenikus szimbólum. Az oltárról vett láng, a krisztusi világosság továbbvihető a családi otthonokba. Szokás volt, hogy énekkel köszöntöttük a gyermeket: nem légüres térbe érkezik, hanem egy közösség magába öleli őt. Átéltem Nagytarcsán a liturgikus reformot, és helyeslem, hogy a kereszteíés átkerült az istentisztelet elejére - korábban a prédikáció után történt, amikor már lankadt a gyülekezet figyelme, még egy igehirdetést nem biztos, hogy követni tudott. A kisgyermeknek is jobb így. A bevezető oltári szolgálatba beépülve így lesz a keresztség a „kezdet szentsége” az egész keresztény élet belépője.- Három gyermek és három unoka keresztelését élte át, nem „csupán” lelkészként, hanem apaként, nagyapaként is...- Érdekes, hogy ugyanaz a „logika” működött: az első két gyermekemet a mindkét oldali lelkész nagyapák keresztelték, a harmadik gyermekemet, Tündét kereszteltem én. Ugyanígy az unokáknál is az elsőt lelkész fiam, az ő gyermekét az eskető lelkésze keresztelte, s a harmadik unoka „jutott nekem” így átélhettem, hogy milyen az, amikor „csak” családtagként vagyok jelen - a gyermekeim tudatosan mondták is, hogy nem baj, apa, ha most csak örülsz és figyelsz, semmi mást nem kell csinálnod, csak nagyapának lenni. De mondanom sem kell, határtalan élmény, ha az ember a saját gyermekét, unokáját kereszteli. ■ Stifner-Kőháti Dorottya SEMPER REFORMANDA „Sokféle szomorúság van a világon. De az igazi és legfőbb szomorúság az, mikor a szív elveszti Krisztust. Mikor többé nem látjuk, s vigasztalását sem remélhetjük. Ilyenkor vége az örömnek, és nem segít rajtunk sem ég, sem föld, még az Isten maga sem. De a világ annál jobban örül. Pedig Krisztus részelteti ilyen örömben a világot s ilyen szomorúságban övéit. S ez az ördögfattya világ semminek sem örül úgy, mint ha a Krisztust hanyatlani, övéit pedig szégyenletesen kárhozatba veszni látja. Krisztus előre megmondja: ilyen öröm éri a világot, s ilyen szomorúság titeket. Számítsatok rá, hogy ha majd belekerültök, türelemmel lehessetek, s még az ilyen szenvedésben is megtalálhassátok az igazi vigasztalást. Azért kell benneteket így megkísértenem s megkóstoltatnom: mit is jelent engem elveszíteni, hogy egy kicsit megértsétek e mélységes titkot. Egészen úgysem tudtok engem kitanulni. Megérthetetlenül magas az néktek, hogy Isten Fia az Atyához megy, meghal és feltámad - üdvösségtekért.” H Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó József fordítása) HETI ÚTRAVALÓ IX0YC „Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre!’ (2l<or 5,17) Húsvét ünnepe után a 3. héten az Útmutató reggeli és heti igéiben az ------------------------------------------------élő Úr Krisztus részesíti győzelmében gyülekezetét: Ujjongjatok! Jubilate! - „Örvendj, egész föld, az Istennek!” (Zsolt 66,1) Jézus feltámadásával örökkévaló örömöt szerzett népének. „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a Krisztusban.” (Ef 1,3; LK) „Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! / Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel! / Vigadozva járuljatok színe elé!” (GyLK 739,1) Luther Márton szerint: „Az öröm titka ez: tartsa magát az ember teljes szívvel az igéhez, vigasztalván magát Krisztus Urunk drága ígéretével, hogy ő az Atyával együtt velünk marad, és megoltalmaz; hogy semmi baj ne ártson, az ördög és a világ semmi hatalma el ne tiporjon, se tőle el ne szakítson.” Krisztus-követésünk értelme a sok és jó gyümölcs termése, és ennek előfeltétele az igazi szőlőtő szerint (hatszor kéri!): „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek’.’ (Lásd Jn 15,1-8) És az élő húsvéti hit: az emberré lett Isten Fia megvallása: „Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk’.’ (íjn 5,4) Az Úr Isten „kinyilatkoztatja a maga haragját a mennyből az igazság útját álló gonosz emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen. ..Az ilyenek... a teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett, aki áldott mindörökké!’ (Róm 1,18.25) Krisztus szorongató szeretete pedig arra indítja követőit, hogy „többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt”. És aki heti igénk szerint újjászületett Istentől, arra ő rábízza,,« békéltetés szolgálatát”. (2Kor 5,15.18) Jézus a benne hívőknek jelenti ki: „Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok... Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek’.’ (Jn 8,31.36) Pál örömhírt mond: aki Krisztushoz tartozik, abban Isten Lelke lakozik; és: „aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által”. (Róm 8,11) Pilátus semmi bűnt nem talált a zsidók bíborruhás, töviskoronás királyában, s szólt: „íme, az ember!” Ennek ellenére engedett kiáltozásuknak: „Feszítsd meg feszítsd meg!” „...a törvény szerint (lásd 3MÓZ 24,16) megkell halnia, mert Isten Fiává tette magát!’(jn 19,5.6.7) János apostolnak megmutatta az angyal a mennyei Jeruzsálemet, ahol Krisztus megváltottainak szabad menetelük lesz Isten és a Bárány trónusához: „...szolgái imádják őt, és látni fogják az ő arcát, és az ő neve lesz a homlokukon’.’ S örök örömben lesz részük, „mert az Úristen fénylik fölöttük, és uralkodnak örökkön-örökké”. (Jel 22,3-4.5) Már most: Jubilate Deo! - Ujjongj Istennek! És hittel zengd szent neve dicséretét: „A mennyekben, a mennyekben / Vár öröm, végtelen... / Zeng, ujjong szüntelen. / Ott színről színre lát a szem, / És ékességben látja fenn / Ég és föld Istenét.” (EÉ 527,1) ■ Garai András Szlovéniába látogatott a Nyugati Egyházkerület elnöksége t A szomszéd országban élő evangélikusokkal való kapcsolatépítés érdekében Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke és Mészáros Tamás egyházkerületi felügyelő április 13-14-én Szlovéniában járt. Hétfőn ljubljanai székhelyén látogatták meg Géza Filo püspököt, aki megismertette vendégeit egyháza történetével és aktuális helyzetével. Kedden Muraszombatban Leon Novak helyi lelkésszel, valamint Andrejek-Györfi Judittal találkoztak, és szót váltottak a testvéri együttműködés további lehetőségeiről. ■ Adámi Mária felvétele
