Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-03-22 / 12. szám

Evangélikus Élet élő víz 2015. március 22. » 11 Középpontban a Szentírás Beszélgetés Pécsük Ottóval, a Magyar Bibliatársulat főtitkárával ► Új fordítású, revideált Biblia? Szentírás a mobilon? QR-kódos biblia­ismereti vetélkedő? Pécsük Ottót, a Magyar Bibliatársulat főtitkárát, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunk­tusát kérdeztük a bibliaolvasási szokásokról, a revideált új fordítású Biblia (RÚF 2014) kiadásának munkafolyamatáról, a nyelvezet válto­zásáról és az újfajta technikai eszközök használatáról.- Miért volt fontos revideálni az előző bibliafordítást?- Minden nyelv folyamatosan vál­tozik az idő előrehaladtával. Más okoktól függetlenül ezért nyelvileg is felül kell vizsgálni a bibliafordításo­kat huszonöt-harminc évente, nagy­jából egy emberöltőnként. A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bi­zottsága is úgy ítélte meg, hogy az 1975-ben megjelent és 1990-ben re­videált új fordítású Biblia szövege új­­bókmegérett egy nyelvi revízióra. Eh­hez a felismeréshez járultak egyéb szempontok is.- A nyelv változott inkább, vagy a teológiai súlypontok?- A nyelv változása mellett a biblia­tudomány is előrehaladt az elmúlt húsz-huszonöt évben. Sok olyan ige­szakasz van, amelyről azt gondoljuk, hogy ma jobban értjük, és ezért pon­tosabban le tudjuk fordítani, mint az elődeink. Teológiai hangsúlyokról nem beszélnék, inkább azt mondanám, hogy minden bibliarevízió mögött megtalálható az egyháznak az a felis­merése és igénye, hogy hatékonyabban is kommunikálhatná az evangéliu­mot. A Biblia szöveggondozásával megbízott biblikus tudósok és teoló­gusok nem engedhetik, hogy az idejét­múlt nyelv vagy a túlságosan korhoz kötött megfogalmazások útját állják a tiszta, érthető és ezért hatékonyabb igehirdetésnek. Isten igéje örök és változatlan, de a nyelv és a megfogal­mazás, amelyen és ahogyan megszó­lal, időhöz kötött.- Hányán és mennyi ideig dolgoztak a revízión?- 2006-ban indult el a munka az ol­vasói észrevételek gyűjtésével, majd rö­vid ideig - a Biblia éve 2008 program­­sorozat előkészítése és az ünneplés alatt- szünetelt. Az érdemi tevékenység 2009-ben kezdődött el, amikor az ad­dig rögzített, csoportosított és értékelt észrevételeket dolgozta fel a revíziós munkacsoport, s elvégezte a saját szempontrendszer alapján meghatá­rozottváltoztatásokat. Az új bibliaki­adás - amelynek a RÚF 2014 nevet ad­tuk - 2014 májusában jelent meg a bu­dapesti nemzetközi könyvfesztiválon. Az ó- és újszövetségi munkacsoport két-két főből állt, őket egy kétfős kont­­rollszerkesztői-kiadói munkacsoport, illetve a magyar nyelvi lektor segítet­te. Az egész folyamatot a biblikus professzorokból álló, húszfős szöveg­gondozó bizottság és a Bibliatársula­tok Világszövetségének fordítói kon­zultánsa felügyelte szakmai szem­pontból.- Ez egy ökumenikus munkacsoport volt. Hogyan élték mega közös munkát?- Valóban, a tágabb szöveggondo­zó bizottságban tizenkét egyház bib­liatudósai ülnek együtt, de a közvetlen revíziós munkacsoportban is evangé­likus, református és adventista teoló­gusok dolgoztak együtt. Nagy élmény volt a közös munka, napi szinten élhet­tük meg, hogy a Biblia valóban közös keresztyén tanúságtételünk alapja, és hogy a felekezeti határok mennyire nem választanak el, amikor arról van szó, hogy Isten igéjét akarjuk jobban megérteni és az anyanyelvűnkön meg­fogalmazni. Magam elsősorban az újszövetségi könyvek revíziójában vettem részt napi szinten. Eközben az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének vezetőjével, dr. Bácskai Károly adjunktussal alakult ki nem csu­pán meghitt, testvéri munkakapcsolat, de bátran mondhatom, hogy szoros barátság is. Szakmai életem egyik leg­szebb időszakának tartom azt a három évet, amikor a bibliarevíziós munka odaültetett bennünket a Biblia szöve­ge fölé hetente két, olykor három al­kalommal is.- Voltak olyan részek, amelyeknek a revideált változata vitát keltett?- Nem nevezném vitának azt a néhány visszajelzést, amelyben olva­sóink nem dicsérték, hanem inkább vi­tatták a revízió megoldásait, változta­tásait. Arra a két példára, amelyet említhetek, egyébként is jellemző, hogy gyakorlatilag lehetetlen pontosan és szépen visszaadni az eredeti görög kifejezést. Az egyik ilyen a Kolosséi le­vél Krisztus-himnuszában található, az 1,15-ben, amely az 1990-es változatban így szólt: „Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény kö­zül.” Ezt a megfogalmazást, amely fél­reérthető abban az értelemben, mint­ha Krisztus egy lenne a teremtmények közül, igyekeztünk javítani a 2014-es revízióban ilyen módon: „Ő a láthatat­lan Isten képe, az elsőszülött minden te­remtmény előtt” Volt azonban olyan ol­vasónk, aki ezt a megoldást körülmé­nyesnek, sőt egyenesen magyartalan­nak érezte. Hiába, a bibliafordító kés élén kénytelen táncolni. A másik példát Máté evangéliumá­ból idézem -11,30 -, ahol szintén egy lefordíthatatlan kifejezéssel gyűlt meg a bajunk. A régebbi változat így szólt: „Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű’.’Ez kétségkívül poéti­­kus magasságokba tör, de egy picit ta­lán többet mond az olvasónak, mint az eredeti görög szó. Ezért az új változat sokkal célratörőbb, egyszerűbb, ugyan­akkor többek szerint földhözragadtabb lett: „Mert az én igám jó, és az én ter­hem könnyű’.’- Ön hogyan látja: mennyien olvas­nak ma Bibliát?- Ezzel kapcsolatban a Biblia évé­ben pontos felmérés készült, mégpe­dig nem túl szívderítő eredménnyel. A válaszadók ötvenkét százaléka so­ha nem olvas Bibliát. Huszonhét szá­zalékuk ritkán, tíz százalékuk évente néhány alkalommal olvassa a Szent­írást, és ugyancsak tíz százalék körül volt a havi vagy még nagyobb gyako­risággal Bibliát olvasók aránya. A fel­nőtt magyar lakosság két százaléka, te­hát mintegy százhatvanezer ember naponkénti, rendszeres bibliaolvasó. Bizonyos korcsoportokban háromszor vagy négyszer több nő olvas Bibliát, mint férfi. Érdekes, hogy a harminc­egy-harmincöt éves korosztályban közel ugyanannyi a bibliaolvasók ará­nya, mint a hatvan év felettiben, va­lamint az is, hogy a felsőfokú végzett­ségűek között számarányukhoz képest szintén többen vannak a rendszeres bibliaolvasók.- Mi kellene ahhoz, hogy egyre in­kább elterjedjen a Biblia mindennapi olvasása?- Csak a családban lehet változást elérni. Ott lehet a gyermekek életé­nek természetes élményévé tenni, hogy szülőként együtt olvassuk velük a Bibliát. így később is a Bibliához for­dulnak majd, ha Isten közelségére vágynak, vagy eligazodást keresnek az élet útvesztőiben. Természetesen a Biblia bárhol, bármilyen élethelyzet­ben képes az embert megszólítani, de a szomorú törvényszerűség az, hogy aki harminc-harmincöt éves koráig nem találja meg ezt a fontos iránytűt, és nem ismeri fel a jelentőségét, az ké­sőbb, felnőttként már nagyon nehe­zen változtat. Hamar megcsontosodunk a Biblia elutasításában. Ezért is szeretnénk a re­formáció kezdetének ötszázadik évfor­dulójához, 2017-hez közeledve minél hatékonyabban megszólítani a fiatal felnőtt korosztályt. Új bibliafordításunk a legjobb pillanatban jelent meg. Már „csak” azt kellene megoldanunk, hogy minél többen rátaláljanak.- A revideált új fordítású Biblia nemcsak sokféle borítóval és méret­ben kapható, de alkalmazkodik a 21. század igényeihez is, így e-bookként, mobilalkalmazással és webes for­mában is elérhető.- Ez a törekvésünk is szorosan kapcsolódik ahhoz, amit az előbb em­lítettem. Nem hagyhatjuk, hogy bár­ki azt mondhassa, nem jut hozzá az új bibliafordításhoz, vagy éppen az ide­jétmúlt külső, az elavult borító miatt nem szívesen veszi kézbe. Aki ma hajlandó arra, hogy Bibliát olvasson, az megteheti hagyományos vagy elektro­nikus formában egyaránt. Sajnos ezzel még nem oldottuk meg a legfőbb kérdést: hogyan tegyük a Bibliát relevánssá, hogyan értessük meg a mai kor emberével, hogy a Biblia nehéz nyelvezete, gazdag, sok időt és elmélyedést kívánó gondolati­sága mögött maga az élet Ura, terem­tő és megmentő Istenünk várja, hogy megszólíthasson bennünket? Ez az igazi feladat, amelyben a kiállítások, weboldalak, kiadványok segíthetnek ugyan, de igazából csak a régi metódus biztos: személyes tanúságtétel útján, „hitből hitbe”- A bibliatársulat nemcsak a Bib­lia revíziójával és a kiadvány elérhető­vé tételévelfoglalkozik, hanem biblia­ismereti vetélkedőket is szervez...- Ez a verseny új eszköz ebben a misszióban: a középiskolások ízléséhez alkalmazkodva QR-kódokkal küldjük el a regisztrált résztvevőknek a bibliai kérdéseket. A játékosok csapatokban vagy egyénileg „versenyeznek” de nem egymással, hanem a Biblia jobb meg­ismerésében. Irodalmi, zenei és kép­zőművészeti feladványok hívják elő a Biblia örök mondatait, szereplőit és nagy témáit. Összesen kétszázhetven regisztráció történt, de mivel ezeknek nagyjából a fele csoport, azt mondhat­juk, hogy mintegy ezer embert értünk el ezen az úton. A verseny eredmény­­hirdetésére és a nyeremények átadá­sára a szokásos pünkösdhétfői biblia­olvasáson kerül sor a Kálvin téri temp­lom előtt. ■ Galambos Ádám Forrás: Evangélikus.hu HETI ÚTRAVALÓ „Az Emberfia nem azért jött, hogy ne­ki szolgáljanak, hanem hogy ő szol­gáljon, és életét adja váltságul soka­kért.” (Mt 20,28) Böjt 5. hetében az Útmutató reggeli és heti igéi hirdetik: a Messiás az iga­zi Főpap, és főpásztori szolgálatának lényegét tárják elénk. Dávid zengi: „Pap vagy te örökké, Melkisédek mód­ján’.’ (Zsolt 110,4) Szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozatul. „Jé­zus Krisztus az engesztelés a mi bű­neinkért; de nemcsak a mieinkért, ha­nem az egész világ bűneiért is.” (íjn 2,2; LK) Ma, fekete- vagy passióvasár­napon ővele s őáltala kérhetjük: ju­dical - „Szolgáltass nekem igazságot, Istenem..!’ (Zsolt 43,1) „ítélj meg en­gem... Miért kell gyászban járnom? Bízzál Istenben, ő az én Szabadítom.” (GyLK 705) Zebedeus két fia ezt kérte: „Add meg nekünk, hogy egyi­künk a jobb, másikunk a bal kezed fe­lől üljön majd a te dicsőségedben.” S Jézus heti igénkben közölt főpapi szolgálatára utalva válaszolt: „...aki naggyá akar lenni közöttetek, az le­gyen a szolgátok; és aki közöttetek el­ső akar lenni, az legyen mindenki rab­szolgája!” (Mk 10,37.43-44) „Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet, és miután tökéletes­ségre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedel­meskednek neki’.’(Zsid 5,8-9) Krisz­tus örökké Főpap és a közbenjárónk. „Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük’.’ (Zsid 7,25) Jób hiszi és vallja: „Mert én tudom, hogy az én megváltóm él..., testem nélkül is meglátom az Istent. Saját magam látom meg őt..” (Jób 19,25-27) Főpapunk „a tulajdon vé­rével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett. (...) így tehát új szövetség közbenjáró­ja lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök vált­­ságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét’.’ (Zsid 9,12.15) Pál prédikációiban kizárólag a megfeszített Krisztust hirdeti. „Be­szédem és igehirdetésem... a Lélek bi­zonyító erejével hangzott hozzátok, hogy hitetek... Isten erején nyugodjék’.’ (íKor 2,4-5) Krisztus áldozata egyszer s mindenkorra érvényes! „Mert egyet­len áldozattal örökre tökéletessé tet­te a megszentelteket. (...) Ahol pedig bűnbocsánat van, ott nincs többé bűnért bemutatott áldozati’ (Zsid 10,14.18) Luther doktor, a kereszt teológusa hirdeti: Krisztus Urunk „csak egyszer áldozta fel magát. Ma­ga a pap is, meg az áldozat is, oltára pedig a kereszt. Drágább áldozatot nem adhatott Isten, mint mikor ma­gát odaadta, s elemészti magát a sze­retet tüzében.” Az aranyevangélium böjtben is beragyogja szívünket: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egy­szülött Fiát adta, hogy aki hisz őben­ne, el ne vesszen, hanem örök élete le­gyen'.’ (Jn 3,16) János látta a Bárányt és az Atya és a Fiú nevét viselő kísé­retét a Sión hegyén; „és a hang ame­lyet hallottam, olyan volt, minta hár­­fásoké, amikor hárfán játszanak. És új éneket énekelnek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt...” (Jel 14,2-3) Már e földön: „Őt, Isten Bárányát zengi új énekem, / Őt áldja megvál­tott életem.” (EÉ 386,3) ■ Garai András

Next

/
Oldalképek
Tartalom