Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-03-22 / 12. szám
Evangélikus Élet élő víz 2015. március 22. » 11 Középpontban a Szentírás Beszélgetés Pécsük Ottóval, a Magyar Bibliatársulat főtitkárával ► Új fordítású, revideált Biblia? Szentírás a mobilon? QR-kódos bibliaismereti vetélkedő? Pécsük Ottót, a Magyar Bibliatársulat főtitkárát, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusát kérdeztük a bibliaolvasási szokásokról, a revideált új fordítású Biblia (RÚF 2014) kiadásának munkafolyamatáról, a nyelvezet változásáról és az újfajta technikai eszközök használatáról.- Miért volt fontos revideálni az előző bibliafordítást?- Minden nyelv folyamatosan változik az idő előrehaladtával. Más okoktól függetlenül ezért nyelvileg is felül kell vizsgálni a bibliafordításokat huszonöt-harminc évente, nagyjából egy emberöltőnként. A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága is úgy ítélte meg, hogy az 1975-ben megjelent és 1990-ben revideált új fordítású Biblia szövege újbókmegérett egy nyelvi revízióra. Ehhez a felismeréshez járultak egyéb szempontok is.- A nyelv változott inkább, vagy a teológiai súlypontok?- A nyelv változása mellett a bibliatudomány is előrehaladt az elmúlt húsz-huszonöt évben. Sok olyan igeszakasz van, amelyről azt gondoljuk, hogy ma jobban értjük, és ezért pontosabban le tudjuk fordítani, mint az elődeink. Teológiai hangsúlyokról nem beszélnék, inkább azt mondanám, hogy minden bibliarevízió mögött megtalálható az egyháznak az a felismerése és igénye, hogy hatékonyabban is kommunikálhatná az evangéliumot. A Biblia szöveggondozásával megbízott biblikus tudósok és teológusok nem engedhetik, hogy az idejétmúlt nyelv vagy a túlságosan korhoz kötött megfogalmazások útját állják a tiszta, érthető és ezért hatékonyabb igehirdetésnek. Isten igéje örök és változatlan, de a nyelv és a megfogalmazás, amelyen és ahogyan megszólal, időhöz kötött.- Hányán és mennyi ideig dolgoztak a revízión?- 2006-ban indult el a munka az olvasói észrevételek gyűjtésével, majd rövid ideig - a Biblia éve 2008 programsorozat előkészítése és az ünneplés alatt- szünetelt. Az érdemi tevékenység 2009-ben kezdődött el, amikor az addig rögzített, csoportosított és értékelt észrevételeket dolgozta fel a revíziós munkacsoport, s elvégezte a saját szempontrendszer alapján meghatározottváltoztatásokat. Az új bibliakiadás - amelynek a RÚF 2014 nevet adtuk - 2014 májusában jelent meg a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon. Az ó- és újszövetségi munkacsoport két-két főből állt, őket egy kétfős kontrollszerkesztői-kiadói munkacsoport, illetve a magyar nyelvi lektor segítette. Az egész folyamatot a biblikus professzorokból álló, húszfős szöveggondozó bizottság és a Bibliatársulatok Világszövetségének fordítói konzultánsa felügyelte szakmai szempontból.- Ez egy ökumenikus munkacsoport volt. Hogyan élték mega közös munkát?- Valóban, a tágabb szöveggondozó bizottságban tizenkét egyház bibliatudósai ülnek együtt, de a közvetlen revíziós munkacsoportban is evangélikus, református és adventista teológusok dolgoztak együtt. Nagy élmény volt a közös munka, napi szinten élhettük meg, hogy a Biblia valóban közös keresztyén tanúságtételünk alapja, és hogy a felekezeti határok mennyire nem választanak el, amikor arról van szó, hogy Isten igéjét akarjuk jobban megérteni és az anyanyelvűnkön megfogalmazni. Magam elsősorban az újszövetségi könyvek revíziójában vettem részt napi szinten. Eközben az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének vezetőjével, dr. Bácskai Károly adjunktussal alakult ki nem csupán meghitt, testvéri munkakapcsolat, de bátran mondhatom, hogy szoros barátság is. Szakmai életem egyik legszebb időszakának tartom azt a három évet, amikor a bibliarevíziós munka odaültetett bennünket a Biblia szövege fölé hetente két, olykor három alkalommal is.- Voltak olyan részek, amelyeknek a revideált változata vitát keltett?- Nem nevezném vitának azt a néhány visszajelzést, amelyben olvasóink nem dicsérték, hanem inkább vitatták a revízió megoldásait, változtatásait. Arra a két példára, amelyet említhetek, egyébként is jellemző, hogy gyakorlatilag lehetetlen pontosan és szépen visszaadni az eredeti görög kifejezést. Az egyik ilyen a Kolosséi levél Krisztus-himnuszában található, az 1,15-ben, amely az 1990-es változatban így szólt: „Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény közül.” Ezt a megfogalmazást, amely félreérthető abban az értelemben, mintha Krisztus egy lenne a teremtmények közül, igyekeztünk javítani a 2014-es revízióban ilyen módon: „Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt” Volt azonban olyan olvasónk, aki ezt a megoldást körülményesnek, sőt egyenesen magyartalannak érezte. Hiába, a bibliafordító kés élén kénytelen táncolni. A másik példát Máté evangéliumából idézem -11,30 -, ahol szintén egy lefordíthatatlan kifejezéssel gyűlt meg a bajunk. A régebbi változat így szólt: „Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű’.’Ez kétségkívül poétikus magasságokba tör, de egy picit talán többet mond az olvasónak, mint az eredeti görög szó. Ezért az új változat sokkal célratörőbb, egyszerűbb, ugyanakkor többek szerint földhözragadtabb lett: „Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű’.’- Ön hogyan látja: mennyien olvasnak ma Bibliát?- Ezzel kapcsolatban a Biblia évében pontos felmérés készült, mégpedig nem túl szívderítő eredménnyel. A válaszadók ötvenkét százaléka soha nem olvas Bibliát. Huszonhét százalékuk ritkán, tíz százalékuk évente néhány alkalommal olvassa a Szentírást, és ugyancsak tíz százalék körül volt a havi vagy még nagyobb gyakorisággal Bibliát olvasók aránya. A felnőtt magyar lakosság két százaléka, tehát mintegy százhatvanezer ember naponkénti, rendszeres bibliaolvasó. Bizonyos korcsoportokban háromszor vagy négyszer több nő olvas Bibliát, mint férfi. Érdekes, hogy a harmincegy-harmincöt éves korosztályban közel ugyanannyi a bibliaolvasók aránya, mint a hatvan év felettiben, valamint az is, hogy a felsőfokú végzettségűek között számarányukhoz képest szintén többen vannak a rendszeres bibliaolvasók.- Mi kellene ahhoz, hogy egyre inkább elterjedjen a Biblia mindennapi olvasása?- Csak a családban lehet változást elérni. Ott lehet a gyermekek életének természetes élményévé tenni, hogy szülőként együtt olvassuk velük a Bibliát. így később is a Bibliához fordulnak majd, ha Isten közelségére vágynak, vagy eligazodást keresnek az élet útvesztőiben. Természetesen a Biblia bárhol, bármilyen élethelyzetben képes az embert megszólítani, de a szomorú törvényszerűség az, hogy aki harminc-harmincöt éves koráig nem találja meg ezt a fontos iránytűt, és nem ismeri fel a jelentőségét, az később, felnőttként már nagyon nehezen változtat. Hamar megcsontosodunk a Biblia elutasításában. Ezért is szeretnénk a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójához, 2017-hez közeledve minél hatékonyabban megszólítani a fiatal felnőtt korosztályt. Új bibliafordításunk a legjobb pillanatban jelent meg. Már „csak” azt kellene megoldanunk, hogy minél többen rátaláljanak.- A revideált új fordítású Biblia nemcsak sokféle borítóval és méretben kapható, de alkalmazkodik a 21. század igényeihez is, így e-bookként, mobilalkalmazással és webes formában is elérhető.- Ez a törekvésünk is szorosan kapcsolódik ahhoz, amit az előbb említettem. Nem hagyhatjuk, hogy bárki azt mondhassa, nem jut hozzá az új bibliafordításhoz, vagy éppen az idejétmúlt külső, az elavult borító miatt nem szívesen veszi kézbe. Aki ma hajlandó arra, hogy Bibliát olvasson, az megteheti hagyományos vagy elektronikus formában egyaránt. Sajnos ezzel még nem oldottuk meg a legfőbb kérdést: hogyan tegyük a Bibliát relevánssá, hogyan értessük meg a mai kor emberével, hogy a Biblia nehéz nyelvezete, gazdag, sok időt és elmélyedést kívánó gondolatisága mögött maga az élet Ura, teremtő és megmentő Istenünk várja, hogy megszólíthasson bennünket? Ez az igazi feladat, amelyben a kiállítások, weboldalak, kiadványok segíthetnek ugyan, de igazából csak a régi metódus biztos: személyes tanúságtétel útján, „hitből hitbe”- A bibliatársulat nemcsak a Biblia revíziójával és a kiadvány elérhetővé tételévelfoglalkozik, hanem bibliaismereti vetélkedőket is szervez...- Ez a verseny új eszköz ebben a misszióban: a középiskolások ízléséhez alkalmazkodva QR-kódokkal küldjük el a regisztrált résztvevőknek a bibliai kérdéseket. A játékosok csapatokban vagy egyénileg „versenyeznek” de nem egymással, hanem a Biblia jobb megismerésében. Irodalmi, zenei és képzőművészeti feladványok hívják elő a Biblia örök mondatait, szereplőit és nagy témáit. Összesen kétszázhetven regisztráció történt, de mivel ezeknek nagyjából a fele csoport, azt mondhatjuk, hogy mintegy ezer embert értünk el ezen az úton. A verseny eredményhirdetésére és a nyeremények átadására a szokásos pünkösdhétfői bibliaolvasáson kerül sor a Kálvin téri templom előtt. ■ Galambos Ádám Forrás: Evangélikus.hu HETI ÚTRAVALÓ „Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mt 20,28) Böjt 5. hetében az Útmutató reggeli és heti igéi hirdetik: a Messiás az igazi Főpap, és főpásztori szolgálatának lényegét tárják elénk. Dávid zengi: „Pap vagy te örökké, Melkisédek módján’.’ (Zsolt 110,4) Szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozatul. „Jézus Krisztus az engesztelés a mi bűneinkért; de nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.” (íjn 2,2; LK) Ma, fekete- vagy passióvasárnapon ővele s őáltala kérhetjük: judical - „Szolgáltass nekem igazságot, Istenem..!’ (Zsolt 43,1) „ítélj meg engem... Miért kell gyászban járnom? Bízzál Istenben, ő az én Szabadítom.” (GyLK 705) Zebedeus két fia ezt kérte: „Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, másikunk a bal kezed felől üljön majd a te dicsőségedben.” S Jézus heti igénkben közölt főpapi szolgálatára utalva válaszolt: „...aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok; és aki közöttetek első akar lenni, az legyen mindenki rabszolgája!” (Mk 10,37.43-44) „Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet, és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki’.’(Zsid 5,8-9) Krisztus örökké Főpap és a közbenjárónk. „Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük’.’ (Zsid 7,25) Jób hiszi és vallja: „Mert én tudom, hogy az én megváltóm él..., testem nélkül is meglátom az Istent. Saját magam látom meg őt..” (Jób 19,25-27) Főpapunk „a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett. (...) így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét’.’ (Zsid 9,12.15) Pál prédikációiban kizárólag a megfeszített Krisztust hirdeti. „Beszédem és igehirdetésem... a Lélek bizonyító erejével hangzott hozzátok, hogy hitetek... Isten erején nyugodjék’.’ (íKor 2,4-5) Krisztus áldozata egyszer s mindenkorra érvényes! „Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket. (...) Ahol pedig bűnbocsánat van, ott nincs többé bűnért bemutatott áldozati’ (Zsid 10,14.18) Luther doktor, a kereszt teológusa hirdeti: Krisztus Urunk „csak egyszer áldozta fel magát. Maga a pap is, meg az áldozat is, oltára pedig a kereszt. Drágább áldozatot nem adhatott Isten, mint mikor magát odaadta, s elemészti magát a szeretet tüzében.” Az aranyevangélium böjtben is beragyogja szívünket: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen'.’ (Jn 3,16) János látta a Bárányt és az Atya és a Fiú nevét viselő kíséretét a Sión hegyén; „és a hang amelyet hallottam, olyan volt, minta hárfásoké, amikor hárfán játszanak. És új éneket énekelnek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt...” (Jel 14,2-3) Már e földön: „Őt, Isten Bárányát zengi új énekem, / Őt áldja megváltott életem.” (EÉ 386,3) ■ Garai András
