Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-03-15 / 11. szám

12 ■m 2015. március 15. GYERMEKOLDAL Evangélikus Élet MM MHHMMMHMI Bajszos sármány Valamivel nagyobb a házi verébnél, hossza tizenhat centiméter. Európá­ban a mediterrán térség fészkelője, de a számára alkalmas élőhelyeken ki­sebb számban hazánkban is költ. A középhegységek déli kitettségű, bokrokkal és sziklakibúvásokkal tar­káik részeit kedveli, egyebek mellett költ például az Aggteleki-karszton, a Villányi-hegységben, a Mecsekben és a Naszályon. Első hazai fészkelését 1955-ben az Aggteleki-karszton Danái József barátom bizonyította be. Magam is több alkalommal jártam ott, és figyel­tem a madarakat. Előfordult, hogy sokáig kellett keresnem őket, de az-MESÉLNEK AZ ÁLLATOK tán meghallottam hívogatójukat, a nagyon jellemző „cip” hangot, és rövidesen a madarat is megláttam, amint egy bokor alacsony ágán üldö­gélt. Később énekelni is hallottam; dala rövid dallamos strófákból álló, kedves csicsergés. Egy idő múlva jóval közelebb, a Budaörs felett húzódó, bokrokkal benőtt, kopár dombokon is láttam őket, majd egy barátommal Pomáz környékén figyeltünk meg bajszos sármányokat. Aki kirándulás közben kőbányák környékén, karsztos te­rületeken jár, és jó szeme van, talál­kozhat ezzel a szép madárral. A bajszos sármány nem vonul, egész évben nálunk van. A párok már kora tavasszal elfoglalják territóriu­mukat. Évente általában kétszer - áp­rilis második felében vagy májusban, illetve a nyár folyamán - költenek. A fészek helyét szikla vagy bokor tövében lévő kis talajmélyedésben a tojó választja. Ott egyedül építi szá­raz fűszálakból, vékony gyökerekből, háncsdarabkákból a jól elrejtett ott­honát. A fészek csészéjét finom növé­nyi szálakkal béleli. Egyedül kotlik, a fészket naponta csak néhány alkalom­mal hagyja el, hogy táplálékot keres­sen. Párja a közelben őrködik, énekel. A kikelt fiókákat hernyókkal, sás­kalárvákkal, pókokkal etetik. A kicsik körülbelül tíznapos korukban hagy­ják el a fészket. A bajszos sármány főleg fű- és gyommagvakkal él. Védett, természetvédelmi értéke százezer forint. ■ Schmidt Egon Kérdések 1. Mit gondolsz, hány nap alatt készül el a fészek? 2. Hány fióka ül a fészekben? 3. Vajon hány bajszossármány-pár él hazánkban? ■zvzsjg inpqjmo)! £ 'jg-zCSdjv z •JJVJV dvu 0]oku~1VJ-[ T qOZSVJVy\ Jézus a pusztában ► A húsvét előtti hathetes időszakot böjtnek nevezzük. Ez alatt a negyven nap alatt testben és lélekben is felkészülhetünk legnagyobb egyházi ünnepünkre: a Megváltó értünk is vállalt kereszthalálának és feltámadásának ünnepére. Jézusról is sokszor olvashatjuk a Bibliában, hogy imádsággal, böjttel készült a rá váró nagy feladatokra. Három evangélium is említést tesz arról, hogy megkeresztelése után és földi szolgálatának megkezdése előtt negyven napig a pusztában volt; imádkozott és böjtölt. Egy nap megjelent neki az ördög, hogy kísértésbe vigye. Mivel jól tud­ta, Jézus mennyire éhes, először ar­ra csábította, hogy hatalmánál fogva változtassa a köveket kenyérré, és lak­jon jól. De ő ennek ellenállt. Másodszor elvitte a sátán ajeruzsá­­lemi templom tetejére, és ott arra biz­tatta: ugorjon le, úgysem lesz semmi baja, mert az Úr angyalai a tenyerükön fogják hordozni. De Jézus így válaszolt: „... meg van írva: »Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!«” (Mt 4,7) Harmadjára az ördög egy magas hegyről mutatta meg Jézusnak a világ minden országát. Felajánlotta, hogy mindent nekiad, ha leborulva imád­ja őt. Jézus azonban mérgesen így szólt a kísértőhöz: „Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: »Az Urat, a te Is­tenedet imádd, és csak neki szolgálj!«” (Mt 4,10) Ekkor az ördög nagy dühösen el­távozott, az Isten Fiát pedig angya­lok vették körül. Hogyan jut el Jézus a pusztába? Éljen március 15-e! E hét vasárnapja nemzeti ünnep hazánkban: az 1848-as szabadságharc kitörésére és a hőseire emlékezünk. A párizsi és a bécsi forradalom hí­rére a pesti fiatalság - akiket márciusi iljaknak is hívunk - összegyülekezett, és tizenkét pont­ban foglalták össze a magyar nép követeléseit. Magyarország ugyanis abban az időben a Habsburg Birodalom része volt, és a magyarok sok dologban nem dönthettek önállóan. A márciusi ifjakhoz sokan csatlakoztak a pesti utcákon, és mindenki örömmel vette ke­zébe a cenzúra nélkül kinyomtatott tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. Délután a Nemzeti Múzeum előtt népgyű­lést tartottak, majd együtt átmentek Budá­ra, ahol kiszabadították a börtönből Táncsics Mihályt. Ebben az időben Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlési ellenzék vezére volt. A márci­us 15-i események hozzásegítették őt ahhoz, hogy később elfogadtassa azokat a törvénye­ket, amelyek az önálló polgári Magyarország alaptörvényei lettek. Az 1848-as szabadságharc több híres résztvevője evangélikus volt, mint példá­ul Kossuth Lajos is. A rejtvényben egy másik jól ismert evangélikus személy nevét rejtettük el. Keressétek meg a ko­kárdákban és húzzátok ki az alábbi sza­vakat. A megmaradt betűkből egy veze­téknevet olvashattok össze. írjátok a vo­nalra, majd egészítsétek ki az illető ke­resztnevével. Ki volt ő? DAL HUSZÁR ÖRÖM ÉLJEN JÓ RAJZ: JENES KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom