Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-07-13 / 28. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2014. július 13. 5 Ki-be kapcsolódás Aszódon Evangélikus pedagógusok országos találkozója Az aszódi Petőfi Sándor evangélikus oktatási intézmény épületegyüttese !► Folytatás az 1. oldalról A hétfői „órarendben” ezután szak­mai program következett. A tan­tárgygondozók által szervezett törté­nelem-, osztályfőnöki, hittan-, rajz- és gitáróra közül választhattak az isko­lapadokba ültetett pedagógusok. A második szekcióülésen pedig földrajz­­, magyar-, idegennyelv-, matematika- és testnevelésórán vehettek részt. Ezek a programok a hétköznapi tanórákhoz képest számtalan megle­petéssel szolgáltak. Például Előadá- Sokk-ka\. Zacher Gábor orvos-toxikológus - a maga tabudöntő, bátran „szó­­nyűvő” stílusában - a szenvedélybe­tegségek kialakulásáról, veszélyeiről, illetve a téma esetleges hamis meg­közelítési módjairól beszélt, rámu­tatva arra, hogy a biztos lelki alap mennyire fontos lehet egy gyermek életében, továbbá hogy a modern kor egyes kérdéseit illetően az úgy­nevezett Z generáció tagjai az „ős­lakosok”, mi pedig csupán „betele­pültek” vagyunk. Olyan figyelemfelkeltő és elsőre ér­telmezhetetlen címmel is találkozhat­tak a résztvevők, mint az Akhilleusz, a palóc. Tóth Sándor tősgyökeres nógrádi irodalmár ugyanis a kevés­sé ismert bakonyszentiváni Szabó Ist­ván életművének darabjait rekonst­ruálta rendkívül élvezetes, sokszor já­tékosan „palócosított” stílusban. Az egykori kazári pap görögül és hébe­rül tanult szabad idejében. Az élet és a literatúra kettős bűvöletében élő, érzékeny lelkületű 19. századi különc készítette el az Iliász és az Odüsszeia legelső teljes magyar fordítását. Fabiny Tamás püspök „hittan” megjelöléssel kisebb teológiai elő­adást tartott hallgatóságának Paul Tillich, Reinhold Niebuhr és Lesslie Newbigin néhány, a tematikus évhez, a reformáció és kultúra témájához kapcsolódó gondolatát ismertetve, majd levetítette a készülő, Luther éle­tét feldolgozó animációs film Isten te­nyerén című epizódját. Aki dr. Katz Sándornak, a bonyhá­di evangélikus gimnázium országos hírű tanárának matematikaóráját választotta, és nem épp „reál” beál­lítottságú, bizony kapkodhatta a fe­jét a sok grafikon és bezárt szög lát­tán - akárcsak az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumának (Emmi) kül­dötte, Sipos Imre köznevelésért fele­lős helyettes államtitkár az intéz­ményvezetők felé záporozó kérdései hallatán. A tudományos erósz szintén látha­tóvá lett dr. Mika János klímakutató, egyetemi tanár Stagnáló felmelegedés - Hová tűnt az emberi hatás? című és dr. Molnár Imre történész Ester­házy János életéről szóló előadásán. A korszerű, minőségi testnevelés alapelveiről és oktatási stratégiáiról a Magyar Diáksportszövetséget kép­viselő dr. Csányi Tamás beszélt. Révész Józsefné és Győri Gábor pesti egyházmegyei esperes a húrok közé csapott, és erre biztatta a gitá­rokkal és kottákkal ellátott vállalko­zó szellemű óvodapedagógusokat is. A nyelvtudás nyitotta lehetőségek­ről és távlatokról szólván Nikii Hajnal­ka szervezetfejlesztési és vezetői ta­nácsadó a cégek munkatárs-keresési és -felvételi folyamatát elemezte. Egy meglehetősen kiváltságos helyzetben lévő különítmény H. Szi­­lasi Ágota művészettörténész veze­tésével a közeli Hatvanba utazhatott Lesznai Anna életművével, iparmű­vészeti és pedagógiai tevékenységé­vel ismerkedni. A szekcióülések után dr. Fábri György, az Északi Egyházkerület fel­ügyelője megnyitotta a gimnázium volt diákjainak alkalmi kiállítását. Bemutatkoztak mérnökök, ruhater­vezők, képzőművészek, filmesek, akik sokat köszönhetnek egykori is­kolájuknak. Fábri György a hálóza­tosság, a kapcsolattartás és a vizua­­litás szerepének fontosságára hívta fel a közönség figyelmét. A hétfő estét kulturális műsor zár­ta. Közreműködött az aszódi evangé­likus gimnázium énekkara és a bagi Muharay Elemér népi együttes. * * % A találkozó másnapján fakultatív sza­­badidős-kirándulós programok zajlot­tak. A pedagógusokat várta többek kö­zött a gödöllői és a hatvani Grassalko­­vich-, valamint a sziráki Teleki-Degen­­feld-kastély, Hollókő népviseletes ba­bái és tornácos házai, az ipolytarnóci ^ „Jurassic Park” az intézményvezetők § pedig Egerbe és Noszvajra látogattak. “ (A töltekező-pihentető keddi napot Id­'S vasbemutató, majd zene és tánc zár­ta a Domony-völgyben.) Az EPOT zárónapján kissé meg­csúszott a program, bár ez a kelleme­sen társalgó pedagógusokat látható­an nem zavarta. Az érdeklődők a reg­geli áhítat után a százharminc éves Aszódi Fiúnevelő Intézetben tettek hosszúra nyúlt látogatást. A helyszín nemcsak a találkozó résztvevőinek bi­zonyult izgalmasnak, de a nap első előadója, Prőhle Gergely számára is - édesanyja rendszeresen ezen intéz­mény szigorú falait emlegette mint a renitens magaviselet megtorlását... Egyházunk országos felügyelője, az Emmi nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitká­ra Mit is jelent a keresztény Európa? címmel - kritikai megjegyzéseket sem kerülve - világított rá arra, hogy a mai Magyarországon sok szó esik ugyan a kereszténységről, de a ta­pasztalatok szerint ez legtöbbször csupán hivatkozási alap. A keresztény értékekről zajló viták gyakorta elmen­nek a lényeg mellett, és már köszö­nőviszonyban sincsenek az evangé­lium eredeti üzenetével. A kereszténység politikai jelszóvá té­tele megtévesztő - hangsúlyozta Prőh­le Gergely. Mert - többek között - en­nek következménye az alternatív csa­­ládmodellek megbélyegzése vagy épp a hajléktalanügy tűrhetetlen és méltat­lan kezelése; ezek teljességgel össze­egyeztethetetlenek a felebaráti szere­tet jézusi tanításával. Mind a valódi szolidaritás, mind a másik emberért való felelősségvállalás kiveszőben van - állapította meg. Annál nagyobb a fe­lelősségük az egyházaknak, kivált­képp az - országos felügyelőnk meg­ítélése szerint - mérsékelt, józan han-Tóth Sándor irodalmár Prőhle Gergely országos felügyelő gú evangélikus egyháznak. Ezen belül is az intézményeknek, a fejekben tör­ténő rendrakás tekintetében pedig elsősorban az iskoláknak, az oktatás­nak. Ezeknek a problémáknak el kell jutniuk intézményi szintre. A vezetők­től nagyon sok függ, nekik kell ezeket a tapasztalatokat nyíltan és világosan megosztani a rájuk bízottakkal. Prőhle Gergely előadása után Roncz Béla javasolta, hogy a követ­kező intézményvezetői konferenciát ugyanezen - még hosszasan taglal­ható és sok további kérdést magában rejtő - téma köré építsék. A második előadást dr. Gerhard Pfeiffer nyugalmazott iskolaigazga­tó, a Nemzetközi Szövetség a Keresz­tény Nevelésért (IV) titkára tartotta. A tolmácsolást Révész Rita, az orszá­gos iroda nevelési és oktatási osztályá­nak külügyi referense vállalta. Az előadó azt a mái elindult projektet mutatta be - a projekt honlapjával il­lusztrálva -, melynek célja a világ pro­testáns iskoláinak összekapcsolása a reformáció közelgő 2017-es jubileu­mának közös megünneplésére. A projektet a Németországi Protestáns Egyház (EKD) és az IV indította útjá­ra. Vannak már jelen intézmények olyan „egzotikus" országokból is, mint Ghána, Tanzánia vagy Kongó. A Magyarországi evangélikus iskolák közül eddig a Deák Téri Evangélikus Gimnázium és a kiskőrösi Petőfi Sán­dor oktatási intézmény általános isko­lája, a református intézmények közül egy miskolci és egy kecskeméti isko­la csatlakozott. A projekt szervezői na­gyon várják további magyar protes­táns intézmények bekapcsolódását! A kezdeményezéshez a www.scho- 0ls500ref0rmati0n.net honlapon lehet csatlakozni. * * * Az idei EPOT záró istentiszteletén dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetem rektora szolgált. Lk 10,17 alapján az eredményességről és annak valódi alapjáról prédikált. Két­féle értékelésről beszélhetünk - mond­ta egyrészt mi, tanárok adunk érté­kelést a tanulókról, másrészt nekünk magunknak a szívünkben, a lelkűnk­ben kell értékelnünk az elmúlt tanévet, beleértve saját teljesítményünket is. „Ha önmagamat őszintén értékelve ál­lok az Isten elé, abból csak jó jöhet ki” - hangsúlyozta a rektor. Tanítványok és a tanárok egy csó­nakban ülnek. A túlzások és szuper­­egók világában Jézus szolgáló szere­­tetét kell észrevennünk. ■ Kinyik Anita ► 1994 szeptemberében - negyvenhat évvel az államosítást követően - újraindította aszódi középiskoláját a Magyarországi Evangélikus Egyház. Két évtized telt el azóta. 2013 őszén, amikor összeállítottuk a tanév programját, döntöttünk arról, hogy megünnepeljük ezt a ju­bileumi évet - emlékeztetett dr. Roncz Béla igazgató a június 2-i ün­nepségen elmondott beszédében. Az alábbiakban ebből közlünk rész­leteket az Evangélikus.hu nyomán. A jubileumi év három pillérre épült; Húszévesek lettünk címmel megjelent a falinaptárunk; kiadtuk az Evangélikus iskola a Galga part­ján című évkönyvet; 2014. június 2- án jubileumi ünnepséget rendez­tünk. Két évtizede vagyok az intéz­mény igazgatója. A húsz év történe­te, élete, minden rezdülése megtalál­ható zsigereimben. Ma is elevenen él bennem az első tanévnyitó (1994), az alapkőletétel, az az öröm, hogy a templom és az iskola újból egy­másra találhatott; az építkezés (1996-97) minden mozzanata, az el­ső szalagavató, ballagás és érettsé­gi (1998) képei, izgalmai. A jó Istennek hála, hogy szinte minden évben mintegy harminc­negyven diákkal eljutottunk ha­zánk elszakított területeinek leg­szebb részeire. Erdei iskola kereté­ben hazánk nemzeti parkjai szinte mindegyikében jártunk, évente százhúsz diákkal. Büszkék lehe­tünk arra is, hogy tanulmányi téren az iskola átlaga szinte mindig 4,00 feletti volt. Az országos középisko­lai tanulmányi versenyeken és más országos és egyházi tantárgyi verse­nyeken diákjaink sok szép sikert ér­tek el. Az 1998 óta leérettségizett több mint ezerötszáz diák közül sokan lettek orvosok, jogászok, lel­készek, közgazdászok, tanárok, mér­nökök, vállalkozók, de nagyon örü-Húszéves az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium lünk azoknak a diákoknak is, akik általunk gyülekezetre leltek. Az elmúlt húsz év alatt az Aszó­di Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium az evangélikus oktatás egyik meghatározó iskolája lett. A ti­zenhét evangélikus középiskola kö­zül ez az egyetlen, amely újonnan épült. Csodálatosan szép építmény - Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervezte. Nem lenne teljes a köszöntőm, ha nem szólnék a jövőről, közeli és tá­voli terveinkről. Álmaink közt sze­li repel a dömösi erdei iskola felépíté- I se, a sportcsarnok melletti területen 5 egy versenyuszoda megépítése. Sze-1 retnénk, ha az Ikladi Német Nem-2 zetiségi Általános Iskola tagintézmé- S nyűnkké válna. Végezetül köszönetemet szeret­ném kifejezni - a teljesség igénye nélkül - azoknak, akik az iskola megteremtéséért sokat fáradoztak; D. dr. Harmati Béla, D. Szebik Im­re püspök urak, dr. Frenkl Róbert ko­rábbi országos felügyelő, Platthy Iván nyugalmazott államtitkár, Det­­re János esperes, Nagy Tamás terve­ző, Mihályi Zoltánné, az országos iroda oktatási osztályának volt veze­tője, Szemerei Zoltán volt országos irodaigazgató, Benczúr László koráb­bi kerületi felügyelő, igazgatótaná­csunk elnöke, illetőleg Mekis Ádám esperes. Koncz István és Detre Zoltán első osztályfőnökök áldozatos munkáját is köszönet illeti. Köszönet a tanár kollégáknak, a mindenkori iskolalel­készeknek és nem tanár munkatársa­imnak, akik nélkül ezt az intézményt nem lehetett volna létrehozni és eredményesen működtetni. Köszönet a minket segítő egyházmegyei, kerü­leti lelkészeknek, az igazgatótanács tagjainak, Aszód város vezetésének és mindenkinek, aki ha csak kicsivel is, de hozzájárult ahhoz, hogy ma itt a húszéves jubileumi évünket meg­ünnepelhetjük. ■ Dr. Roncz Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom