Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-10-19 / 42. szám
Evangélikus Élet élő víz 2014. október 19. !► 11 SEMPER REFORMANDA „Ezért, szeretett barátaim, ne hagyjuk, hogy elcsüggedjünk, és azokat az embereket, akiket ránk bíztak, ne hagyjuk el, és az ördög riogatásaitól oly gyalázatos módon ne meneküljünk, mert ha ezt tennénk, az ördög örülne, és gúnyolódna rajtunk, és az Isten és az. összes angyal bosszús és kedvetlen lenne miattunk. Másrészt ez az ígéret bizonyosan megfordítva is igaz: Aki az ilyen bőséges ígéretet és Isten parancsolatát megveti, és az övéit a szükségben elhagyja, azt Isten parancsolata bűnösnek mondja ki, és gyilkosként ítéli meg felebarátja cserbenhagyásának vétségében. Akkor ez az ígéret a visszájára fordul, és attól tartok, szörnyű fenyegetéssé változik át, a zsoltár ilyen értelmet nyer: szerencsétlen az, aki a nincstelenről nem gondoskodik, hanem elmenekül tőle, és magára hagyja, ha bajba kerül, az Úr nem menti meg, hanem akkor ő is el fog menekülni tőle, és ő is cserben fogja hagyni őt. Az Úr nem fogja őt megőrizni, és nem fogja megtartani az ő életét, és nem lesz jó sora a földön; hanem az ő ellenségének kezébe adja. Az Úr nem ad majd neki enyhülést a betegágyán, és nem ad neki jobbulást, amikor betegen fekszik. Mert amilyen mércével mérünk, olyannal mérnek nekünk is (Mt 7.2), nem lehet mást elvárni. Ilyet még hallani is borzasztó, és még borzasztóbb erre a sorsra várni, de a legborzasztóbb ezt megtapasztalni. Mi lehet akkor, ha az Isten leveszi rólunk a kezét, és elhagy bennünket, akkor nem marad más ott, csak az ördög és a baj. Nos, nem lesz ez másként, ha valaki az Isten igéje és parancsolata ellenére a felebarátját cserbenhagyja, ez lesz a sorsa, hacsak nem tart alapos bűnbánatot. Azonban azt jól tudom: ha Jézus maga vagy az anyja most netalán betegen feküdne, akkor mindenki olyan áhítatos lenne, hogy szolgálni és segíteni akarna neki. Akkor mindenki áldozatkész és vakmerő lenne, senki nem akarna elmenekülni, hanem mindenki odamenne. Nem hallják talán, hogy ő maga mondja? »Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.« (Mt 25,40) Amikor az első parancsolatról beszél, azt mondja: »A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.« (Mt 22,39) Itt hallod, hogy a felebarát szeretetének a parancsolata az első parancsolathoz hasonló: szeresd az Istent. Azt, amit a felebarátoddal teszel, vagy éppen nem teszel, azt az Istennel teszed, vagy éppen nem teszed meg.” N Luther Márton: Elmenekülhetünk-e a halál elől? (Kovács Áron fordítása) A csapatmunka hihetetlen ereje Nemrég valaki felhívta a figyelmem egy mondatra, amely a médiában hangzott el. A mondat, úgy tűnik, jelzi, hogyan gondolkodnak sokan manapság az üzleti világban: „A magam ura vagyok, magam dolgozom magamnak.” Hat egyszerű szó, de nagyon általános gondolkodásmódot tükröz, bárhová megyünk is. Sőt még rövidebben is összefoglalhatjuk: „Minden rólam szól.” Mindnyájan hallottunk már hasonló gondolatokat, talán kicsit másként kifejezve. De mi lenne, ha az egyik szót egy picit megváltoztatnánk: „Minden rólunk szól.” Évekkel ezelőtt, amikor még tapasztalatlan újságíró voltam, helyettes szerkesztőként vállaltam munkát egy külvárosi újságnál. Míg ott dolgoztam, számos fontos alapelvet megtanultam, de talán az a legjelentősebb, amit én így hívok: „a többes szám ereje” A főszerkesztő egyengette az utamat egy felelősségteljesebb pozíció felé, így nagyon figyeltem a munkáját és azt, hogyan bánik a beosztott riporterekkel. Amikor a munkát kiosztotta, vagy arról beszélt, hogyan kellene egy cikket megírni vagy átdolgozni, mindig ilyeneket mondott: „Miért ne ellenőrizhetnénk ezt le, ilyen és ilyen szempontok szerint?” „Hogyan írhatnánk át ezt a bekezdést?” Ahelyett, hogy direkt módon egyes szám második személyt használt volna („te”), rendszeresen többes szám első személyt használt („mi”), ezzel is hangsúlyozandó, hogy mi mint csapat dolgozunk együtt. Többféle szempontból is hasznos volt ez. A beosztottak mindig érezték a főszerkesztő támogatását. Még ha problémák adódtak is, nem érezték elszigeteltnek magukat; az „együtt dolgozunk rajta” volt az alapvető hozzáállás. És arra is emlékeztetett ez, hogy általában többet tudunk elvégezni másokkal együtt dolgozva, mint egyedül. Ez az alapelv újra és újra hangsúlyt kap a Bibliában is. Tudjuk, hogy mindnyájunknak fontos szerepünk van. Néha, mikor mások szerepe megbecsültebbnek tűnik, nehéz érzékelni a munka „közös” jellegét. Azonban akár látható a munkánk, akár nem, akár kapunk nyilvános elismerést, akár nem, az átfogó célok elérése szempontjából értékes a hozzájárulásunk. „Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test... Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai!' (lKor 12,12.27) Együtt dolgozva többet tudunk elvégezni. Megfigyelted már, hogy ha egy nehéz feladatot kapsz, és valaki csatlakozik hozzád, hogy segítsen, hirtelen sokkal könnyebbé válik a teendő? „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van’.’ (Préd 4,9) Több ezer évvel ezelőtt, mikor Jeruzsálemet romjaiból építették újjá, az építők megértették az „együtt” alapelvet: megosztoztak a munkán, és együtt szálltak szembe a vállalkozás ellenzőivel. „Ellenségeink meghallották, hogy megtudtuk tervüket, és így Isten meghiúsította azt. Mi pedig mindnyájan visszatértünk a várfalhoz, mindenki a maga munkájához. (...) így végeztük a munkát, miközben az emberekfele dárdával voltfölfegyverkezve, hajnalhasadástól a csillagok feljöttéig’.’ (Neh 4,9.15) Közös küldetésben vagyunk. Nemcsak Isten céljaira irányuló közös munkára vagyunk felszólítva, de biztosítva vagyunk afelől is, hogy Isten is aktív résztvevője a „csapatnak”. „Mert mi Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok!’ (lKor 3,9) ■ Robert J. Tamasy Forrás: Monday Manna HETI ÚTRAVALÓ „Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is’.’ (tjn 4.21) Szentháromság ünnepe után a 18. héten az Útmutató reggeli és heti igéi az Isten és az ember szeretetének nagy parancsolatát tárják elénk, és fel is szólítanak: Járjunk elhívásunkhoz méltó szeretetben! Ámde: „Nem az a szeretet, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelésül a mi bűneinkért." (tjn 4,10; LK) Őbenne jelent meg közöttünk az Atya személyválogatást nem ismerő szeretete. Jézusunk szerint ez a legfőbb parancsolat: „Halld meg Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!" És: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből!” S hozzáfűzte a másodikat: „Szeresdfelebarátodat, mint magadat!” (Mk 12,29-31) Luther Márton szerint: „Abban van az ördög öröme, mulatsága s fő törekvése, hogy a keresztyének között a szeretetet megzavarva csupa gyűlöletet és irigységet támasszon. Mert jól tudja, hogy a keresztyénséget a szeretet építi s tartja meg. Ezért buzdít Krisztus olyan nagyon, hogy a szeretethez mindennél szilárdabban ragaszkodjunk.” „...Isten országa... igazság békesség és öröm a Szentiélekben... Arra törekedjünk tehát, ami a békességet és az épülést szolgálja” - tanít Pál. (Róm 14,17.19) „Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást.” (GyLK 727,10) Pál nekünk is ezt üzeni: „A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre, és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt...” (iThessz 4,9-10) S nem szűnik meg a boldog Isten dicsőségéről szóló evangéliumot hirdetni: „A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet’.’ (íTim 1,5) Már Salamon így énekelt: a szeretet mindennél drágább kincs! „Bizony, erős a szerelem, mint a halál... Úgy lobog mint a lobogó tűz, mint az Úrnak láng a. Sok víz sem tudja eloltani a szerelmet. (Énekek 8,6-7) Az első gyülekezetben az asztaloknál való szolgálatra hét diakónust választottak ki, „akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel”. Az apostolok pedig megmarad(hat)tak az imádkozás és az ige szolgálata mellett. „Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben...” (ApCsel 6,3.7) Jézus mentő és közbenjáró szeretettel könyörgött a kereszten: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” (Lk 23,34) Az Úristen félreismert szolgája „önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig..!’(É zs 53.12). Hegyi beszédében így magyarázta a Tízparancsolat igéit: „Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat. (...) Mert mondom nektek, ha a ti igazságotok nem múlja felül az írástudók és farizeusok igazságát, akkor semmiképpen sem mentek be a mennyek országába.” (Mt 5,17.20) „Istenem úgy szeret, / Számtalan jelét látom, / Hát hogyne szeretném / Én is felebarátom.” (EÉ 446,1) Ez a többletigazságunk. ■ Garai András HIRDETÉSEK Téli kántorképző tanfolyam A fóti Evangélikus Kántorképző Intézet szeretettel várja a kántori szolgálatra készülőket idei téli tanfolyamára, amely november 8-án kezdődik, és tizenkilenc szombati tanítási alkalomból áll. Érdemes előzetesen jelentkezni levélben (2151 Fót, Berda József u. 3.) vagy e-mailben (kantorkepzo@lutheran.hu vagy kantorkepzo@citromail.hu). További információ az intézet honlapján (http://kantorkepzo.lutheran.hu) található. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Asztali beszélgetések Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve szeretettel várja az érdeklődőket a 2004-ben indult Asztali beszélgetések sorozat ünnepi disputájára október 30-án (csütörtökön) 18 órára a Petőfi Irodalmi Múzeumba (Budapest V. kér., Károlyi u. 16.). A beszélgetés témája: A 21. század kérdései és lehetőségei. Disputapartnerek: Hankiss Elemér szociológus, Heller Ágnes filozófus, Jutta Hausmann evangélikus lelkész. Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus. Amerikából jöttek... - önkéntesek Az Amerikai Evangélikus Egyháznak (ELCA) a Fiatalfelnőttek a globális misszióban (YAGM) programján keresztül immáron harmadik alkalommal fogadhat a Magyarországi Evangélikus Egyház önkéntes szolgálatot végző fiatalokat. A hét újonnan érkezettel október 8-án az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalában találkozott Fabiny Tamás külkapcsolatokért és a diakóniai munkaágért egyaránt felelős püspök, aki az amerikai önkéntes fiatalok szolgálatát is figyelemmel kíséri. A korábbi önkéntesek örömmel dolgoztak iskoláinkban, gyermek- és szociális ellátó intézményekben, részt vettek az egyház mindennapjaiban, barátságokat kötöttek gyülekezeteink és intézményeink tagjaival, és többségük az egy év alatt a magyar nyelv alapjait is sikeresen elsajátította. Evangélikus.hu A hét új amerikai önkéntes Fabiny Tamás püspök (középen) társaságában. (A képen balról a harmadik Miriam Schmidt, a pozsonyi nemzetközi gyülekezet lelkésze, a YAGM-program közép-európai koordinátora.) Továbbképző konzultáció Szeretettel hívjuk a gyülekezeti munkatársakat és az érdeklődőket Piliscsabára, a november 28-30. között tartandó továbbképző konzultációra. Jelentkezni lehet a kata.polyak@lutheran.hu e-mail címen, a 20/824-2013-as telefonon vagy levélben: 1085 Budapest, Üllői út 24. A tanfolyam költségtérítés-mentes. Részletes programot később küldünk, de jelezzük, hogy Richly Zsolt Luther-filmjének elkészült részét is levetítjük. A szervezők és előadók nevében: D. Szebik Imre nyugalmazott püspök Evangélikus műsorok a Magyar Televízióban Október 19-én, vasárnap az Mi-en 10.20-kor láthatjuk az Evangélikus magazint, mely többek között beszámol az országos evangélizációról is. Az adást a Duna World csatornán október 22-én, szerdán 15.55-kor megismétlik. Szerkesztő Nagy László, rendező Horváth Tamás. * * # Október 19-én, vasárnap az Mi-en 10.55-kor megismétlik a 2005-ben a Promise zenekarról készült műsort. Szerkesztő Nagy László, rendező Nemes Takách Ágnes.
