Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-12-21 / 51-52. szám
28 « 2014- december 21-28. Evangélikus Élet ÚJÉV - GÁL 3,23-29 Ki vagyok én? Az esztendőnek alvási esélyek szempontjából nézve legrövidebb éjszakája után, újév ünnepének reggelén nem könnyű az ébredés. Igénk segíthet abban, hogy tisztázzuk: kik is vagyunk. Ha kicsit fáradtan is, de mire ébredtünk, milyen esélyekkel, reményekkel vághatunk neki a 2015-ös esztendőnek? Természetesen erre a kérdésre nemcsak január í-jén szükséges és aktuális választ keresni. A francia költő, Francois Villon Apró képek balladája című költeményében például hosszan felsorolja, hogy mi mindent tud a világról, de a vers refrénjében újra meg újra hangsúlyozza: „Csak azt nem tudom, ki vagyok.” Ezt a meg nem kerülhető, gyakran kínzóvá váló kérdést teszi fel Dietrich Bonhoeffer is 1944-ben a berlin-tegeli katonai fegyházban: „Ki vagyok én? (...) // Az vagyok valóban, aminek mondanak? / Vagy csak az, aminek magamat ismerem? / Kalitkába zárt madár; sóvárgó, nyugtalan beteg, / aki levegőért kapkod, fuldokol, / színekre, virágra, madárdalra vágyik, / jó szóra, baráti melegre... / imádságra, gondolatra, alkotásra fáradt, / szíve üres, kész már mindentől búcsúzni? // Ki vagyok én? Ez vagy az? / Hol ez, hol amaz? / Egyszerre mindkettő?” Az új esztendő alapozásánál mindannyiunknak szüksége van egészséges önismeretre, David G. Benner kifejezésével élve: „Istenben gyökerező identitásra”. A mélylélektannal foglalkozó, nemzetközileg is elismert amerikai író Az önismeret ajándéka című könyvében (Harmat Kiadó, 2014) így fogalmaz: „Isten az egyetlen kontextus, amelyben létünk értelmet nyer.” (9. o.) Látása szerint „Az identitás nem statikus, mindig utat mutat ahhoz, hogyan éljünk. Valódi énünk felfedezése nemcsak szabaddá tesz, hanem a hivatásunkat is világossá teszi számunkra... A hivatásunkat az énünkhöz hasonlóan kizárólag az Elhívóval való kapcsolatunkon belül érthetjük meg.” (106. o.) Ehhez az új évet intonáló megértéshez kapunk segítséget Pál apostoltól, akinek sorai nemcsak a galatáknak, hanem nekünk is világos identitást, bátorító küldetéstudatot ajándékozhatnak: „.. .mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. ...Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök’.’ (Gál 3.26.29) AZ ÜNNEP IGÉJE Ezzel a reménységgel indulhatunk az Úr 2015. esztendejének 365 napos zarándokújára. Felszabadultan lerakhatjuk a múlt terheit. Nemcsak a 20t4-es naptárt cserélhetjük újra, hanem a bibliaolvasó Útmutatót is, beleértve az évi vezérigét. Hálásan emlékezhetünk arra, hogy a mögénk került esztendőben nap mint nap megtapasztalhattuk az év igéjének valóságát: „De nekem olyan jó Isten közelsége!” (Zsolt 73,28a) 2015-re talán még ennél is bátorítóbb igével startolhatunk, amely szerint Krisztus befogadott minket, ezért fogadhatjuk be mi is egymást a tőle kapott szeretettel (Róm 15,7). Ez a befogadás nem kevesebbet jelent, mint amivel újév ünnepének alapigéje is köszönt minket: Isten gyermekei, ígéret szerint megajándékozott utódok, örökösök vagyunk, lehetünk. Ez a boldog tudat vezethet és éltethet minket az esztendő első napjától az utolsóig. Nem magányos maratoni futásra indulunk, hanem kísérőként drága útitársakat, testvéreket kapunk, hiszen „mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban” (Gál 3,28). Az induló év egyben a reformáció és oktatás tematikus esztendeje is, amelynek mottója ugyancsak jó hír: „Tanítványok vagyunk!” Olyan tanítványok, akik nem távoktatásban, nem levelező úton állnak kapcsolatban Mesterükkel. Hiszen ígéretünk van arra, hogy ő velünk marad, velünk vándorol minden napon 2015 zarándokúján. Olyan szoros lehet a kapcsolatunk vele, mint a rajtunk lévő ruhával, szinte a bőrünkön érezhetjük a közelséget. Erre utal az apostol bizonyságtétele: „Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg Krisztust öltöttétek magatokra’.’ (Gál 3,27) Vajon mennyire látszott rajtunk 2014-ben - nemcsak ünnepi viseletként, hanem a hétköznapokban is -, hogy őt hordozzuk? De hagyjuk a múltat! Az új esztendő első napján valóban megújulhat rajtunk Isten kegyelme, és újra magunkra ölthetjük Krisztust. Nem álruhaként, nem farsangi jelmezként húzzuk őt magunkra, hanem ő lép be az életünkbe Szabadítóként. Ne feledjük: ez a nap sokkal több, mint egy polgári esztendő első napja. Karácsony nyolcada Urunk névnapja, akinek névjegyén ez áll: „Jézus, azaz Szabadító!” Ő szabadít meg múltunk bűneinek nyomasztó terhétől és a jelenünkkel, jövőnkkel kapcsolatos kínzó kérdéseinktől, kétségeinktől. így juthatunk el arra a boldogító felismerése, amelyet Dietrich Bonhoeffer is megfogalmazott korábban már idézett versének csattanójaként: „Ki vagyok én? Váltig faggat, gúnyol a magány, a gyötrelem. / Bárki vagyok, Te tudod, ismersz: Tiéd vagyok én, Istenem!” Nem véletlen, hogy ugyancsak neki köszönhetjük az egyik legszebb, újévkor (is) aktuális énekszöveget az Istenbe vetett bizodalomról: „Áldó hatalmak oltalmába rejtve / Csak várjuk békén mindazt, ami jő. / Mert Isten őriz híven reggel, este, / Ó hű lesz, bármit hozzon a jövő.” (EÉ 355,1) ■ Gáncs Péter Az Evangélikus Élet minden olvasójának áldott új esztendőt kívánunk! Új nap - új kegyelem Vasárnap (december 28.) Megfontoltan járj, amikor Isten házába mégy!... Hallgatva járulj oda! Préd 4,17 (Jak 1,21; Lk 2,/22-24/25-38/39-4o/; íjn 1,1-4; Zsolt 98) Jézus ugyanezt mondja el a farizeus és a vámszedő imádságáról, mert érdemes végiggondolni, mit mondhatunk a saját mentségünkre saját érdemeinkről az Úr előtt. Keveset vagy még annyit sem, de még presbiteri üléseken is van veszekedés. Mérlegelnünk kell, hogy mindig örömtől teljes szívvel induljunk az ő házába, hogy hálával teljes lélekkel hallgassuk mindazt, amit üzen nekünk Urunk az igében, és teljesen nyitott értelemmel tudjuk megérteni, befogadni akaratát. Hétfő (december 29.) Ha gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el! Zsolt 62,11b (Mt 2,11b; íjn 4,11- 16a; Mt 3,13-17) Elbizakodott, nagy mellényű, pénzes embernek könnyen fejébe száll a dicsőség. Keresztyének között is előfordul, hogy jólétét, fizetését, vagyonát saját érdemének, szorgalmának tekinti valaki. Nem felejthetjük el, hogy életünk, egészségünk, energiánk, fáradozásunk és minden dolgunk az életet ajándékozó, majd hazahívó Teremtő kezében van. Benne, az ő kegyelmében bízhatunk egyedül! Kedd (december 30.) Izráel fiai ekkor azt mondták az Úrnak: Vétkeztünk. Tégy velünk teljesen úgy, ahogy jónak látod, csak most ments meg bennünket! Bír 10,15 (Tit 3,4-5; Zsid i,/s-6/7- 14; Mt 4,1-11) A Bírák könyvében rengetegszer olvashatjuk: ismét azt tették, amit rossznak lát az Úr, elhagyták, és nem tisztelték őt. S menetrendszerűen jött az ellenség, a büntetés, a figyelmeztető nyomorúság. Ezek után hangzik a választottak bűnvallása: „Vétkeztünk!” Mi is naponta bevallhatjuk: vétkeztünk. És irgalmát, kegyelmét kérhetjük, kaphatjuk Jézus Krisztus kereszten vállalt áldozata által. Szerda (december 31.) Egyetlen pásztort rendelek föléjük, hogy legeltesse őket. Ez 34,23a (Zsid 13,20-213; Lk 12,35-40; Róm 8,31b—39; Mt 4,12-17) Az egyeden pásztor, Jézus vezetett el minket az év utolsó napjáig, hogy hálásan nézzünk vissza a megtett útra, hogyan terelgetett minket igéjével, életünk eseményeivel, hogyan tanított szeretetével minket, családunkat, egyházunkat a múló időben. Most újra átmelegíti szívünket, lelkünket 2014 igéje, a zsoltáríró vallomása: „De nekem olyan jó Isten közelsége!” (Zsolt 73,28a) Az ismeretien évben ezzel az örömmel és hittel követhetjük tovább Pásztorunkat. Csütörtök (január 1.) Veled van Istened, az Úr, és nem szűkölködtél semmiben. sMóz 2,7b (Kol 3,15b; Lk 4,16-21; Jak 4,13-15; Zsolt 8) Szívesen énekeljük: „Velem vándorol utamon Jézus, / Gond és félelem el nem ér.” (EÉ 459,1) Hát ezt szeretnénk az új év minden percére, órájára, hetére, hogy jöjjön velünk a Mindenható, ne szűkölködjünk semmiben, ne legyen gondunk és félelmünk. Urunk a hitünket, bátorságunkat akarja erősíteni, amikor emlékeztet: ő adott testi-lelki jókat eddig is, és 2015 minden eseményére is így tekinthetünk. Péntek (január 2.) Urunk, Istenünk, benned reménykedünk.'Jer 14,22c (Róm 5,2; Józs 24,1-23.13-18.25- 26; íMóz 1,1-13) Kiegyensúlyozottan, nyugodtan ismételgethetjük a próféta imádságát a magunk nevében, családunk nevében, országunk érdekében, egyházi és világi vezetőinkért. Ő adhat nekünk jó célokat az örökkévalóság felé vezető utunkon, ő tölti meg tartalommal napjainkat, tőle jön az erő, a hűség is munkánk végzéséhez, a hit harcához, hogy a jézusi szeretet tükröződjön rajtunk. Imádságban kérjük, hogy küldje hozzánk a reménység angyalait, mert mi könnyen feladjuk, megállunk, s egy helyben topogunk, elcsüggedünk, pedig a húsvéti hajnal örömhíre örök életre adott kilátást. Szombat (január 3.) Add, hogy szívem intelmeidre hajoljon, ne a haszonlesésre! Zsolt 119,36 (Lk 12,15c; 2MÓZ 2,1-10; íMóz 1,14-25) Teljes öröm volt számomra tavasszal látni a hegyoldalt, a Hegyi beszéd helyét, ahol Jézus intelmeit hallhatták tanítványai, kortársai. Ő a kőtáblák üzenetét összefoglalta kettőbe, hogy mindenki megérthesse, megtérjen, Isten- és emberszeretetben járjon. Nekünk is arra van szükségünk, hogy a Mester nyomában járva figyeljük nap mint nap üzenetét. Vegyük észre, hányszor küld a felebaráthoz, mennyire várja visszafogott, szelíd, de határozott, mellette döntő válaszunkat intelmeire. Mondjunk igent Megváltónk hívására! ■ Smidéliuszné Drobina Erzsébet Oratio oecumenica Mennyei Atyánk! Hálát adunk neked mindent átölelő szeretetedért, amellyel felénk fordulsz, és meghallgatsz minket. Te soha el nem fordulsz tőlünk, és nincs rossz hely és idő, ahol és amikor ne szólíthatnánk meg téged. Hallgasd meg közös könyörgésünket! Urunk, kérünk téged a teremtett világért és benne minden emberért. Óvd és őrizd meg azt, amit szépnek és jónak alkottál, mert sokszor mi nem vagyunk erre képesek. Urunk, hálásak vagyunk neked Jézus Krisztus megmentő munkájáért. Add, hogy kétkedéstől és hezitálástól szabadon követhessük őt az evangélium útján. Gyermekeidként segíts, hogy észrevegyünk minden lehetőséget, ahol szolgálhatunk, ahol segíthetünk, és te adj kereteket és határokat mindehhez. Légy, Istenünk, azokkal, akik szükséget szenvednek! Légy ott vigasztalásoddal, ahol gyász van, gyógyításoddal, ahol betegség van, és gondoskodásoddal, ahol hiány van. Áldd meg mindazokat, akik a szükség betöltésén a te nevedben dolgoznak. Urunk, odakint csikorgó hideg van, és sokaknak nincsen mivel fűteniük. Könyörgünk értük is, küldj segítséget, és használj bennünket, ha kell. Istenünk, te igédben arra biztatsz, hogy egyek és egyenlők vagyunk Krisztusban. Bevalljuk, ez nem mindig valósul meg egyházadban. Kérünk, segíts abban, hogy a másikban felfedezzük a testvért, aki velünk együtt az evangélium ügyéért munkálkodik. Add, hogy örökségeddel jól bánjunk, ne pocsékoljuk el, hanem mindig a te akaratodat szívben és szem előtt tartva éljünk és cselekedjünk. Könyörgünk egyházunkért. Áldd meg püspökeinket, lelkészeinket, gyülekezeti munkatársainkat és minden szolgáló testvért. A te szereteted vezéreljen minden szót és minden tettet gyülekezeteinkben. Urunk, kérünk téged az új esztendőért is. Add, hogy a te éved lehessen! Küldd Szentlelkedet a szívekbe, adj ébredést, és kezdd rajtunk! Legyen újra és újra friss a te üzeneted, hasson át bennünket és általunk másokat! Az Úr Jézus Krisztusért kérünk. Ámen. Evangélikus Élet - A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja E-mail: evelet@lutheran.hu. ♦ EvÉlet on-line: www.evangelikuselet.hu. • Hirdetésfelvétel: hirdetes@evelet.hu. Előfizetés: elofizetes@evelet.hu. ♦ Szerkesztőség: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 1/317-1108, 20/824-5519; fax: 1/486-1195- Szerkesztőségi titkár (előfizetési és hirdetési ügyek referense): Bállá Mária (maria.balla@lutheran.hu). Főszerkesztő: T. Pintér Károly (karoly.pinter@lutheran.hu). Olvasószerkesztő: Dobsonyi Sándor (sandor.dobsonyi@lutheran.hu). Korrektor: Fedor Sára (sara.fedor@lutheran.hu). Tervezőszerkesztő: Szabó Dávid Károly (david.szabo@lutheran.hu). Munkatárs: Kinyik Anita (kinyik.anita@lutheran.hu). Rovatvezetők: dr. Ecsedi Zsuzsa - Cantate (ezsu@lutheran.hu), Kendeh K. Péter - Oratio oecumenica (peter.kendeh@lutheran.hu), Véghelyi Antal - A vasárnap igéje (antal.veghelyi@lutheran.hu), Tamásy Tamás - Új nap - új kegyelem (tamytam@t-online.hu). Szerkesztőbizottság: Adámi Mária, Balicza Máté, B. Walkó György, dr. Fabiny Tamás, Kendeh K. Péter, Kiss Miklós, Orosz Gábor Viktor, Prőhle Gergely, Radosné Lengyel Anna, T. Pintér Károly. Kiadja a Luther Kiadó (kiado@lutheran.hu), 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel: 1/317-5478,1/486-1228, 20/824-5518; fax: 1/486-1229. Felelős kiadó: Kendeh K. Péter (peter.kendeh@lutheran.hu). Nyomdai előállítás: Konsilo Kft. (1022 Budapest, Tapolcsányi u. 6.). Felelős vezető: Nagy Zoltán. Árusítja a kiadó. Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Terjesztési ügyekben reklamáció a Magyar Posta Zrt. Hírlapüzletág ingyenes telefonszámán: +36-80/444-444 és a Luther Kiadónál. * INDEX 25 211, ISSN 0133-1302. Előfizethető közvetlenül a kiadónál vagy postautalványon. Az előfizetési díj belföldön (illetve Románia és Szlovákia területén) negyed évre 3575 Ft, fél évre 7150 Ft, egy évre 14 300 Ft, európai országba egy évre 48 100 Ft (172 euró), egyéb külföldi országba egy évre 56 320 Ft (201 euró). Csak a minden hónap 15-ig beérkező lemondásokat tudjuk az azt követő hónap elsejével regisztrálni, ellenkező esetben még egy hónapig jár az újság. Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az adott lapszámba szánt kéziratokat a megelőző hét csütörtökéig kérjük leadni! A hétfő délutáni lapzártakor kizárólag a hét végi eseményekkel összefüggő (és a szerkesztőséggel előzetesen egyeztetett) írásokat tudjuk figyelembe venni. Az e-mailben küldendő kéziratokat az evelet@lutheran.hu, a hirdetéseket a hirdetes@evelet.hu címre várjuk.
