Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-06 / 27. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2014- július 6. !► 5 EKE-tábor a hegyen ► Napsütéses júniusi délelőtt. A kis templom árnyékában álló filagóriában emberek ülnek és beszélgetnek. A közelben található homokozó mellett koronát viselő gyerekek szaladgálnak. Ez az „ébredési konferencia” Egy csapat ember felment a hegyre, hogy találkozzon Istennel, és közösségben legyen egymással. Gyerekek, felnőttek és idősek jöttek, hogy együtt legyenek az ige körül. Erről szólt az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) rendezvénye, amelyet június 22-25. között, vasárnap estétől szerda délig tartottak a sátoraljaújhelyi Várhegy Üdülőben. A hegyoldalon elterülő, majdnem öthektáros terület elzártságával jó alkalmat kínált az elcsendesedésre. Tartalmas programok várták a mintegy százhatvan résztvevőt, akiknek többsége a környékről, a szomszédos Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye gyülekezeteiből érkezett. Az EKE mint az evangélikus egyházon belüli megújulási mozgalom a konferencia elnevezésével is azt jelezte: a hívás nemcsak a keresőknek szól, hanem azoknak is, akik elszunnyadtak a hitükben. „Hitmélyíénekeket tanultak, játszottak és kézműveskedtek. A legkisebbeket babamegőrző várta. A tábor egyik markáns előadója/ífzés István nyugalmazott lelkész volt (jobb szélső felvételünkön). Fiatalos lendülettel hirdette az igét az esti áhítatokon Máté evangéliuma 6. fejezetének 33. versét magyarázva. „Vajon valóban Istent keressük-e? Vagy csak a ráadás kell tőle?” - tette fel a kérdést a hallgatóságnak. „A vallásos élet legnagyobb csapdája, ha azt gondolom, hogy Isten azért van, hogy megtegye tő, szolgálatra indító alkalomnak szántuk a tábort, mert ezt helyezte a szívünkre Isten” - jegyezte meg bevezetőjében Györfi Mihály nyírteleki lelkész, az EKE kuratóriumának elnöke. A közösségnek egyébként ez volt az első ilyen jellegű, minden korosztályt megmozgató, többnapos találkozója. # * # mindazt, amit én kérek és kívánok” - fogalmazott Ittzés István. A reggeli áhítatokon Malik Péter Károly lucfalvai, Blatniczky János szügyi és Bozorády András nyíregyházi lelkész segítségével arra keresték a választ a jelenlévők, mit jelent, hogy Krisztus az út, az igazság és az élet (Jn 14,6). * * * Egy-egy nap programja a következőképpen épült fel: a reggelit áhítat követte, majd a résztvevők tematikus előadások; szemináriumok közül választhattak. Ebéd, utána szabad idő, délutánonként pedig fórumbeszélgetések várták a konferenciázókat. Végül este ismét igei alkalom zárta a napot. A felnőttek programjai alatt a gyerekek számára is gondoskodtak elfoglaltságról - két csoportban - a szervezők. Az óvodások és az iskolások is bibliai történetekkel ismerkedtek, A délelőttönként tartott tematikus előadások közül saját élethelyzetüknek, érdeklődési körüknek megfelelően választhattak a résztvevők. A témák között nemcsak teológiai, hanem egészen gyakorlati kérdéskörök is szerepeltek. Az asszonyokat például az úgynevezett Feleségek iskolája vagy a Kiss Péter és felesége által tartott, Házasság, család elnevezésű csoport várta. Az önismeret, a pályaválasztás vagy a párválasztás problémáit boncolgathatták az érdeklődők a Fűke Szabolcs galgagutai lelkész által vezetett, Ki vagyok én? Mennyit érek? című beszélgetésen, a Horváth-Hegyi Áron által tartott Mi legyek, ha nagy leszek? szemináriumon, illetve Lábossá Péter és felesége előadásán, amely a társkeresés buktatóit állította a fókuszba. A tartalmasabb eledelre vágyók Lázár Attila vezetésével olyan bibliai és teológiai témákkal foglalkozhattak, mint például a próféciák beteljesedése vagy a világvallások, felekezetek, szekták kérdései, Zsarnai Krisztián és Györfi Mihályné vezetésével. * * * Nagyobb hallgatóságot vonzott dr. Veres Sándor Péter előadása, amelyet Lelkigondozás és/vagy mentálhigiéné címmel tartott. A református pszichológus, a Baptista Teológiai Akadémia tanára bevezetésként elmondta: „Nem arra keressük a választ, hogy van-e hasznuk a lelkigondozást végzők számára a mentálhigiénés ismereteknek, hanem arra, hogyan kezelje a keresztyén ember a lelkigondozás gyakorlatába is beszűrődő mentálhigiénés szemléletet.” A professzor végkövetkeztetésként kifejtette, hogy a mentálhigiéné módszerei hasznosak lehetnek, azonban a lelkigondozónak az adott ember állapotának feltárása után tovább kell lépnie a biblikus iránymutatás felé. Szintén többen hallgatták meg D. Keveházi László nyugalmazott lelkészt, egyháztörténészt is, aki Magyarság és keresztyénség címmel a magyar nép és a keresztyén hit viszonyáról, illetve az ezzel kapcsolatos, kevéssé ismert tényekről adott érdekes történelmi áttekintést. Ht % # A konferencia gerincét a délutáni fórumbeszélgetések képezték, melyek aktuális kérdéseket boncolgattak. Az elsőre hétfőn került sor Fontos kérdések - nem elkent válaszok címmel. Györfi Mihály beszélgetőpartnerei Ittzés István és Adámi László nyíregyházi lelkész voltak. Itt elsősorban teológiai kérdések jöttek elő, többek között a megtérés és újjászületés, a megigazulás és a megszentelődés, az üdvbizonyosság, valamint az elhívás témája. Kedden dr, Veresné Kovács Judit klinikai szakpszichológus tartott előadást (Köz)veszélyeztetett gyermekek címmel. Ehhez kapcsolódott a kerékasztal, melynek vendégei - Göllner Pál moderátor mellett - Lábossá Péter és Labossáné Kővágó Anita érdi lelkész házaspár, illetve Kertészné Iványi Ágnes, a Vasárnapi Iskolai Szövetség (VISZ) munkatársa voltak. A beszélgetés a körül a kérdés körül forgott, hogy milyen védelmet és milyen példát adhatnak a szülők a gyermekeiknek azzal, ahogyan megélik a hitüket. A találkozón mindemellett fontos szerepet kaptak a személyes bizonyságtételek. Többen is beszéltek az Istennel való kapcsolatukban megtapasztalt élményeikről. Például elmondták közösségük történetét a Görögszállásról érkezett cigány testvérek. A nyírteleki ifjúság tagjai pedig színdarabot adtak elő. Ahogyan teltek a napok, mindinkább felmerült az a kérdés is, hogyan lehet egyre kevesebb alvás után mégis időben felkelni. Ennek ellenére a szerdai programzárást követően testileg-lelkileg feltöltődve és talán éberebb szívvel hagyhatták el a tábort a résztvevők. ■ Adámi Mária
