Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-11-02 / 44. szám

14 4i 2014- november i. KRÓNIKA Evangélikus Élet HIRDETÉSEK Budavári evangélikus szabadegyetem November 3-án, hétfőn 19 órai kezdettel tartjuk a budavári evangélikus szabadegyetem következő alkalmát a Bécsi kapu téri evangélikus temp­lom kápolnájában (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 28.). Fabiny Ta­más püspök áhítatát követően dr. Kiss Jenő nyelvész, akadémikus, a Ma­gyar Nyelvtudományi Társaság elnöke tart előadást A reformáció és a ma­gyar nyelv címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Szeretetvendégség Kelenföldön Prepeliczay Annamária balettmővésszel A kelenföldi evangélikus gyülekezet tanácstermében (1114 Budapest, Bocs­kai út 10.) november 8-án, szombaton délután 16.30-kor kezdődő sze­­retetvendégségen Prepeliczay Annamária balettművész Az egyházmű­vészet és a táncművészet kapcsolata címmel vetített képes előadást tart. Minden kedves érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk! Megjelent a Keresztyén Igazság legújabb száma men a XVI. század elején című ta­nulmányának folytatása és Fabiny Tibor William Tyndale, az „angol Luther” élete és mártíriuma című előadása még mindig a gazdag tar­talmú Luther-konferencia anyaga­iból kerül az olvasók elé. Harminc éve - 1984 nyarán - született meg Dóka Zoltán Nyílt le­vele, melyet a Lutheránus Világszö­vetség budapesti nagygyűlése veze­tőinek és delegáltjainak címzett. Er­re emlékezik a következő rovat. A dokumentumok sorában egy személyes hangú levelet találnak az olvasók, melyben Ordass Lajos számol be Vajta Vilmosnak az 1956-os év őszi eseményeiről. Az utolsó lapokon újra egy érde­kes könyvet mutat be a folyóirat. Reméljük, hogy az olvasók örömmel veszik az ismét magasabb oldalszámmal megjelenő lapot. Isten áldása legyen a folyóiraton, az olvasókon és e folyóirat tanul­mányozásán! Istentiszteleti rend ♦ 2014. november 2. Szentháromság ünnepe után 20. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 22,1-14; íMóz 8,18-22. Textus: íPt 1,13-16. Énekek: 488., 52. Budavár, L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (úrv., német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Balicza Iván; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. fél 10. (úrv.); Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/411. (úrv.) Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., halottak emlékezete) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Jakab Béla; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV, Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Deák tér, V, Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. Cselovszky Ferenc; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. 10. (családi) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Aradi György; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Gombkötő Beáta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Gombkötő Beáta; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., családi) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. fél 10. (úrv., családi) Gáncs Tamás; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) Rezessy Miklós; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Rezessy Miklós; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; de. negyed 12. Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendőri Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. ío. (úrv., családi) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. (úrv.) Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Vető István; Árpádföld, XVI., Menyhért u. 42. (református templom) du. 3. (úrv.) Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII. , Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) dr. Korányi András; Kispest, XIX. , Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Deák László; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Deák László; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza. 2014. november 3. Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI., Magyar tudósok krt. 3. du. fél 8. hétindító istentisztelet. Összeállította: Bállá Mária « A kei iga az Ordass Új folyam 10 n resztyén izság a}os Alapítvány atgycdéri folyóirata szám 2014. 3. «ám A folyóirat Smidéliusz András igehirdetésével indul, és ezzel az őszi.időszakban aktuális munkaév- és tanévkezdéshez nyújt igei alapot. Folytatódik a Lutheri teológiáról mindenkinek című rovat, ezúttal a megszentelődés témával. Ittzés Gábor Reformáció és kul­túra - Luther, Melanchthon és Arisztotelész a wittenbergi egyete-Száz éve született Mihácsi Lajos (Ostffyasszonyfa, 1914. november 2. - Dunaújváros, 1989. szeptember 23.) Mihácsi Lajos evangélikus lelkész száz éve, 1914. november 2-án szüle­tett. Mikor rá emlékezem, akkor kor- és sorstársaira is gondolok, akik kis gyülekezetekben, nehéz körülmé­nyek között, filléres gondokkal küzd­ve végezték szolgálatukat hűsége­sen. Azokra, akiket nem kapott szárnyra a hírnév, akiket gyülekeze­tükön kívül alig ismertek, mégis pél­dák lehetnek az utánuk jövők számá­ra, mert a kévésén voltak hűek. Ilyenek szűkebb pátriámból An­­dorka Sándor kétyi, Mogyorósy Gyu­la kölesdi és Pálffy Mihály sárszent­­miklósi lelkész, akik Mihácsi Lajosnak nemcsak kollégái, hanem barátai is vol­tak. Gondoljunk rájuk és az ő szolgá­latukra is. A Vas megyei Ostffyasszonyfán született Mihácsi Lajos szülei földmű­vesek voltak. Édesapja az első világhá­borúban esett el, még gyermeke meg­születése előtt. Elemi iskoláit szülőfa­lujában végezte. A gimnáziumi éveket a soproni evangélikus líceumban töl­tötte, ahol 1933-ban tett érettségi vizs­gát. Még ugyanebben az évben meg­kezdte tanulmányait a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangé­likus Hittudományi Karán Sopronban. 1938-ban Győrött szentelte lelkésszé D. Kapi Béla püspök. Ezután nyolc hó­napot töltött ösztöndíjasként a Lipcsei Hittudományi Egyetemen. Az ösztöndíj letelte után hazakerül­ve Celldömölkön, Alsódörgicsén, Be­leden, majd újra Alsódörgicsén és Vadosfán szolgált segédlelkészként. 1942-től Őriszentpéteren lett misszi­ói lelkész. A második világháború vé­ge felé, 1944. december í-jén vonult be Szombathelyre mint tartalékos tábori lelkész. Szovjet hadifogságba került, a Szovjetunióba szállították, ahonnan csak 1947 szeptemberében került ha­za. Itteni „élményeiről” még családjá­nak sem beszélt. Rövid betegszabadság után Szek­­szárdon segédlelkész, azután 1948. március í-jével a Dunaföldvári Evan­gélikus Egyházközség hívta meg és vá­lasztotta lelkészének. Itt nyugdíjazásá­ig hűségesen végezte a rábízottak fel­karolását, pásztorolását. 1950-ben Iharosberényben kötött házasságot Fíaniffel Márta tanítónő­vel, aki ezután a dunaföldvári általános iskolában tanított nyugdíjazásáig. Há­zasságukból egy lány (Márta) és egy fiú (Lajos) született. Szüleik nyomdokait követve a leány papné, a fiú lelkész lett. A dunaföldvári gyülekezetnek kiter­jedt szórványa volt. Mihácsi Lajos gondozta Madocsa, Bölcske, Kisszent­­miklós, Apátszállás, Templomos, Du­­napentele (a későbbi Sztálinváros, il­letve Dunaújváros), Rácalmás és Kulcs evangélikusait is. A gyülekezet két szélső települése - Madocsa és Kulcs - között több mint ötven kilométer a távolság. Vasárnaponként a délelőtti - gyer­mek- és felnőtt- - istentisztelet meg­tartása után indult a szórványokba, és sokszor csak késő este ért haza. Elein­te autóbusszal, vonattal járt. Ahonnan már tovább nem volt tömegközleke­dés, onnan a magával vitt - vonatra fel­adott - kerékpárral folytatta útját. Az ötvenes évek végén a rácalmási hívek egy Danuvia motorkerékpárt vettek számára. Télen és nyáron, hóban és esőben ezzel járta útját fáradhatatlanul. Volt, amikor csak néhányan men­tek istentiszteletre, de ő sohasem hi­ányzott. Előfordult az is, hogy kará­csony másnapján a nyolc kilométer­re levő szórványba biciklizett ki, ott azonban senki sem várta. Az ottani­ak később azt mondták, nem gondol­ták volna, hogy ilyen ítéletidőben is kimegy... Szorgalmasan és rendszeresen láto­gatta a gyülekezet tagjait. Az újonnan épülő „szocialista város” nagy kihívás volt számára, de kitartóan kutatta fel a városban élő evangélikusokat. A „függőleges szórvány” embert pró­báló feladat volt, ahol tudott evangé­likusokról, oda bekopogtatott. Nem­egyszer előfordult, hogy a kis „kukucs­kálóablak” mögül kérdezték meg, ki ő, és kit keres. A válasz után szó nélkül becsukták az ablakot. Az ötvenes években sokan féltek kapcsolatot tar­tani az egyházzal vagy egy lelkésszel. Mihácsi Lajos szolgálata idején épült Rácalmáson a reformátusokkal közös templom. 1965-ben szeretett dunaföldvári templomának felújítá­sához a szervezés mellett kétkezi munkájával is hozzájárult. A karzat alatti rész leválasztásával lehetővé vált egy télen fűthető istentiszteleti hely kialakítása. A család megélhetéséhez hozzájá­rult a földvári templom melletti sző­lő és kert, amelynek munkáit mindig ő maga végezte. 1980-ban történt nyugdíjazása után a Vas megyei Csöglére költözött feleségével, ahol - amíg egészsége en­gedte - ellátta az istentiszteleti szol­gálatokat. 1982-ben Dunaújvárosba költöztek, ott élt 1989. szeptember 23- án bekövetkezett haláláig. A győri Nádorvárosi köztemetőben nyug­szik. A temetés szolgálatát volt kol­légája, Szabó István dunaegyházi lelkész végezte. Egykori gyülekezetének tagjai még ma is szeretettel és tisztelettel emlékez­nek Mihácsi Lajos evangélikus lel­készre. Összeállította (veje): Jankovits Béla nyugalmazott esperes HIRDETÉS www.digitalstand.hu DIGITALSTAND www.digitalstand.hu Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom