Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-10-26 / 43. szám

4 * 2014- október 26. ÚT/TfíRS%\ Jeruzsálem, Palesztina. A Lu­theránus Világszövetség által fenn­tartott Augusta Victoria Kórház több orvoscsoportot küldött ki a Gázai övezetbe, hogy az izraeli bombázások sebesültjein segítse­nek. Az izraeli-palesztin háború heteiben öt kórház és harmincnégy klinika semmisült meg, vagy volt kénytelen bezárni. A kórházban magában a gázai rákos betegeknek külön osztályt állítottak fel. London, Anglia. Az Anglikán Egyház júliusi zsinata megszavaz­ta, hogy női lelkészei is viselhet­nek püspöki tisztet. Húsz évig tartott, amíg sikerült eldönteni, hogy női lelkészek is lehessenek-e egyházi vezetők. Wroclaw, Lengyelország. „Szabadon Krisztusban!” - e páli mondat jegyében rendezték meg a városban a közép-európai keresz­tyén találkozót. Előadást tartott Jerzy Buzek, az Európai Parla­ment volt elnöke is. Kiemelte az egyházaknak a kommunizmusban játszott szerepét: szerinte a konti­nens teljes kettészakadása fenye­getett, és az egyetlen biztos össze­kötő kapcsot az egyházak jelen­tették. A kétévenként megrende­zett találkozót a Magyarországi Evangélikus Egyház 2016-ra meg­hívta Budapestre. Moszul, Irak. Az amerikai in­vázió idején hatvanezer keresz­tény élt ebben a virágzó városban. A szélsőséges iszlám vezetők ulti­mátumot adtak nekik: vagy áttér­nek az iszlám hitre, és sarcot fizet­nek, vagy megölik őket, mert egy iszlám „istenállamban” semmi he­lyük a hitetleneknek. így Moszul keresztény lakosainak egy részét megölték, egy részük pedig a kur­­dok által ellenőrzött területre me­nekült. Az arab rádió büszkén jelen­tette: Moszul kereszténymentes! Braunschweig, Németország. Beiktatták a Braunschweigi Evan­gélikus Egyház új püspökét, mi­után Friedrich Weber püspök nyu­galomba vonult. Az új egyházi ve­zető az ötvenkét éves dr. Christoph Meyns, aki eddig az Északnémet Evangélikus Egyházban szolgált. Szlovjanszk, Ukrajna. Meg­erősített hírek szerint az Ukrajná­tól elválni kívánó „felkelők” való­sággal hajtóvadászatot rendeztek a helyi protestáns közösségek el­len. Baptistákat űztek el lakásuk­ból, egyházi épületeket foglaltak le, megszállták a helyi keresztény egyetemet, sőt az ukrán hatósá­gok a város visszafoglalása után két baptista diakónus holttestét is felfedezték. Berlin, Németország. A vallá­sok békés együttéléséről tárgyalt egy ökumenikus kongresszus. Szo­morú hátteret adtak a tanácskozás­nak azok a támadások, amelyek nemrég több németországi zsina­gógát és mecsetet értek. Kétszázöt­ven résztvevő tárgyalt a misszió Hírek, kitekintés helyzetéről egy tökéletesen meg­változott világban. A kongresszust nemcsak a Német Evangélikus Egyházszövetség támogatta, ha­nem a Keresztény Egyházak Mun­kaközössége, az Alliance és a római katolikus püspöki konferencia is. Vatikánváros. A szalézi rend egyetemes gyűlése a spanyol An­gel Fernandez Artime lelkészt, a dél-argentínai tartomány eddigi provinciálisát választotta a rend új vezetőjévé. Az új rendfőnök öt­vennégy éves, 1987-ben szentel­ték pappá. A jezsuita és a ferences rend mellett a szalézi a római ka­tolikus egyház legnagyobb rendje. Asztana, Kazahsztán. Ebben a hatalmas kiterjedésű országban sokféle nép és még több vallás hí­ve él. A függetlenség kikiáltása­kor 761 vallásos társaságot, egye­sületet regisztráltak. Számuk má­ra 4551-re emelkedett. Az állam egy piramis alakú palotát épített abból a célból, hogy a világvallá­sok vezetői ott tanácskozzanak, ezzel is bizonyítani akarva vallási türelmességét. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének odaküldött képviselője azonban nagy hiá­nyosságokat fedezett fel az állami vallásügyi törvényekben, s a kor­mány most ezek reformját ígéri. Erfurt, Németország. Való­ságos csodaszámba megy, hogy a Keresztény Egyházak Munkakö­zösségébe tagként vették föl az Apostoli Közösséget. Az új tag a szigorú Újapostoli Egyháztól vált el 1955-ben, mert az akkori püspök tanként hirdette, hogy ő maga nem hal meg, amíg Jézus Krisztus vissza nem jön. Elválásuk után hosszú időn át hallani sem akartak a más egyházakkal való kapcsolatról. Je­lenleg hatvannégy gyülekezetük­ben mintegy ötezer tagjuk van. Krím félsziget, Oroszország /Ukrajna. Az ukrajnai és az oroszországi evangélikus egyházak vezetői minden hozzájuk tartozó gyülekezetnek szabad kezet adtak a tekintetben, hogy a tisztázatlan politikai helyzet következtében mely egyházhoz akarnak tartozni. A félsziget oroszok általi annektá­­lása tette szükségessé a tanácstalan gyülekezetek tájékoztatását. Torino, Olaszország. A helyi lelkészt, Heiner Bludaut választotta dékánjává az Olaszországi Evangé­likus Egyház. Helyettese a genovai lelkész, Jakob Betz lett. London, Anglia. A metodista egyházat nyugtalanítja - éppen a metodizmus szülőföldjén - nagy taglétszámvesztesége. A legújabb statisztika szerint 2003 és 2013 kö­zött 209 ezerre csökkent híveinek száma, ez 32,6%-os veszteség. Zágráb, Horvátország. A he­lyi egyetembe tagolva működik a Matthias Flacius Illyricusról (hor­vátul Matija Vlacic Ilirilc) elneve­zett protestáns teológiai fakultás. Hetven hallgató készül itt a lelké­­szi szolgálatra, bár bizonytalan jö­vő elé néznek: jelenleg sem a lu­theránus, sem a kálvinista egyház nem tud nekik állást biztosítani. Wroclaw, Lengyelország. A Lengyelországi Ágostai Hitval­lású Evangélikus Egyház a január­ban elhunyt Tadeusz Szurman he­lyére Ryszard Bogusz lelkészt vá­lasztotta helyettes püspökéül. Bréma, Németország. Nagy gondot okoz a hatóságoknak, hogy szélsőséges muszlimok - szalafis­­ták - tagtoborzást végeznek a vá­ros iskoláiban. A fiatalok körében egészen nyíltan toboroznak a „szent háborúra”. A rászedetteket úgynevezett kiképzőtáborokba küldik, hogy ott tanulják meg, ho­gyan kell Allah nevében pusztítani a hitetleneket. A városvezetés mintegy négyszázra becsüli a bré­mai szalafisták számát. Nagyszeben, Erdély. Az erdé­lyi szász evangélikus egyház kon­­zisztóriuma engedélyezte a „ket­tős egyháztagságot”. Ennek meg­felelően a nagy szász exodus so­rán Németországba kivándorolt egykori egyháztagok bármikor kérhetik korábbi egyházukba való újrafelvételüket. Ez a németor­szági törvényes egyháztagságukat nem érinti. Jelentések szerint máris sokan vannak, akik nem­csak a felvételüket kérték, hanem presbiterséget, sőt gondnoki tisz­tet is vállaltak a nagyon megcsap­pant létszámú maradék gyüleke­zetekben. Düsseldorf, Németország. A helyi egyházak számára nagy ki­hívást és terhet jelentenek az egy­re nagyobb számban érkező emig­ránsok, menekültek vagy mene­dékjogot kérők. A Rajna-Veszt­­fáliai Evangélikus Egyház terüle­tén például már több mint hatszáz nem német nyelvű gyülekezetét alkotnak. Közülük 310 afrikai ere­detű, 113 Németországon kívüli európai, 112 ázsiai, 22 dél-ameri­kai, 4 észak-amerikai és 18 nem­zetközi gyülekezet. A bevándor­lók 57%-a keresztény. Japán. Kétezer éve áll a sintoiz­­mus híres szentélye, amelyet ed­dig elzártak a külvilágtól. Benne a japán felső tízezer őseit tisztelik. Miután a szentély területén a föld jövőjével foglalkozó konferenciát rendezett az ENSZ, első ízben történt meg, hogy magát a szen­télyt is meglátogathatták kínai ta­­oisták és konfuciánusok, indiai hinduk, közel-keleti muszlimok, skandináv lutheránusok, afrikai római katolikusok és amerikai szabadegyháziak. Joggal jelentet­te a sajtó, hogy ez történelmi pilla­nat volt. A japánok ősvallása, a sintoizmus most kulturális rene­szánszát éli. Vatikánváros. Ferenc pápa „test­véri üdvözletét” küldte a valdensek zsinatának. Biztosította őket arról, hogy imádkozik az egyházak egy­ségéért, és hogy a közelükben van. Ez a pápa újabb gesztusa olyan val­lási közösségek felé, amelyeket a középkori római egyház eretne­kekként üldözött, és kiirtással fe­nyegetett. Nemrég az olasz pün­kösdistákat is megkövette a pápa, és bocsánatot kért az őket ért sérel­mekért. Koppenhága, Dánia. Hatezer­nyolcszáz négyzetméteres mecse­tet építettek a katari emírség húszmillió eurós adományából a dán fővárosban. Nagy ünnepe ez a dániai muszlimoknak. Ám egy irá­ni származású, a keresztény hitre áttért protestáns lelkész, Massoud Fouroozandeh szerint a nyugaton épített mecseteknek a politikai demonstráció a céljuk: azt hirde­tik, hogy mekkora területen zajlik az iszlámnak a „hitetlenek” elleni harca, a dzsihád. SÁo Paulo, Brazília. Hajlékta­lanok sátorvárost építettek a lab­darúgó-világbajnokságra emelt új stadion elé. Táboruknak „a nép vi­lágbajnoksága” nevet adták. A vi­lágbajnokság kezdetére a hatósá­goknak sikerült lebontaniuk a tá­bort, de az államelnök megígérte, hogy szociális lakásokat építenek a hajléktalanok számára. A város polgármestere nemrégiben kény­telen volt szűkíteni a várományo­sok keretén, mert olyanok is föl­iratkoztak a listára, akiknek vala­hol másutt már van lakásuk, de itt olcsón akartak szociális lakáshoz jutni. Santiago de Chile, Chile. Mi­chelle Bachelet elnök az elnöki pa­lota káplánjává nevezte ki Gloria Rojast, a chilei lutheránus egyház korábbi elnökét. Ezzel egyenran­gúvá tette őt a hagyományosan ott dolgozó római katolikus palota­káplánnal. München, Németország. A ba­jor bevándorlási hatóság főnöke ja­vasolta, hogy az országban mene­kültstátusért folyamodókat a vallá­suk szerint válasszák szét, és egy­mástól távol helyezzék el. Azért tette ezt a javaslatot, mert a mene­külttáborokban egyre nő a feszült­ség a menekültek különböző vallá­si hovatartozása miatt. (Értsd: a muszlimok nem hajlandók megtűr­ni maguk mellett „hitetleneket”.) Canterbury, Anglia. A koráb­bi rochesteri anglikán püspök, Michael Nazir-Ali figyelmeztette a brit közvéleményt, hogy az or­szágba érkező muszlimokat nem elég beengedni, hanem közülük azokat, akik keresztény hitre tér­tek, meg is kell védeni társaik ha­ragjától és bosszújától. A volt püspök szerint több mint ezerre rúg az áttérni szándékozók szá­ma, de legtöbbjük fél rokonainak, honfitársainak bosszújától, és in­kább „inkognitókeresztény” ma­rad. A Christian Concern nevű keresztény szervezet most nyil­vánosan keres lakásokat, ame­lyekben az ilyen áttérőket - véde­lem alatt - el lehetne helyezni. Moszkva, Oroszország. Az or­todox egyház mindenfajta segítsé­get igyekszik nyújtani, lakást és ál­lást próbál szerezni, de Bibliát is a kezébe ad azoknak a keresztény menekülteknek, akik hitük miatt kénytelenek voltak elmenekülni Üzbegisztánból. Egyre több iszlám többségű közép-ázsiai országból menekülnek keresztények Orosz­országba, s az egyház felelősséggel viseltetik irántuk. Összállította: GI U Z H M lm Magyar evangéliumi lap Megjelenik hatszor egy évben Kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház 1085 Budapest, Üllői út 24. (telefon: +36-1/338-2302) Magyar Evangélikus Konfereno« Felelős kiadó: Végh Szabolcs Maek-titkár Felelős szerkesztő, megrendelés, információ: Szűcs Petra (telefon: +36-20/824-8854, e-mail: petra.szucs78@gmail.com) A lap ingyenes, a nyomda- és postaköltségre adományokat kérünk és elfogadunk. Bankszámla: Magyar Evangélikus Konferencia, Budapest, Raiffeisen Bank Bankszámlaszám (belföldről): 12010886-00146767-00100002 (külföldről) IBAN: HU 43 12010886 0014 6767 0010 0002 SWIFT: UBRTHUHB

Next

/
Oldalképek
Tartalom