Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-10-26 / 43. szám
4 ◄! 2014- október 26. KERESZTUTAK Evangélikus Élet A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója nem egyházi belügy ► A kormány szándéka az, hogy a Reformáció Emlékbizottság munkája ne csak egyházi belügyként, hanem Magyarország és Európa közös ügyeként jelenjen meg - hangsúlyozta Balog Zoltán az emlékbizottság múlt csütörtöki ülésén az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint. A miniszter hozzátette, hogy a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára tervezett programsorozatot az egyházak által delegált tagok javaslataiból állítják össze. A tárca tájékoztatása szerint október 16-án másodszor ülésezett a Reformáció Emlékbizottság a Parlamentben. A testület megvitatta a reformáció indulásának ötszázadik évfordulójára tervezett programsorozatot, és beszámolt az alakuló ülés óta eltelt előkészítő és tervezőmunkáról. Balog Zoltán, aki egyben a testület ügyvezető elnöke, azt hangsúlyozta, hogy az ötszáz éve tartó reformáció a megújulás forrása. A miniszter arról is beszámolt, hogy az emlékbizottság munkacsoportjai a Kárpátmedencei protestáns egyházakat képviselik, ám a „felekezetköziség szellemében” fontos, hogy katolikus tagok is részt vegyenek a programsorozat kidolgozásában. A 2015. évi projekttámogatások tervezetének kidolgozása Hafenscher Károly miniszteri biztos feladata lesz - tartalmazza a tárca közleménye. A Reformáció Emlékbizottság alakuló ülését idén januárban Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg a Parlamentben. Azt mondta, a reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié. A bizottság, amely az egyetemes reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójáról történő méltó megemlékezés és a reformáció magyar örökségének megünneplése érdekében jött létre, készíti elő a jubileum alkalmából 20x7-ben sorra kerülő ünnepi rendezvényeket. ■ MTI Kibővített missziói konzultáció a Déli Egyházkerületben Gáncs Péter püspök és Deák László kerületi missziói lelkész hívására egész napos konzultációt tartottak múlt pénteken a Déli Evangélikus Egyházkerületben szolgáló megyei missziói lelkészek. Rajtuk kívül mind az öt egyházmegyéből jelen volt egy olyan lelkipásztor, illetve gyülekezeti munkatárs is, aki egyfajta evangélikus gyülekezetplántálást (is) folytat. A déli püspöki hivatalban tartott tanácskozásra meghívást kapott továbbá Lupták György, az Evangélizációs és Missziói Bizottság elnöke, Szeverényi János országos missziói lelkész és Németh Zoltán, az egyházunk országos irodája keretében szeptemberben indult új gyülekezeti és missziói osztály vezetője. A missziói területen is dolgozó három vezető közösen fogalmazta meg a beszélgetésben az együttműködés fontosságát s azt, hogy céljaik közösek: az evangélium terjesztése, a gyülekezettől távol élők megszólítása s a gyülekezetek nyitottá tétele az újonnan érkező testvérek befogadására. Ezekért a célokért dolgozik együtt a bizottság, az osztály és az országos missziói lelkész. A Déli Egyházkerületben több olyan gyülekezet is van, amelyben „gyülekezetplántálás”, gyülekezetújraélesztés indult el, illetve ahová több mint három évtized után kerül újra helyben lakó lelkész, s kezdi meg a településen élő evangélikusok - és az ige iránt nyitott emberek - egybegyűjtését. Az egész napos program - melyen a misszióról mint határátlépésről Jó András, az Interserve missziói szervezet eurázsiai igazgatóhelyettese tartott előadást - lehetőséget nyújtott arra, hogy a jelenlévők megismerjék egy-egy gyülekezet napi problémáit, s hogy a gyülekezetekben szolgálók érzékelhessék: nincsenek egyedül, egy imádkozó és gyakorlati kérdésekben is segítséget nyújtó közösség, egyházi vezetés kíséri őket. ■ Kiss Tamás felvétele Emlékezés az egyház jövőjére Tamás-misére hívogatta a megjelenteket a malomsoki evangélikus gyülekezet fiataljaiból összeállt zenekar a marcalgergelyi templom oltára előtt október 18-án - Lukács evangélista emlékünnepén -, a Veszprémi Egyházmegye missziói napján. A népes gyülekezetei a szó szoros értelmében is megmozgató istentiszteleten Tubán József csornai lelkész hirdetett igét a hetvenkét tanítvány kiküldésének története (Lk 10,1-9) alapján. Az istentisztelet után egyházunk zsinatának lelkészi elnöke, ifj. dr. Hafenscher Károly Emlékezés az egyház jövőjére című előadásában kifejtette: az egyház nem a múltjából, hanem a jövőjéből él. De vajon hisszük-e, hogy jelen van közöttünk az Isten országa, mert Jézus közöttünk van? Az egyház titkának lényege az, hogy az egyház annak a Krisztusnak a teste, aki él és uralkodik, és amelyet egyedül a Szentlélek teremt és tart meg. Az egyháznak tehát akkor lehet jövője, ha a Szentlélek megújítja. ■ Menyes Gyula felvétele „Ha valamelyik rész szenved...” Konferencia a keresztényüldözésről ► Szerkesztőségünk az Evangélikus Élet múlt heti számában közölte annak a Nem hallgathatunk! című felhívásnak a szövegét, amelyben az üldözött keresztényekért november 9-én tartandó nemzetközi imanaphoz való csatlakozásra szólítja fel a hazai gyülekezeteket a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és az Aliansz - Magyar Evangéliumi Szövetség. Ez utóbbi felekezetközi szervezet múlt pénteken, október 17-én konferenciát szervezett a témáról a budapesti Golgota Keresztény Gyülekezet - egykor Híradó, majd Horizont moziként funkcionáló - nagytermében. A rendezvény „házigazdái” Horváth István, az Aliansz főtitkára és B. Pintér Márta, az Evangélikus Külmissziói Egyesület lelkészi elnöke közös imával nyitották meg a négy szekcióból álló előadás-sorozatot. A keresztényüldözést legtöbben a történelem rég lezárt fejezetének tekintik, és az Európai Unió „toleráns és politikailag korrekt” országaiban ez így is van. A világ számos térségében viszont a keresztények zaklatása, elüldözése és legyilkolása a 21. században is a szó szoros értelmében vett véres valóság. Pakisztánban még a múlt század nyolcvanas éveiben vezette be Ziaul Hak tábornok-diktátor az úgynevezett „istenkáromlás-törvényt”, amely alapvetően korlátozta, illetve ellehetetlenítette a szabad vallásgyakorlást. A muszlim többségű államban a keresztény hit nyilvános felvállalása is olykor istenkáromlásnak számít. Eleinte még életfogytiglani börtönt is kiszabhattak a törvény megsértőire, 1992-től viszont kizárólag a legsúlyosabb ítélet, a halálbüntetés alkalmazható. Bíróságra pedig nincs is mindig szükség: Pandzsáb tartomány keresztény kormányzója és a szövetségi kormány egyik minisztere is brutális merénylet áldozata lett. Jelenleg mintegy háromszáz keresztény hívő szenved istenkáromlás vádjával a pakisztáni börtönökben. Mindezt a konferencia főelőadója tárta a jelenlévők elé. A jelenleg már Angliában élő AsifMall Pakisztánban nőtt fel és vált elkötelezett kereszténnyé. Mint az üldözött keresztényeket segítő nemzetközi szervezet, a Release International munkatársa első előadásában azonban nemcsak a Pakisztánban, hanem a Közel-Kelet és Afrika számos országában tomboló keresztényüldözésről is szólt. Egyiptomban, Indonéziában, Malajziában, Szudánban adminisztratív eszközökkel szorítják ki a keresztény hitet. Egyiptomban a személyi igazolványban is szerepel a felekezeti hovatartozás, a keresztény hitre való áttérést börtönnel büntetik, míg Malajziában az UNICEF által az oktatási hálózat fejlesztésére adományozott pénzt muszlim vallási iskolák alapítására használják. Nigériában a Boko Haram szélsőséges muszlim mozgalom több keresztényt ölt meg, mint az al-Kaida és a tálibok összesen - az ország északkeleti részén már népirtásról kell beszélnünk. Szaúd-Arábiában és Bruneiben az iszlám vallási törvénykezés, a saria van érvényben, amely minden nem muszlim hívőt halállal büntet, ha nem tér át. * % * Az első előadás után a Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi igazgatója, Gál Dávid hívta fel a figyelmet a Jezsuita Szeretetszolgálat munkatársára, Alexis Prem Kumarra, akit idén júniusban raboltak el tálib katonák Afganisztánban, és azóta sincs hír róla. Gál a kiscsoportos imákhoz három témát javasolt: az üldözött keresztények maradjanak erősek hitükben; az üldöztetések ellenére tapasztalják meg Isten szeretetét; bocsássanak meg az őket üldözőknek és a nyugati kereszténységnek... Az ima után az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi projektigazgatója, Bálint Gábor számolt be megrázó iraki tapasztalatairól. Az Iszlám Állam (ISIS) szélsőséges mozgalom az ország nagy részét elfoglalta. Az északi, kurdok lakta részen a másfél millió menekült ellátása a legnagyobb probléma, volt olyan öt-hatezer fős város, ahová tizenötezer ember érkezett. Itt a Moszulból és a Ninivei-fennsíkról elüldözött egyházi vezetők szervezik a menekülttáborokat. A szír és a káld katolikus püspök, illetve az örmény ortodox vallási vezetők templomokban, családoknál, sátortáborokban és iskolákban próbálják elhelyezni a hatalmas embertömeget. A sokszor csak a rajtuk lévő ruhában elmenekült emberek között nem volt ritka az éhezés és a kilátástalanság miatti öngyilkosság sem. Különösen az idősek és a kisgyermekek vannak veszélyben. A legfontosabb megoldandó feladat most a télre való felkészülés. A térségben 2,5 millióra becsülik a menekültek számát, az ENSZ szerint az ellátásukhoz szükséges felszerelés hatvan százaléka áll rendelkezésre. Az iraki kurd kormány, amely már kiépítette az önálló kurd állam infrastruktúráját, támogatja a keresztény menekülteket és a templomok építését - ez ritka pozitív példa egy muszlim kormánytól. Az Ökumenikus Segélyszervezet az Egyházak Világtanácsának felkérésére az üldözöttek személyes beszámolói és helyszíni szemle alapján ajánlást fogalmazott meg az ENSZ Emberi Jogok Tanácsának a menekültek ellátásáról. Bálint Gábor előadása után Horváth István imádkozott az iraki menekültekért, és gyűjtést is indított; a gyűjtött összeg az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül jut el a rászorulókhoz. * * * Ismét Asif Mail következett, aki ezúttal a keresztények kötelességeiről és felelősségvállalásáról beszélt. A hívők tájékozottságának növelése, látókörük tágítása végett a médiamunka hatékonyságának növelését javasolta, példaként említve a közösségi médiát, a segélyszervezetek hírleveleit és a hírportálokat. Ezáltal lehet a szélesebb közvélemény figyelmét is felhívni az üldözött keresztények helyzetére. A politikai nyomásgyakorlás kezdeményezése is rendkívül fontos, meg kell keresni a keresztény országgyűlési képviselőket, kormánytagokat, petíciókat szervezni a részvételükkel. Mail kapcsolatban áll brit, kanadai, norvég és ausztrál politikussal, akik felvállalták a keresztények ügyét. A pénzügyi segítségnyújtás mellett a Release Internationalen és más szervezeteken keresztül van lehetőség személyesen meglátogatni a szíriai, iraki, pakisztáni keresztényeket, de ugyanilyen fontos a magyarországi menekülttáborokban (például Bicskén) elhelyezett keresztény menekültek támogatása is. A negyedik előadás előtt Dani Eszter, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala missziói irodájának vezetője imádkozott, majd Asif Mail a konferencia legfontosabb üzenetét tolmácsolta: nemcsak reaktívan, utólag vehetünk részt a keresztényüldözés enyhítésében, a fő cél, hogy proaktívan, megelőző módon lépjünk fel. Az előadó Eszter könyvéből vett párhuzammal írta le ezt a stratégiát, az úgynevezett „Mordokaj-közbeavatkozásokat”, amelyeknek alapvető céljuk az, hogy a keresztények elleni támadásokat megakadályozzák. Mail pakisztáni példákkal támasztotta alá érvelését: van, ahol sikerült a helyi katonaságot a keresztények védelme érdekében mozgósítani és így elkerülni a vérontást. Fel kell kutatunk Isten ügyének szószólóit, a modern kor potenciális Mordokajait, avagy „merjen mindenki Mordokajjá válni!” - hangzott a konferencia végén a főelőadó üzenete. Ezt a bátorítást szólaltatta meg B. Pintér Márta lelkésznő is, aki áldással bocsátotta útjára a népes, mintegy százfős hallgatóságot, s az alkalom összegzéseként az ökumenikus világimanap jól ismert jelmondatát - „Informálva imádkozni és imádkozva cselekedni" - helyezte a szívekre. ■ WalkóÁdám
