Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-13 / 28. szám
Evangélikus Élet FÓKUSZ 2014. július 13. » 7 Szabadon Krisztusban Közép-európai keresztyén találkozó Wroclawban ► „Szabadság huszonöt évvel a rendszerváltás és tíz évvel az EU-tagság elnyerése után” - így hangzott a mottója a wroclawi találkozónak, amely természetesen a protestáns szabadságeszme köré rendeződött. A kibővített kelet-közép-európai rendezvényen a részt vevő országok különféleképpen elevenítették fel a rendszerváltást. A házigazdák a Szolidaritás tömegmozgalmának elsődlegességét emelték ki, a németek a berlini fal leomlására emlékeztek, a csehek a bársonyos forradalmat, a szlovákok az önálló nemzetállami gondolatot hangsúlyozták, mi, magyarok nyilván a kerítésbontás drámai pillanatait állítottuk s állítjuk a középpontba. Már természetesnek tartjuk a szabad utazást, a határok nélküli Európát, amely valaha csak álmainkban élt, s a demokratikus intézményrendszer sem jelent akkora vonzerőt, mint egykor képzeltük. Közös az illúzióvesztés az átmenet gyorsaságát és hatékonyságát illetően, hiszen a térség államai kevéssé közelítettek Nyugat-Európához, igaz, más és más mértékben fejlődnek a régió országai. A leszakadás általánosságban lassul, de a fiatalok közötti munkanélküliség drámai méreteket ölt. Az ukrán válság minden kötetlen beszélgetésben felmerült. A házigazdák és a baltiak számára a téma különösképp fontos volt, hiszen Ukrajna védőbástya a lengyelek szemében is, s az Ukrajnában élő lengyelek helyzete legalább annyira fontos a szemükben, mint nekünk a kárpátaljai magyarok sorsa. Voltak viták arról is, hogy indokolt-e ebben a válságos időszakban kisebbségi problémákat feszegetni. Sok lengyel aggódva kérdezgette: visszaköszön-e - ezúttal Ukrajnával kapcsolatban - egy olyan időszak, amikor a nyugat-európai államközi garanciák fabatkát sem értek. Ilyen kétségek között csak a keresztyén hit segíthet. A wroclawi találkozó résztvevői nyilván egyetértettek abban, hogy keresztyén erkölcs nélkül nincs igazi demokrácia Közép- Európában, s nincs Európa sem keresztyén gondolat nélkül. Interjú Jerzy Buzekkel Gazdag politikai pályafutás- Elnök úr! A lengyel-magyar barátság jegyében történt a II. világháborús menekültek magyarországi befogadása, amelyet idősebb Antall József szervezett meg. A rendszerváltás időszakában vagy Lengyelország második világháború utáni első demokratikus kormányzása idején volt-e alkalma találkozni fiával, Antall József miniszterelnökkel, volt-e közös megbeszélésük?- Sajnos nem találkoztam vele, de tudjuk, milyen jelentős személyiség volt. Brüsszelben egy teljes épületrészt róla neveztek el.- Jelenleg a miniszterelnöki székben Orbán Viktor az utóda, aki Brüsszelben arra törekszik, hogy hatékonyan védje a magyar érdekeket. Az utóbbi időben nagy vitatéma az, hogy Európa föderális irányba induljon-e tovább, vagy nemzetállamok alapján szerveződjön. Nyilván Ön is követte az ezzel kapcsolatos vitákat. Mi az Ön álláspontja?- Hadd emeljem ki, hogy nem született konkrét idea Európa föderalizálásáról, komolyabban senki sem gondol erre. Úgy tartjuk, hogy érvényes szerződéseink elég jók a megfelelő integrációhoz, nincs szükségünk újabbakra, nem kell föderális Európát építenünk. Nemzetek Európájában élünk, független államok Európájában, de nagyon fontos, hogy elmélyüljön az együttműködés a nemzetek között. Ha megpróbálunk vetélkedni egymással, akkor biztosan veszíteni fogunk.- Mi az álláspontja az EU-alapszerződésekről ?- A korábban megkötött szerződéseket kell végrehajtani, nincs szükség újabbak kidolgozására. Most az okoz valóban problémás helyzetet, hogy több tagállam alkalmazni akarja ezeket a törvényeket, amelyeket együttesen, ezekkel a tagállamokkal együtt fogadtak el. Egyszóval legyünk nyugodtak ezzel kapcsolatban, legyünk mérsékeltek, nyitottabbak egymás iránt, s akkor sokkal jobb lesz mindannyiunk helyzete.- Nagy-Britanniának saját álláspontja van minderről.- A brit helyzet különleges, hiszen olyan országról van szó, amely mindig elkülönült a kontinenstől, s ezt mi nagyon jól tudjuk. Emellett különleges kapcsolata van az Egyesült Államokkal. Tehát számukra távlatilag teljesen nyilvánvaló az a helyzet, hogy némileg elkülönülnek az Európai Unió véleményétől.-Mi lehet a mi régiónk álláspontja?- Nemzetközi közösségünk számára, amelyet a Cseh Köztársaság, Litvánia, Lengyelország és Magyarország is alkot, nincs ilyen lehetőség, mi nagyon veszélyes helyzetben voltunk. Most már valóban teljesen elfelejtettük, hogy milyen volt a kommunizmus időszaka, függőségünk szovjet szomszédunktól. Ez a probléma. Egyesüljünk, ne határolódjunk el egymástól. Ami véleményem szerint lehetséges Anglia esetében, az nem lehetséges Lengyelország, Észtország, Románia és - nézetem szerint - Magyarország esetében sem. Engem az foglalkoztat, hogy Magyarország, amelynek a maga szempontjából természetesen sok igazsága van, akar-e integrálódni. Sok problémánkra ugyanis az integráció jelent választ. Szerencsére a visegrádi csoportban az együttműködés nagyon jó. A visegrádi négyek országai - Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország - nagyon jól együttműködnek, s jól megértjük egymást. Szóval tartsuk magunkat ehhez az integrációhoz is. ■ B. Walkó György A találkozó legismertebb vendége Jerzy Buzek lengyel politikus volt, többtucatnyi újságíró várta érkezését, előadására zsúfolásig megtelt az előadóterem. Szombaton, vagyis előadása napján ünnepelte hetvennegyedik születésnapját. A közönség állva köszöntötte, s tiszteletére elénekelte a lengyel születésnapi dalt. Tisztségei Politikai pályafutása évtizedek óta töretlen. 2009-2012 között az Európai Parlament elnöke volt, 1997-2001 között lengyel miniszterelnök, ő vezette a lengyel EU-csatlakozási tárgyalásokat. Ma is aktív politikus, idén újra mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. Az unió számos tudományos fórumát vezette, az Energiai Stratégiai Bizottság, az Ipari Bizottság és az Energiafórum elnöke volt. 1998- ban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel együtt részt vett az auschwitzi élet menetén, ő volt az első lengyel kormányfő, aki végigjárta a Birkenauba vezető utat. Pályafutása A ma már Csehországhoz tartozó, délkelet-sziléziai Smilovicében született. A Sziléziai Műszaki Egyetemen végzett, Cambridge-ben folytatott kutatásokat. A gliwicei, az opolei egyetem tanára, a Czystochowai egyetem rektorhelyettese volt, 1989 óta akadémikus. 1980 óta Szolidaritás-tag, 1981-ben illegálisan folytatta ellenzéki munkáját, ő publikálta az S című illegális pamfletét. A politikus kajakozik, lovagol, a Beszkidekben szokott síelni, őrzi sportos alkatát. Lánya, Agata neves színésznő, legutóbb a Kolibri című filmben Jason Statham partnere volt. Jerzy Buzek gyakorló evangélikus, így természetes, hogy szívesen vállalta a szereplést a találkozón. Az egyházak szerepe a kelet-közép-európai államok integrációsfolyamatában címmel tartott előadást. Előadása az integrációról és a keresztyén erkölcsről Jerzy Buzek elmondta, hogy a köznapi életben nem tulajdonítanak komolyabb szerepet az Európai Parlamentnek, pedig a mindennapjainkat megszabó törvények hatvanöt százalékát Strasbourgban fogadják el. Európai lengyelnek, sziléziainak és evangélikusnak tartja magát. Nagyon furcsállotta, hogy a strasbourgi ülésen az EU-képviselők egy része ellenezte, hogy elhangozzon Beethoven Örömódája, az EU himnusza. Ez is jelzi - tette hozzá -, hogy soJerzy Buzek aláírása a műsorfüzetben kan megkérdőjelezik az európai integrációt. Szerinte azonban az unió „jó formában” van, s tenni kell a világháborús hangulatkeltés ellen. Miért jó az integráció? - tette fel a szónoki kérdést, s rögtön választ is adott. Béke van a kontinensen, megvalósultak a demokratikus elvárások, megkaptuk a Bibliából eredő szabadságjogokat, amelyekről huszonöt évvel ezelőtt csak ábrándoztunk - mondta, de hozzáfűzte, hogy a jólét megteremtése még várat magára, rengeteg embernek nincs munkája. Ennek a megoldása rója ránk jelenleg a legfontosabb feladatot - mutatott rá. Szólt a megosztottságról, a muzulmán befolyásról, de toleráns keresztyénként ez a probléma szerinte megoldható. Ma már minden templomban otthon érezhetjük magunkat, nem kell nyelveket sem tudni ahhoz, hogy értsük az örömhírt. Kitért arra is, hogy a protestáns munkakultusz ma is irányadó, hiszen a jólét a munkára épül. A gazdasági és morális válságból csakis a keresztyén erkölcsök alapján van kiút, ha ezeket az értékeket elvetjük, kudarc vár ránk - mutatott rá. Leszögezte, hogy huszonnyolc európai országban épül a polgári demokrácia, s a jól értelmezett szabadság kivívására törekszenek. Nem volt egyszerű interjút kérni tőle, több internetes megkeresés és a helyszínen folytatott egyeztetések után két percet adtak a szervezők, ezt aztán öt percre sikerült feltornászni. Közvetlenül előadása előtt érkezett Strasbourgból Wroclawba, akkor nem volt mód interjúra, előadása után protokollprogram várta. Izgatott újságíró kollégák lesték, mikor fejezem be, ezért nem tudtam feltenni a hitéletre vonatkozó kérdéseimet, így igencsak politikai jellegű lett az interjú. ■ BWGY Protokollegyeztetés az előadás után