Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-09-28 / 39. szám

1 fesztivál - nyitott templomok napja Evangélikus Élet panoráma 2014. szeptember 28. 9 Szécsényi példázat, avagy közelkép egy evangélikus gyülekezetről ► A Magyarországi Evangélikus Egyházban a reformáció kezdetének ötszázadik évfordu­lójára való készülés jegyében a tematikus emlékévek sorában 2014 a reformáció és kul­túra éve. S ahogyan Szák-Kocsis Pál építészmérnök tanulmányában olvashatjuk, temp­lomaink a kultúra értékadó részei, gyülekezeteink pedig a társadalom építőelemei. így joggal tekinthetjük a szécsényiek ünnepét az emlékév jelentős eseményének, hiszen egy gyülekezet születésére és templomának építésére emlékezünk. PULSZKY-ÉVFORDULÓ Jótevőjükre emlékeztek Szécsényben ► A szécsényi evangélikus gyülekezet tagjai szep­tember 20-án este haj­tottak fejet jeles pártfo­gójuk, Pulszky Ferenc előtt születésének két­­századik évfordulója al­kalmából. A nyitott templomok napjának estéjén számos megemlékezni vágyó állta körül Szécsényben az evangélikus templom falán található Pulszky Ferenc-em­­léktáblát. Bartha István lelkész és Csetneki Hanna muzsikálá­sa után Csatlós Noémi, az ün­nepség szervezője Mikszáth Kálmán Pulszky papa című írásának egy részletével kö­szöntötte a megjelenteket. Vi­rágot és koszorút helyezett el az emléktáblánál a táblát állí­tó Pulszky Társaság, a Magyar Nemzeti Múzeum, a szécsényi evangélikus leánygyülekezet, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szécsényi cso­portja és a Kereszténydemok­rata Néppárt helyi szervezeté­nek képviselői. Az ünnepség az evangéli­kus templomban folytató­dott, ahol elsőként Csatlós Noémi köszöntötte a jelenlé­vőket. Elmondta, hogy külö­nös jelentőségű alkalomra gyűltek egybe, hiszen egy 680 esztendős város tiszteleg egykori országgyűlési követe előtt, és egy 145 éves gyüleke­zet mond köszönetét 115 esz­tendős templomában jóte­vőjének. Stayer László, Szécsény polgármestere is üdvözölte a megjelenteket. A település első emberét dr. Deme Péter, a Pulszky Társaság elnöke követte a pulpituson, majd az est folytatásaként dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lépett a szónoki emelvényre, s idéz­te meg a kétszáz évvel ezelőtt született Pulszky Ferenc alak­ját. A főigazgató lebilincselő előadását a jelenlévők feszült figyelemmel követték. Az ünnepi alkalmat dr. Fe­­keténé Benkó Kata csodás orgonajátéka foglalta keretbe. ■ Cs. N. A szécsényi evangélikus gyüle­kezet létrejöttének ideje a 16. századra tehető. 1593-ban Szé­csény felszabadult a török ura­lom alól, s a ferences rendiek temploma ekkor az evangéliku­sok kezébe került. Amikor 1607-ben létrejött a béke az osztrákok és törökök, valamint az osztrákok és Bocskai kö­zött, Rudolf császár-király visszaadatta a katolikusoknak templomukat. A tizenhárom évnyi bir­toklás annyit bizonyít, hogy ebben az .időben már szép számban lehettek a városban evangélikusok, de életükről igen keveset tudunk. Egy 1657- ben kelt egyházlátogatási jegy­zőkönyv szerint az evangéliku­soknak a várban kőből épült templomuk - mely a török időkben fürdő volt -, pap­lakjuk és iskolájuk van. A török hadak 1663-ban is­mét elfoglalták Szécsényt, és birtokukban tartották egészen 1683-ig. Bő száz évig a szécsényi gyü­lekezetről alig adnak hírt az egyházi források, csupán azt említik meg, hogy Alsózellő leányegyháza, s a feljegyzések­ből kiderül, hogy Alsózellő nem sokat törődik filiájával. * # * 1831-től változás következett be. Megemelkedett a város­ban tartott istentiszteletek szá­ma, és a hívek iskolaház meg­szerzésén fáradoztak. GrófFor­­gách Pál, Szécsény akkori ura kérelmüket meghallgatva egy hold földet adományozott ne­kik, és sikerült megszerezniük két rozoga házat is. 1845-ben Dobranyovszky Károly - Alsó­zellő káplánja - már Szécsény­ben lakott, tanította az iskolás gyermekeket, és gondozta lel­kiekben a híveket. 1846 fordulópontot jelen­tett az egyházközség életében. Ekkor ugyanis Forgách Pál vég­leg eladta ősi fészkét Pulszky Fe­rencnek és nejének, Walter Te­réziának. Az evangélikus vallá­­sú Pulszky család azonnal a kis gyülekezet segítségére sie­tett. A hívek a kastélyuk mellett, a régi várból megmaradt bástya falai között húzódhattak meg, amelyet berendeztek imaház­nak, és 1846-49 között ott tar­tották istentiszteleteiket. Ez­után azonban Dobranyovszkyt Kiscsalomjára helyezték ren­des lelkésznek, és a lutheránu­sok elvesztették hitbuzgó, jóté­kony pártfogójukat, Pulszky Ferencet is. Pulszky ugyanis a szabadság­­harc leverése után az esemé­nyek aktív szereplőjeként kül­földre kényszerült. A kastély és az uradalom császári kezelésbe került, szó sem lehetett arról, hogy az evangélikus gyülekezet a bástyában összegyűlhessen, sőt még az imaház bútorait is elárverezték. 1867-ben, a kiegyezés évében jobbra fordult a gyülekezet sora: Pulszky Ferenc amneszti­ában részesült, és visszakapta szécsényi uradalmát. Első intéz­kedéseinek egyike a szécsényi gyülekezet sorsának áttekin­tése volt. Kezdeményezésére a tagosítás alkalmával a közbir­tokosság telket adott a lelkész­nek, ezzel garantálta a szécsé­nyi anyaegyház jövőjét. Még ebben az évben Székács József püspök Pulszky figyelmébe ajánlotta Simonides János oros­házi tanárt, aki elfogadta a káp­­láni-tanítói állást. Ez azonban nem volt elegendő, csakhamar be kellett látniuk, hogy a ma­roknyi felekezet elvész más fe­lekezetek tengerében, ha segí­tő kézzel talpra nem állítják, és nem önállósítják. Simonides és az ifjú Pulszky Ágost - Pulszky Ferenc fia - be­járta Szécsény vidéki szórvá­nyait, összeírta a híveket. A végeláthatatlan tárgyalások eredményeként száznegyvenöt esztendővel ezelőtt, 1869. janu­ár 20-án a szécsényi evangéli­kus gyülekezet végre anyaegy­házzá lépett elő, és Simonides Jánost rendes lelkészükké vá­lasztották. Rövidesen segéd­tanítót is sikerült találniuk. Az egyházközség istentisz­teletei számára átmenetileg a volt Forgách-kastély észak­­nyugati rondellájában kapott helyet. Pulszky Ágost saját költségén vett s íratott át az egyház javá­ra 1874. július 31-én a kastéllyal szemben egy tágas, igen szép fekvésű térséget - az építendő templom számára. 1875-ben pedig egyik saját házát adta át az evangélikusoknak húsz év­re iskolahelyiségül és tanítói la­kásul. Szintén 1875-ben elkészült a felépíttetni kívánt templom terve. Kőanyag vásárlására is sor került, de belátván, hogy a gyü­lekezet a tervek kivitelezésére még nem áll készen, azt el is ad­ták. 1876 és 1883 között apróbb munkálatok zajlottak, illetve a gyülekezet folyamatosan gyűj­tötte a pénzbeli és tárgyi ado­mányokat az építendő temp­lomhoz. * * * 1884-ben az iskolának és taní­tói lakásnak húsz évre megka­pott ingatlant visszaszolgáltat­ták Pulszky Ágostnak, hisz ek­kor egy másik házát adta ugyanezen célból az egyháznak örök tulajdonul. Továbbá a gyülekezetnek ajándékozta nagy értékű magtár-, illetve raktárépületét, hogy azt ima­házzá alakíthassák. Templomépítő bizottság ala­kult, és az építkezés mielőbbi megkezdése érdekében még ez évben szerződésre léptek Stancsik Mihály helyi kőműves építővel, aki augusztus 15-én meg is kezdte a munkát. Sajná­latos módon azonban csak mi­után lebontotta a magtár tete­jét, szembesült azzal, hogy az épület alapja gyenge, falai silá­nyak, ezért azokat nem lehet megemelni három-négy méter­rel. A gyülekezet új falak építé­sét kérte a „mestertől” de mivel azok is gyengének bizonyultak, Elsztner Ferenc balassagyar­mati mérnököt bízták meg egy egészen új templomterv ké­szítésével, az elfogadott tervek alapján pedig az összes temp­lomépítési munkálat ellenőrzé­sével. Mivel az új tervek elkészül­tekor bizonyos alapok már megvoltak, azokat a helyü­kön kellett hagyni, így tulaj­donképpen kényszerűségből épült a templom oda, ahol most is áll, s került tornya a templom eleje helyett annak kellős közepére. A hívek további hozzájáru­lásaiból és Szécsény városá­nak szép adományából 1888 végére olyan állapotba került a templom, hogy karácsonykor a gyülekezet már beléphetett a Králik István által készített szép ajtón, és az ünnepet már ben­ne köszönthette. Kívülről persze még vakolat­lanok voltak a falak, tornya pedig félig felépített, deszkával fedett volt. Bent lócák álltak, sőt az oltár és az orgona is hiány­zott. A padok 1890-ben kerül­tek helyükre, 1892-ben pedig végre teljes szépségében áll­hatott a templom, tornya is el­készült. A megújult külsőt hamar próbára tette az időjárás, 1896- ban a vihar súlyos károkat oko­zott a tetőszerkezetben, mely­nek helyreállítása újabb ko­moly anyagi próbatétel elé állí­totta a gyülekezetét. 1893-ban Ivánka Ödön ado­mányaként haranggal gazdago­dott a templom, 1897-ben pe­dig if). Szomor György ajándé­kozott csillárt a gyülekezet­nek. 1899-ben elkészült az oltár és a szószék is. így érkezett el az a száztizen­öt évvel ezelőtti nap, egészen pontosan 1899. július 2., amikor dr. Baltik Frigyes dunáninneni evangélikus püspök felszentel­te a szécsényi evangélikus templomot. # * * A templom hossza öt centimé­ter híján 20, szélessége 10, ma­gassága 10,2 méter. Főbejárata keletre néz, attikáját, homlok­zatait lizénák tagolják. A két­­szárnyú bejárathoz ötfokú lép­cső vezet. A torony az északi homlokzat előtt áll, itt négy, a déli falon öt ablak van. Az oltár a bejárattal szem­ben áll, hossza és szélessége 2, magassága 4,14 méter. Művé­szi retábulumában helyezték el az ovális oltárképet, mely Ku­­bányi Lajos evangélikus mű­vész alkotása. A négy méter magas, fából készült szószék a templom dél­keleti oldalán, az ugyancsak fából alkotott keresztelő me­dence átellenben áll. A karza­tot a főbejárat fölé építették, harmonium (1928 óta) és öt ló­ca alkotja berendezését. A templom északi oldalának közepén álló torony magassá­ga 27, alapjának hossza 4,75, szélessége 3,5 méter. A ha­rangházban vasállványon a már említett, 243 kilogramm tömegű harang függ. Felirata: „Áldjad az Urat, hirdesd hatal­mát és jóságát Isten dicsőíté­se és az emberiség üdvéért: szülei iránti hálája, kegyeletes emléke jeléül öntette Draskó­­czy és Jordánföldi Ivánka Ödön családja a szécsényi ág. [ágostai] ev. [evangélikus] egy­ház részére, 1893.” * * * A templom felszentelését köve­tő második évben meghalt Pulszky Ágost. Özvegye - meg­emlékezvén elhunyt hitvese bő­kezűségéről - négyezer koronát adományozott a szécsényi egy­házközségnek. Ezután békésen fejlődhetett volna a közösség, ha nem jön az első világháború... Az 1920-as évek második felében ugyan kedvező jelek mutatkoztak, ám a gyüleke­zetnek a templomfelújítás fel­adatával kellett szembenéznie. Ennek terhe, valamint az isko­la megszűnése és a gyülekezet lélekszámának folyamatos csökkenése az elmúlt évtizedek­ben mindvégig nyomasztotta a szécsényi közösséget. Egy prob­léma azonban a közelmúltban megoldódott, hiszen - közel egy évtizednyi tervező- és fel­újítómunka után - a templom 2011 nyarára kívül-belül meg­szépült. (Avatóünnepsége 2011. szeptember 18-án volt.) * # # 2013 tavaszán ismét leánygyü­lekezetté vált a szécsényi evan­gélikus közösség, Balassagyar­mathoz tartozik. Bár gyülekeze­tünk kevés tagot számlál, de új lelki vezetőnk irányításával ak­tívan próbáljuk élni mindennap­jainkat. Ennek ékes bizonyítéka imaházunk felújítási munkála­tainak önerőből történő meg­kezdése, a templomok éjszaká­ja és a Benczúr-megemlékezé­­sek szervezése, pályázatok írása. Történetünk megismerésé­ben nagy szerepe van Okolicsá­­nyi Józsefnek, Galcsik Zsolt­nak, valamint a Szécsényi Mú­zeumbaráti Körnek; tagjaik­nak ezúton is hálásak vagyunk munkájukért. ■ Csatlós Noémi a « A 'SZÉCSÉNYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÓNÁLLÓVÁ VÁLÁSÁNAK EGYIK JELES ELŐSEGÍTŐ JE ES - PÁRTFOGÓJA PULSZKY FERENC (1814 - 1897) '^tt.EKERE. AKI * N A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAfeM. 1ÍS4 ■ 94 - 19 A MAGYAR NEMZETI MUZEUM tGAZ&TOJA AZ IMS - 49 • ti FORRADALOM ES SZABADSÁGHARC AKTIV SZEREPLŐJE ÉS KOSSUTH LAJOS ANGLIAI KÖVETE 0 ". PINTÉR KÁROLY FELVÉTELE

Next

/
Oldalképek
Tartalom