Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-09-28 / 39. szám
1 fesztivál - nyitott templomok napja Evangélikus Élet panoráma 2014. szeptember 28. 9 Szécsényi példázat, avagy közelkép egy evangélikus gyülekezetről ► A Magyarországi Evangélikus Egyházban a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára való készülés jegyében a tematikus emlékévek sorában 2014 a reformáció és kultúra éve. S ahogyan Szák-Kocsis Pál építészmérnök tanulmányában olvashatjuk, templomaink a kultúra értékadó részei, gyülekezeteink pedig a társadalom építőelemei. így joggal tekinthetjük a szécsényiek ünnepét az emlékév jelentős eseményének, hiszen egy gyülekezet születésére és templomának építésére emlékezünk. PULSZKY-ÉVFORDULÓ Jótevőjükre emlékeztek Szécsényben ► A szécsényi evangélikus gyülekezet tagjai szeptember 20-án este hajtottak fejet jeles pártfogójuk, Pulszky Ferenc előtt születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A nyitott templomok napjának estéjén számos megemlékezni vágyó állta körül Szécsényben az evangélikus templom falán található Pulszky Ferenc-emléktáblát. Bartha István lelkész és Csetneki Hanna muzsikálása után Csatlós Noémi, az ünnepség szervezője Mikszáth Kálmán Pulszky papa című írásának egy részletével köszöntötte a megjelenteket. Virágot és koszorút helyezett el az emléktáblánál a táblát állító Pulszky Társaság, a Magyar Nemzeti Múzeum, a szécsényi evangélikus leánygyülekezet, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szécsényi csoportja és a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezetének képviselői. Az ünnepség az evangélikus templomban folytatódott, ahol elsőként Csatlós Noémi köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy különös jelentőségű alkalomra gyűltek egybe, hiszen egy 680 esztendős város tiszteleg egykori országgyűlési követe előtt, és egy 145 éves gyülekezet mond köszönetét 115 esztendős templomában jótevőjének. Stayer László, Szécsény polgármestere is üdvözölte a megjelenteket. A település első emberét dr. Deme Péter, a Pulszky Társaság elnöke követte a pulpituson, majd az est folytatásaként dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lépett a szónoki emelvényre, s idézte meg a kétszáz évvel ezelőtt született Pulszky Ferenc alakját. A főigazgató lebilincselő előadását a jelenlévők feszült figyelemmel követték. Az ünnepi alkalmat dr. Feketéné Benkó Kata csodás orgonajátéka foglalta keretbe. ■ Cs. N. A szécsényi evangélikus gyülekezet létrejöttének ideje a 16. századra tehető. 1593-ban Szécsény felszabadult a török uralom alól, s a ferences rendiek temploma ekkor az evangélikusok kezébe került. Amikor 1607-ben létrejött a béke az osztrákok és törökök, valamint az osztrákok és Bocskai között, Rudolf császár-király visszaadatta a katolikusoknak templomukat. A tizenhárom évnyi birtoklás annyit bizonyít, hogy ebben az .időben már szép számban lehettek a városban evangélikusok, de életükről igen keveset tudunk. Egy 1657- ben kelt egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az evangélikusoknak a várban kőből épült templomuk - mely a török időkben fürdő volt -, paplakjuk és iskolájuk van. A török hadak 1663-ban ismét elfoglalták Szécsényt, és birtokukban tartották egészen 1683-ig. Bő száz évig a szécsényi gyülekezetről alig adnak hírt az egyházi források, csupán azt említik meg, hogy Alsózellő leányegyháza, s a feljegyzésekből kiderül, hogy Alsózellő nem sokat törődik filiájával. * # * 1831-től változás következett be. Megemelkedett a városban tartott istentiszteletek száma, és a hívek iskolaház megszerzésén fáradoztak. GrófForgách Pál, Szécsény akkori ura kérelmüket meghallgatva egy hold földet adományozott nekik, és sikerült megszerezniük két rozoga házat is. 1845-ben Dobranyovszky Károly - Alsózellő káplánja - már Szécsényben lakott, tanította az iskolás gyermekeket, és gondozta lelkiekben a híveket. 1846 fordulópontot jelentett az egyházközség életében. Ekkor ugyanis Forgách Pál végleg eladta ősi fészkét Pulszky Ferencnek és nejének, Walter Teréziának. Az evangélikus vallású Pulszky család azonnal a kis gyülekezet segítségére sietett. A hívek a kastélyuk mellett, a régi várból megmaradt bástya falai között húzódhattak meg, amelyet berendeztek imaháznak, és 1846-49 között ott tartották istentiszteleteiket. Ezután azonban Dobranyovszkyt Kiscsalomjára helyezték rendes lelkésznek, és a lutheránusok elvesztették hitbuzgó, jótékony pártfogójukat, Pulszky Ferencet is. Pulszky ugyanis a szabadságharc leverése után az események aktív szereplőjeként külföldre kényszerült. A kastély és az uradalom császári kezelésbe került, szó sem lehetett arról, hogy az evangélikus gyülekezet a bástyában összegyűlhessen, sőt még az imaház bútorait is elárverezték. 1867-ben, a kiegyezés évében jobbra fordult a gyülekezet sora: Pulszky Ferenc amnesztiában részesült, és visszakapta szécsényi uradalmát. Első intézkedéseinek egyike a szécsényi gyülekezet sorsának áttekintése volt. Kezdeményezésére a tagosítás alkalmával a közbirtokosság telket adott a lelkésznek, ezzel garantálta a szécsényi anyaegyház jövőjét. Még ebben az évben Székács József püspök Pulszky figyelmébe ajánlotta Simonides János orosházi tanárt, aki elfogadta a kápláni-tanítói állást. Ez azonban nem volt elegendő, csakhamar be kellett látniuk, hogy a maroknyi felekezet elvész más felekezetek tengerében, ha segítő kézzel talpra nem állítják, és nem önállósítják. Simonides és az ifjú Pulszky Ágost - Pulszky Ferenc fia - bejárta Szécsény vidéki szórványait, összeírta a híveket. A végeláthatatlan tárgyalások eredményeként száznegyvenöt esztendővel ezelőtt, 1869. január 20-án a szécsényi evangélikus gyülekezet végre anyaegyházzá lépett elő, és Simonides Jánost rendes lelkészükké választották. Rövidesen segédtanítót is sikerült találniuk. Az egyházközség istentiszteletei számára átmenetileg a volt Forgách-kastély északnyugati rondellájában kapott helyet. Pulszky Ágost saját költségén vett s íratott át az egyház javára 1874. július 31-én a kastéllyal szemben egy tágas, igen szép fekvésű térséget - az építendő templom számára. 1875-ben pedig egyik saját házát adta át az evangélikusoknak húsz évre iskolahelyiségül és tanítói lakásul. Szintén 1875-ben elkészült a felépíttetni kívánt templom terve. Kőanyag vásárlására is sor került, de belátván, hogy a gyülekezet a tervek kivitelezésére még nem áll készen, azt el is adták. 1876 és 1883 között apróbb munkálatok zajlottak, illetve a gyülekezet folyamatosan gyűjtötte a pénzbeli és tárgyi adományokat az építendő templomhoz. * * * 1884-ben az iskolának és tanítói lakásnak húsz évre megkapott ingatlant visszaszolgáltatták Pulszky Ágostnak, hisz ekkor egy másik házát adta ugyanezen célból az egyháznak örök tulajdonul. Továbbá a gyülekezetnek ajándékozta nagy értékű magtár-, illetve raktárépületét, hogy azt imaházzá alakíthassák. Templomépítő bizottság alakult, és az építkezés mielőbbi megkezdése érdekében még ez évben szerződésre léptek Stancsik Mihály helyi kőműves építővel, aki augusztus 15-én meg is kezdte a munkát. Sajnálatos módon azonban csak miután lebontotta a magtár tetejét, szembesült azzal, hogy az épület alapja gyenge, falai silányak, ezért azokat nem lehet megemelni három-négy méterrel. A gyülekezet új falak építését kérte a „mestertől” de mivel azok is gyengének bizonyultak, Elsztner Ferenc balassagyarmati mérnököt bízták meg egy egészen új templomterv készítésével, az elfogadott tervek alapján pedig az összes templomépítési munkálat ellenőrzésével. Mivel az új tervek elkészültekor bizonyos alapok már megvoltak, azokat a helyükön kellett hagyni, így tulajdonképpen kényszerűségből épült a templom oda, ahol most is áll, s került tornya a templom eleje helyett annak kellős közepére. A hívek további hozzájárulásaiból és Szécsény városának szép adományából 1888 végére olyan állapotba került a templom, hogy karácsonykor a gyülekezet már beléphetett a Králik István által készített szép ajtón, és az ünnepet már benne köszönthette. Kívülről persze még vakolatlanok voltak a falak, tornya pedig félig felépített, deszkával fedett volt. Bent lócák álltak, sőt az oltár és az orgona is hiányzott. A padok 1890-ben kerültek helyükre, 1892-ben pedig végre teljes szépségében állhatott a templom, tornya is elkészült. A megújult külsőt hamar próbára tette az időjárás, 1896- ban a vihar súlyos károkat okozott a tetőszerkezetben, melynek helyreállítása újabb komoly anyagi próbatétel elé állította a gyülekezetét. 1893-ban Ivánka Ödön adományaként haranggal gazdagodott a templom, 1897-ben pedig if). Szomor György ajándékozott csillárt a gyülekezetnek. 1899-ben elkészült az oltár és a szószék is. így érkezett el az a száztizenöt évvel ezelőtti nap, egészen pontosan 1899. július 2., amikor dr. Baltik Frigyes dunáninneni evangélikus püspök felszentelte a szécsényi evangélikus templomot. # * * A templom hossza öt centiméter híján 20, szélessége 10, magassága 10,2 méter. Főbejárata keletre néz, attikáját, homlokzatait lizénák tagolják. A kétszárnyú bejárathoz ötfokú lépcső vezet. A torony az északi homlokzat előtt áll, itt négy, a déli falon öt ablak van. Az oltár a bejárattal szemben áll, hossza és szélessége 2, magassága 4,14 méter. Művészi retábulumában helyezték el az ovális oltárképet, mely Kubányi Lajos evangélikus művész alkotása. A négy méter magas, fából készült szószék a templom délkeleti oldalán, az ugyancsak fából alkotott keresztelő medence átellenben áll. A karzatot a főbejárat fölé építették, harmonium (1928 óta) és öt lóca alkotja berendezését. A templom északi oldalának közepén álló torony magassága 27, alapjának hossza 4,75, szélessége 3,5 méter. A harangházban vasállványon a már említett, 243 kilogramm tömegű harang függ. Felirata: „Áldjad az Urat, hirdesd hatalmát és jóságát Isten dicsőítése és az emberiség üdvéért: szülei iránti hálája, kegyeletes emléke jeléül öntette Draskóczy és Jordánföldi Ivánka Ödön családja a szécsényi ág. [ágostai] ev. [evangélikus] egyház részére, 1893.” * * * A templom felszentelését követő második évben meghalt Pulszky Ágost. Özvegye - megemlékezvén elhunyt hitvese bőkezűségéről - négyezer koronát adományozott a szécsényi egyházközségnek. Ezután békésen fejlődhetett volna a közösség, ha nem jön az első világháború... Az 1920-as évek második felében ugyan kedvező jelek mutatkoztak, ám a gyülekezetnek a templomfelújítás feladatával kellett szembenéznie. Ennek terhe, valamint az iskola megszűnése és a gyülekezet lélekszámának folyamatos csökkenése az elmúlt évtizedekben mindvégig nyomasztotta a szécsényi közösséget. Egy probléma azonban a közelmúltban megoldódott, hiszen - közel egy évtizednyi tervező- és felújítómunka után - a templom 2011 nyarára kívül-belül megszépült. (Avatóünnepsége 2011. szeptember 18-án volt.) * # # 2013 tavaszán ismét leánygyülekezetté vált a szécsényi evangélikus közösség, Balassagyarmathoz tartozik. Bár gyülekezetünk kevés tagot számlál, de új lelki vezetőnk irányításával aktívan próbáljuk élni mindennapjainkat. Ennek ékes bizonyítéka imaházunk felújítási munkálatainak önerőből történő megkezdése, a templomok éjszakája és a Benczúr-megemlékezések szervezése, pályázatok írása. Történetünk megismerésében nagy szerepe van Okolicsányi Józsefnek, Galcsik Zsoltnak, valamint a Szécsényi Múzeumbaráti Körnek; tagjaiknak ezúton is hálásak vagyunk munkájukért. ■ Csatlós Noémi a « A 'SZÉCSÉNYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÓNÁLLÓVÁ VÁLÁSÁNAK EGYIK JELES ELŐSEGÍTŐ JE ES - PÁRTFOGÓJA PULSZKY FERENC (1814 - 1897) '^tt.EKERE. AKI * N A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAfeM. 1ÍS4 ■ 94 - 19 A MAGYAR NEMZETI MUZEUM tGAZ&TOJA AZ IMS - 49 • ti FORRADALOM ES SZABADSÁGHARC AKTIV SZEREPLŐJE ÉS KOSSUTH LAJOS ANGLIAI KÖVETE 0 ". PINTÉR KÁROLY FELVÉTELE
