Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-07-13 / 28. szám

4 41 2014- július 13. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Szlovák napok - itthon és otthon Idén Kesztölcön rendezte meg az Or­szágos Szlovák Önkormányzat júli­us 5-én a magyarországi szlovákok napját. A hagyományos rendezvény a Cirill és Metód szláv hittérítők munkásságának emléket állító kiál­lítással vette kezdetét a községi klub­ban, majd a Szent Kelemen római ka­tolikus templomban ökumenikus is­tentisztelettel folytatódott a hivata­los program. Itt a magyar és a szlovák himnusz eléneklését követően Pokriva Lász­ló helyi plébános üdvözölte az ünne­pi alkalmon megjelenteket. Erdő Pé­ter bíboros köszöntőlevelének felol­vasása után az evangélikus Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat vezetője (e sorok írója) kért áldást imádságban a mintegy félezer érdeklődőt vonzó szlovák nap résztvevőire. Kis-Maly László dorogi plébános rövid áhíta­tát a pilisszentkereszti Éneklő szlovák ifjúság - Chiliről és Metódról szóló - egyházi énekekkel zárta. Az ökumenikus együttlét után to­vábbi köszöntések hangoztak el, és a templomban került sor a Nemzetisé­günkért kitüntetések ünnepélyes át­adására is. (Az idei szlovák napon Kaszaláné Szabad Judit, Lászik Mi­hály és a Magyarországi Szlovák Fi­atalok Szervezete részesült e kitünte­tésben.) Az országos rendezvény délután kulturális programmal és régiós bemutatókkal folytatódott, illetőleg zárult Kesztölc Szent Kele­menről elnevezett terén. * * * A mintegy háromszázhetvenezer hí­vet számláló Szlovákiai Ágostai Hit­vallású Evangélikus Egyház (ECAV) 2008 óta kétévente rendez országos felekezeti napokat. Pozsony, Zsolna, majd Losonc után most Igló (Spisská Nová Vés) volt a házigazdája június 27-29. között a nagyszabású rendez­vénysorozatnak. Ebben az évben azért esett a vá­lasztás a tátrai esperességre, mert a közeli Szepesváralján (Spisské Podh­­radie) ünnepelhették az ott tartott zsinat négyszázadik évfordulóját. Is­meretes, hogy a szlovák evangéliku­sok az 1610-ben Zsolnán tartott zsi­natot tekintik egyházuk történetében a legelsőnek. Másodízben rá négy év­re gyűltek össze hasonló feladattal Szakkollégium hallgatója volt. A dom­bokkal körbevett, festői környezetben fekvő taváról híres Arlóból származik. Igaz, ennek a borsodi községnek nem a turisták által kedvelt üdülőfalujából, hanem cigánynegyedéből került az eg­ri középiskolai kollégiumba, majd Debrecenbe egyetemre. Ma Arlót kétharmadában romák lakják, már Zsuzsa gyermekkorában is többségben voltak. Ezért megdöb­bentő a statisztika: általános iskolai osz­tályából talán ha öten szereztek érett­ségit, de azt biztosan tudja, hogy raj­ta kívül egyvalakinek lett diplomája. Ő most visszakerült a környékre, gyógytornászként dolgozik. Otthon la­kik édesanyjával, de vallja: „Nem lehet visszatérni oda, amit egyszer elhagy­tunk.” Nem tagadja meg az övéit, de az ő példája is azt igazolja, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Pedig - ahogyan a konferencia ci­gány résztvevői egységesen meg­­vallották - a roma nép kiemelkedé­sének útja, ha hiteles példaképeket láthatnak maguk előtt. Anna, a sár­­szentlőrinci evangélikus gyüleke­zet cigány presbitere fogalmazta meg találóan a magyar és roma asszonyok közös küldetését: „Éle­tünknek kell világítania." ■ B. Pintér Márta Ima lámpásokért Ökumenikus konferencia cigány és magyar nők részvételével ► A húsvét ünnepét megelőző hé­ten zajlott az „Ismerj meg, ismer­kedj” elnevezésű látogatóprog­ram, amelynek keretében közel húsz nőtestvér jutott el Sárszent­­lőrincre, illetve Borsod-Abaúj- Zemplén megye azon gyülekeze­teibe, amelyeknek területén ci­gány közösségek élnek. A ta­nulmányi utat követő nyári érté­kelő konferencia résztvevőinek száma egyharmadnyival ezt is meghaladta, hiszen a június 30. és július 4. között a balatonfüre­di Siloám Református Missziói Otthonban megrendezett alka­lomra a tavasszal még a ven­déglátók szerepét vállaló roma testvérek is meghívást kaptak. Az ötnapos együttlét mégsem az emlékek felidézésével telt, hanem újabb ismeretekkel gazdagodhattak a résztvevők a sok jeles előadó jóvol­tából. Sipos Zoltán református orszá­gos cigánymissziós referens egyháza újonnan kidolgozott cigánymissziói stratégiáját ismertette, míg Bakay Pé­ter, egyházunk cigánymissziói refe­rense az evangélikus szolgálatokat mutatta be. Kari Jánosné Csepregi Er­zsébet sárszentlőrinci lelkész saját gyülekezetének példáján érzékeltet­te, hogyan készítette meg Isten az egyre fogyatkozó létszámú magyarok szívében a beás és oláh lakosok tel­jes el- és befogadását. Az Abaújból érkezettek ugyanak­kor szomorúan állapították meg, hogy náluk bizony még a keresztény közösségek is gyakorta kirekesztőén bánnak a cigányokkal. Ám pozitív pél­daként említették azokat az iskolákat, amelyeket a református egyház a kö­zelmúltban vett át az önkormányza­toktól. Itt a cigány és a magyar gyere­kek teljes egyetértésben tanulnak együtt. Talán épp ők lesznek az a ge­neráció, amelyiket már nem kell fi­gyelmeztetni egymás elfogadására. Ékes Ilona, aki két cikluson át szolgált országgyűlési képviselőként, az általa vezetett Ergo Európai Regi­onális Szervezetet mutatta be. Tag­jai különösen is figyelnek arra, hogy ne sérüljenek a kisebbségek jogai Közép-Európában. Ugyancsak ko­moly munkát fektettek abba, hogy - amint az előadó mondta - szembe­ússzanak a ma sokszor emlegetett genderáramlattal, vagyis küzdjenek a társadalmi nemek szerepeinek fel­cserélődése ellen. Váradi Zsuzsát különösen is megsze­rették a jelenlévők A nők olykor kiszolgáltatott hely­zete sokszor előkerült a beszélgetések­ben, különösen azután, hogy Csapó Emma a Kiút Veled Egyesület képvi­seletében beszélt a prostituáltak kö­zött, Budapest hírhedt VIII. kerüle­tében végzett munkájukról. A konfe­rencia tematikájához annyiban kap­csolódott a beszámoló, hogy nagyon sokszor éppen a mélyszegénységben élő cigány nők érzik úgy, hogy kiút le­het számukra a nyomorból, ha áru­ba bocsátják testüket. Az előadó né­­hányuk történetét megosztva érzékel­tette, hogy milyen csapdahelyzetbe kerülnek ezek a fiatal vagy már nem is olyan ifjú asszonyok. Sajnos keve­seknek sikerül kiszabadulniuk a pros­titúció fogságából, ám akik Krisztus­ai ra találnak, átélik Jézus ígéretét: aki­­> két a Fiú megszabadít, valóban sza­­“ badok lesznek. O 2 A különböző felekezetek cigány- 51 misszióját bemutató beszámolókból < is ez a reménység csendült ki. Kicsiny kezdetek, elrettentő indulások után Isten nagy csodákat engedett látni - például pünkösdi testvéreinkkel, akik­nek hatezer önkéntes munkatársuk van már e misszióban. A konferencia résztvevőinek legfi­­atalabbikát, Váradi Zsuzsát különö­sen is megszerették a jelenlévők. Egy esztendővel ezelőtt ő még a debrece­ni Wáli István Református Cigány Szepesváralján a lutheránus tót atya­fiak. Június 27-én, pénteken különbö­ző kiállítások megnyitóival vették kezdetüket a negyedik egyházi na­pok. A nyitó istentiszteleten Andre­as Metzl evangélikus lelkész, a Szlo­vákiai Németeket Segítő Egyesület el­nökhelyettese hirdette Isten igéjét. A helyi és környékbeli énekkarok szol­gálatával színesített liturgiát a három szlovákiai püspök végezte. Az is­tentisztelet után szabadtéri koncert­re invitálták a híveket, amellyel pár­huzamosan a város főterén mutatko­zott be a tátrai esperesség. Gáncs Péter a szepesváraljai templom szószékén Szombaton a szlovák állami televí­zió által élőben közvetített főistentisz­teleten dr. Milos Klátik, az ECAV egyetemes püspöke hirdette Isten igéjét a több mint háromezer (!) fős gyülekezetnek. A liturgia szolgálatá­ban a másik két püspök - Milan Kriv­­da és Slavomír Sabol -, valamint a helyi lelkész és az esperes segédkezett. Az istentisztelet után különböző korosztályok számára tartottak bib­liaórákat más-más helyszíneken, majd „püspöki fórumokon” talál­kozhattak, beszélgethettek az egyhá­zi napok résztvevői. Ezt követően a város főterén gyermekek szolgálatá­val folytatódott a program. Az egyházi napok igei mottója az ismert jézusi hívás volt: „Jöjjetek én­­hozzám mindnyájan..Ennek szelle­mében folytatódott a különböző kor­osztályhoz tartozó hívek szolgálatá­val az ünnepi rendezvénysorozat. Ugyancsak szombaton este volt a premierje a városi színházban az Isten szolgája című darabnak, amely a szlo­vák ajkú magyarországi evangélikusok körében is igen kedvelt Tranoscius­­énekeskönyv névadójának élettörténe­tét dolgozza fel. Eközben az evangé­likus templomban reneszánsz énekek előadásában gyönyörködhettek a hí­vek. A szombati napot az ifjúság kon­certje zárta a város főterén. A Magyarországi Evangélikus Egyházat Gáncs Péter elnök-püs­pök képviselte a negyedik egyházi napokon. Gáncs Péter - igen meg­tisztelő módon - a zsinat négyszá­zadik évfordulóját ünneplő Szepes-Milos Klátik egyetemes püspök háromezer fős gyülekezetnek hirdeti az igét váralja templomában hirdethette Isten igéjét a vasárnapi ünnepi isten­tiszteleten. Magyarországi evangélikus szí­nekben e sorok írója Poprádon és Szepesszombaton (Spisská Sobota), Nobik Erzsébet nyugalmazott lel­kész pedig Batizfalván (Batizovce) és Gerlachfalván (Gerlachov) prédikált a vasárnapi istentiszteleten. Aligha­nem önmagáért beszél, hogy a pén­teki nyitó és a szombati főistentisz­teletek offertóriumát a budapesti szlovák gyülekezet javára, megsegí­tésére hirdették meg... A negyedik egyházi napok ünnep­ségsorozata egy héttel később Len­gyelországban, Wroctawban folyta­tódott a közép-európai keresztyén találkozóval, melynek összefoglaló­ja a 7-9. oldalon olvasható. A szlo­vák evangélikusok ünnepeiről tudó­sító beszámolónk végén azért indo­kolt mégis mindenképp említést tennünk erről is, mert a közép-eu­rópai evangélikusok találkozóját 2016-ban Budapesten tervezik meg­rendezni a június 21-26. közötti időszakban, az ezt megelőző héten pedig Békéscsaba látja vendégül a szlovák evangélikusok közép-euró­pai találkozójának delegáltjait. (Ez a nemzetközi találkozó a korábbi évek­ben a romániai Nagylakon, illetve a szlovákiai Nagykürtösön zajlott.) ■ Gulácsiné Fabulya Hilda SM • % * 5 A szlovák lelkipásztorok (albában) indulnak a nyitó istentiszteletre Az Isten szolgája című előadás egyik drámai pillanata

Next

/
Oldalképek
Tartalom