Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-09-07 / 36. szám

Evangélikus Élet PANORÁMA 2014. szeptember 7. 9 Konfirmált emlékezet ► Kettős ünnepe volt a Győrhöz tartozó öttevényi leánygyülekezetnek augusztus utolsó vasárnapján. Egyrészt az evangélikus templom fel­építésének nyolcvanötödik évfordulóját ünnepelték, másrészt ezt az alkalmat használták ki arra, hogy a gyülekezet jubiláns konfirman­dusait köszöntsék. Az ünnepi alkalmon Kiss Miklós, a Győr-Mosoni Egyházmegye esperese hirdette Isten igéjét. A liturgiái szolgálatban Takács Eszter, a gyülekezetét gondozó lelkész segített. Öttevényen már a reformáció hajnalán önálló gyülekezet volt - templommal, iskolával. Ezt a templomot azonban 1634-ben elvették. Hosszú időnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy újra templo­ma legyen a gyülekezetnek. Az építés szándékáról azonban sohasem mond­tak le. Túróczy Zoltán lelkész írta: „Öt­­tevény evangélikus népe az advent né­pe! Lelkét teljesen betölti a temploma megépülésére való várakozás.” Aztán 1929. április 22-én megtörté­nik az első kapavágás, május 5-én pe­dig az ünnepélyes alapkőletétel. Tú­róczy Zoltán így ír erről: „Csodálatos dolog! Amikor tizenhatezer koronája volt ennek a népnek, nem mert bele­fogni. Amikor semmije sem volt, csak pár száz pengője, s körülötte egy összedőlt világgazdaság romjai alatt nyögött az egész nemzet, akkor ez a százötvenhat szegény »templom ege­re« hozzáfogott. Nem volt mása, mint hite az Isten ígéretében: Minden lehet­séges a hívőnek. Ráállt erre, mint szent fundamentumra a hit vakmerő­ségével, s íme, itt áll a templom. Isten nem hagyta szégyenben a hívő sereget. Ez a templom a hit temploma.” A templom felszentelésére 1929. au­gusztus 25-én került sor Kapi Béla püs­pök szolgálatával. A múlt vasárnapi ünnepi istentisz­teleten Kiss Miklós a meghívón szerep­lő igéről prédikált: „Ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is” (Mt 6,21) Az igehir­detés után a konfirmációi jubilánsokat egymás után hívta az oltárhoz Takács Eszter, hogy újra elhangozzék az az ige, amely annak idején a konfirmációi ál­dó igéjük volt. A legidősebb köztük, Szabó Béla, hetven évvel ezelőtt kon­firmált. A jó hangulatú kettős ünnep szeretetvendégséggel fejeződött be. ■ K.M. Egyházmegyei zenei tábor az Őrségben ► Az idei volt a huszonegyedik nyár, amikor az őrimagyarósdi gyüleke­zet táborhelye - ezúttal augusztus 10-17. között - szállásul szolgált a Vasi Evangélikus Egyházmegye szervezte zenei tábornak. Rövid szünet után, három évvel ezelőtt indult újra a tábor az egykori növendékekből időközben tanárokká érett fiatalok kezdeményezésére. A nagy múltú és a megyében ki­emelkedően kedvelt tábor arculata változott ugyan, hiszen az elmúlt években a résztvevők többsége a ze­nélésben kezdő, kisiskolás korú gyermek volt, ám a közös éneklés, zenélés öröme ugyanúgy magával ragadó és nyárról nyárra ide vonzó, mint annak idején. A cél természe­tesen ugyanaz maradt: megkedvel­teim a zenélést, megismertetni a hangszereket, megszólaltatni ko­molyzenei műveket (is), mindezek­kel pedig Istent dicsérni, tudva, hogy a Teremtő ugyanúgy gyönyör­ködik az ügyetlenkedve eljátszott, mint a könnyed szépséggel előadott harmóniában. Időközben a helyszínül szolgáló tá­borhely is megújult: Életfa evangéli­kus ifjúsági tábor néven komfortos és korszerűsített épülettel, ám régi va­rázsát megőrizve várja a gyermeke­ket a megyéből és azon kívülről is. A hétnapos tábor során a résztvevők zongorán, harmóniumon, orgonán, furulyán és fuvolán, új tanszakként citerán, és természetesen gitáron tanulhattak a lelkes és elkötelezett ok­tatóktól. A haladók a kamarazenélés és -éneklés közös örömét is megta­pasztalhatták. A közösen töltött napokat áhítatok és énekkari próbák keretezték, a zenei órákat és a gyakorlással töltött időt pe­dig kézműves-foglalkozások, vetélke­dők, sorversenyek és az elmaradhatat­lan Vadása-tavi strandolás fűszerezte. Tanárok és szervezők a tábor utol­só estéjén gyújtott tábortűz körül ül­ve, a gyermekek élményeit hallgatva egyöntetűen kifejezték: érdemes volt újraindítani a tábort, hiszen a kezdők­ből haladók lettek (és lesznek), a szó­lamok közötti harmóniák kitisztulnak, a gyerekek gyakorlással töltött óráinak száma szembetűnően növekedett, a lelkesedés pedig, amelyet a jelentke­zők létszáma (idén összesen negyven­hét fő) is kifejez, töretlen. Tanárnak, résztvevőnek, de a kapu előtt elsétáló helybélinek is nagy öröm, hogy a táborhelyet újra muzsika tölti meg, hogy minden helyiségben gyakor­ló csoportokra bukkanni, hogy a szom­bati zárókoncert és a tábort záró isten­­tisztelet egyre színvonalasabb, és per­sze szívet melengető beállni a sorba, az egyházzene, a zene ismeretét és szere­­tetét átadni igyekvők sorába. ■ Pethő-Udvardi Andrea, a tábor lelki vezetője HIRDETÉSEK Meghívó könyvbemutatóra A Luther Kiadó és a Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány szeretettel meghívja Önt és családját az Ang­likán-Lutheránus Társaság 2014-es magyarországi kon­ferenciájának megnyitása alkalmából szervezett, tea­délutánnal egybekötött könyvbemutatóra. Az anglikán kereszténység évszázadai - A történelmi és a teológiai arculat változásai a 16. századtól a 21. szá­zadig (szerk.: Fabiny Tibor és Faludy Alexander) című könyvet bemutatja prof. dr. Szabó István egyetemi tanár, református püspök. Közreműködik az angol katedrálisok hagyományát Magyarországon egyedülállóan követő Gabrieli kórus (művészeti vezető: Sólyom Richárd). A könyvbemutató időpontja szeptember 11., csütörtök 17 óra, helyszíne a Budapest-Fasori Evangélikus Gimná­zium díszterme (Budapest VII., Városligeti fasor 17-21.). A bemutatót követően a szervezők szeretettel várják az érdeklődőket a szomszédos evangélikus templomban 18.30- kor kezdődő, a budapesti Saint Margaret’s Anglican-Epis­copal Church Evensongjára, amelyen szintén a Gabrieli Choir működik közre. Harangszó-nap Nyitva a könyvtár A Dunántúli Harangszó olvasóinak virtuális közössége nagy ajándék. A közösség igazi erejének megtapasztalásához azonban nélkülözhetetlen a személyes találkozás, beszélgetés, igei és asztalközösség. Ezért szeretet­tel hívjuk és várjuk egyházkerületi újságunk mostani és leendő olvasóit szep­tember 13-án, szombaton Csikvándra, Harangszó-napra. Idősebb és fi­atalabb testvéreinkre egyaránt gondolunk a program tervezésekor. Program 10.00: Előétel 10.30: Menü ♦ Alaphang: Az ötezer ember megvendégelése (bibliatanulmány)- Gabnai Sándor, Verasztóné Magyar Melinda, Weltler Gábor ♦ Összhang: Hitvallásosságunk (előadás)- Bencze András, Ördög Endre, D. Szebiklmre ♦ Visszhang: Látható keresztyénségünk (beszélgetés)- Rostáné Piri Magda, Tólli Balázs, Vönöczky Gábor 12.30: Ebéd 13.30: Desszert - Egyházmegyei tárlat 15.00: Kávé - Úti áldás A régebbi és a legújabb számok megvásárolhatók a helyszínen. Minden jelenlegi és leendő olvasónkat hívjuk és várjuk! Tájékoztatjuk kedves olvasóin­kat, kutatóinkat, hogy szeptember 1-26. között könyvtárunk nyitva lesz. Az esedékes költözés miatt várható hosszabb zárva tartásról később adunk tájékoztatást. Evangélikus Országos Könyvtár Taizé-ima és ének­­együttlét A rákosszentmihály-sashalmi evangélikus gyülekezetben Buda­pest XVI., Hősök tere 10-11.) min­den hónap második keddjén, legkö­zelebb szeptember 9-én, 19 órától Taizé-ima és énekegyüttlét. Minden alkalommal van igehirdetés is. In­formáció: gyertyafeny.lutheran.hu A barátság dimenziói ► Az ezeréves lengyel-magyar kapcsolat számtalan családi és politikai kötődésen keresztül formálódott barátsággá. A barátság jelentőségé­nek felismeréséhez azonban nem kell a történelemben kutatni. Mind­annyiunk életének szerves része - vagy éppen szomorú hiányossága. A barátság teológiai, történeti és filozófiai körüljárására vállalkozott közel ötven teológusnő a European Society of Women in Theological Research (ESWTR, Teológusnők Európai Társasága) kelet- és közép­európai regionális konferenciáján. Négy felekezet képviseletében ti­zenkét országból érkezett előadók és résztvevők vizsgálták meg - ple­náris és kiscsoportos előadások keretében - a barátság ekkléziológi­­ai dimenzióit. A lengyelországi Gnieznóban augusztus 24-27. között megrendezett nemzetközi konferencia legismertebb előadója prof. dr. Elisabeth Schüssler Fiorenza, a Harvard Egyetem tanára volt. A tudo­mányos konferenciát kortárs lengyel képzőművésznők barátság témá­jú kiállítása és különböző műhelyfoglalkozások tarkították. Az Ószövetségben a barátság ugyan nem központi fogalom, ám különbö­ző kontextusban több helyen előfor­dul. Ábrahám, Mózes és a próféták Isten-kapcsolata közel áll a barátság­hoz, ugyanakkor Ruth és Naomi, valamint Dávid és Jónátán barátsá­gáról, ember-ember közötti barátság­ról is szólnak az ősi szövegek. Az az ószövetségi hely, ahol a barátság ki­emelt figyelemnek örvendhet, az úgynevezett „bölcsességirodalom” (A példabeszédek könyve, A prédiká­tor könyve stb.). Az Újszövetségben a barát és a testvér fogalma egymással szoros összefüggésben fordul elő. A hit­­testvérség sokszor feltétele a barát­ságnak. Pál egyáltalán nem hasz­nálja a filosz /fília szót, de a barát­ságjellemzőit annál inkább. Pál szá­mára a férfiakat és asszonyokat, sze­gényeket és gazdagokat is összekötő családi kötelékre való utalás volt a ki­fejezőbb. Prof. dr. Petra von Gemünden augsburgi evangélikus teológus a Filippiekhez írott levelet elemző elő­adásában mutatott rá arra, hogy a le­vélírás és a közös öröm szintén a ba­rátság velejárói. A Jn 15,12-17 jól ismert igeversei viszont a barátságot az újtestamen­­tumi gondolkodás kiemelkedő pont­jává teszik. Jézus barátainak nevezi a tanítványokat, és a szeretet megtes­tesítőjeként életét adja barátaiért. Dr. Elzbieta Adamiak poznani dog­matikus mutatott rá arra, hogy a Jé­zus és ember közötti barátság fogal­ma eltér az antik elképzelésektől. Jézus esetében nem kölcsönös szim­pátiáról van szó, mert Isten választ­ja ki azt, aki baráti közelségben élhet vele. Prof. dr. Ana Thea Filipovic zág­rábi teológus Arisztotelész Niko­­makhoszi etikája alapján mutatta be a fogalom görög használatát. A barátság csak szabad görög férfiak között elképzelhető kapcsolat volt, amelynek három formáját külön­böztették meg. A kedvtelés és hasz­nosság által meghatározott köteléket meghaladta a barátság mint erény gyakorlása. Csak az epikureusoknál voltak a nők barátként, szellemi társként is el­fogadott embertársak. Bár a nemek szempontjából igen szűk volt a görög „barátság” kifejezés, számtalan pozi-HIRDETÉS tívumot fogalmazott meg: szimmet­rikus kapcsolatként működött, a sze­mélyiségformálódás fontos eszköze volt, valamint feltételezte a kölcsönös elfogadottság és megbecsültség meg­létét. Prof. dr. Angela Berlis berni egy­háztörténész a konferencia témájá­ul szolgáló fogalom történeti alaku­lását mutatta be. Szerinte a 18. szá­zad volt a klasszikus barátság évszá­zada, mikor is a levelezés volt a leg­jellemzőbb kapcsolatfenntartó esz­köz. Ismert volt persze a politikai, de a mély, bensőséges barátság is, vala­mint az idegent, a másságot elfoga­dó kapcsolat is. A Szentpétervárról érkező Marina Sisova a korábbi hozzászólásokat Martin Buber izraeli-osztrák vallás­filozófus gondolatával bővítette: „Kezdetben van a kapcsolat. A dia­lóguson, a másik személlyel megélt kapcsolaton keresztül valósulhat meg az én.” A részvét és az önzetlen segítség jelentőségéről beszélt a lengyel dr. Agnieszka Gajewska, míg dr. Eli­sabeth Schüssler Fiorenza a társa­dalom újrastrukturálásáról. Ebben a folyamatban a bizalomnak és a kölcsönös elfogadáson alapuló mély barátságnak fontos szerep jut. Emel­lett a vendégszeretet, az idegen be­fogadása is egyik ellenszere lehet az elidegenedésnek és az ellenségeske­désnek. Az ekkléziológia számára a János evangéliumának 15. fejezetében meg­fogalmazott bizalmi és egyben önma­gát a barátaiért feláldozó kapcsolat újszerű és egyben „utópisztikus” im­pulzust jelent. A horvát előadó, dr. Rebeka Anic fogalmazta meg azt az elképzelést, hogy az „eklézsia" (az egyház) a diskurzus szabad tere, az egymást kölcsönösen elfogadók és sokszínűséget képviselők közössége, amelyben érezhető a formálódás, a változás dinamikája. A kiselőadások során több magyar előadó is hozzájárult a téma kibon­tásához. Dr. Perintfalvi Rita, a Ma­gyarországi Teológusnők Ökume­nikus Egyesületének elnöke a felelős­ségvállalás, e sorok írója pedig - mint az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusza - a diskur­zusetika 21. századi jelentőségéről be­szélt. ■ Kálit Eszter Tanévnyitó istentisztelet és ünnepi ülés Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szeptember 12-én, pénteken 14.30- kor tartja tanévnyitó istentiszteletét és ünnepi ülését a budapest-zuglói evan­gélikus templomban (XJV. kér., Lőcsei út 32.). Az istentisztelet keretében ik­tatja be Szemerei János püspök Pángyánszky Ágnes egyetemi lelkészt. Az ünnepi ülés rendje: Megnyitás - Rektori beszéd - Elsőévesek foga­dalomtétele - Mentori megbízólevelek átadása - Bejelentések - Himnusz. Közreműködik dr. Finta Gergely orgonán, az egyetem énekkarát dr. Kinczler Zsuzsanna vezényli. Az offertórium a Dr. Sólyom Jenő Alapít­vány javát szolgálja. Ünnepünkre szeretettel meghívjuk. Dr. Szabó Lajos rektor

Next

/
Oldalképek
Tartalom