Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-08-24 / 34-35. szám
i8 -m 2014. augusztus 24-31. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet És ti hogyan pihentek? ► Törvénybe vésett isteni parancsolat, szívbe írt igény a munka után a pihenés. A pihenés a teremtő folyamat része, a hetedik napon a Teremtő maga is megpihent. A nyár vége felé járunk, az egyházi események ritkábbak. Lelkészeink maguk is kikapcsolódni vágynak, hogy aztán szeptembertől újult erővel kapcsolódhassanak vissza az örömhír hirdetésének, a lelkek terelgetésének szolgálatába. Örök szombat Az Ószövetségben a szombat, a sabbat elrendelése tanúskodik a megpihenés fontosságáról, eltérő hangsúlyokkal. Míg az Exodusban a Teremtő nyugalmára emlékezve a szombat megtartása, megszentelése a lényeges, addig a törvény megismétlésekor, a Deuteronomiumban a hangsúly a szabadulásra való emlékezésre helyeződik, „...de a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak a nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad és semmiféle állatod, se a lakóhelyeden élő jövevény. Hadd pihenjen szolgád és szolgálóleányod hozzád hasonlóan! Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, de erős kézzel és kinyújtott karral kihozott onnan téged Istened, az Úr. Ezért parancsolta meg neked Istened, az Úr, hogy tartsd meg a nyugalom napját’.’ (sMóz 5,14-15) Kétféle idői vonatkozása van ennek a megszentelt napnak. Az egyik a jelenbe hoz, annak átélésére, értékelésére sarkall, a másik örök jövendőt ígér. Dr. Pótor Imre „szombatkutató” református lelkész szavaival: „A szombat mondanivalója az, hogy szent az idő, szent a munka, és szent minden teremtmény. Ez a szövetség napja (Ex 20,12); ez a pihenés napja (Gén 2,3); a hálaadás napja Isten szabadításáért (sMóz 5,15); ez az öröm napja (Zsolt 92). Ez a jele az Isten és Izráel közti szövetségnek. Ez az Istenhez tartozás jele.” A szombat ugyanakkor előre mutat, a jövőbe. „A teremtmény az Isten nyugalmában jut el a saját maga nyugalmához, jelenlétében van létezésének az áldása, egész teremtett voltának az alapja. Éppen ezért a szombathoz kapcsolódik a Messiás várása.” És szombatra vasárnap virrad, ahogy ezt Pótor Imre tovább taglalja. Jézus szerint amíg a bűn, a betegség és a halál uralkodik, nem lehet igazi fellélegzés, nyugalom, nem lehet igazi szombat. „Amikor Jézus látszólag megtörte a szombatot, azzal arra figyelmeztette környezetét, hogy a szombat céljához ért, mert benne beteljesedett. Ő hozta el a megváltás örömét és a teremtés nyugalmát. Szombat helyére nem vasárnap került, hanem Jézus Krisztus! Vasárnap támadt fel Jézus, amikor a teremtés teljes nyugalma elkezdődött. Ekkor egyetlen dolog lényeges: Jézust és Jézussal ünnepelni!” Szabadságon - az Úr dicsőségére A tapasztalat szerint az ember sem dolgozni, sem pihenni nem tud jól, Isten akarata, kedve szerint. Mindkettőt meg kell tanulnia. Kísérti a lustaság, a hedonizmus, de ugyanúgy a munka mókuskereke is, a megállni nem tudás, a csönd elől menekvés. Győri Gábor Dávid evangélikus lelkész a blogjában egyenesen úgy fogalmaz a témáról elmélkedve: „...az igazi nyugalom és pihenés mintha mindig is a földi életben elérhetetlen álom lett volna az ember számára." Vajon miért nem tudunk élni a pihenés ajándékával? Mi az, ami nem hagy nyugodni bennünket?! A föntebb idézett blogger tudós magyarázatot ad: „Először is két tévút van előttünk: A nyugalom napjának semmibevétele az Istennel való kapcsolat semmibevétele (Ez 20). Isten nélkül nem valósulhat meg az igazi nyugalom, és egyedül Isten az, aki pihenőhelyre tudja vezetni elcsigázott nyáját (Ez 34,15). De könnyű átesni a ló túlsó oldalára is. Isten emberei valójában nem pihenhetnek: »Az aratnivaló sok, de a munkás kevés.« (Mt 9,37) Isten ügyéért Illéshez hasonlóan szüntelenül és erőnk végéig buzgólkodnunk kell. Egy keresztyén hogy mehetne szabadságra?” Eszmefuttatása végén - melyben az utóbbi kitételt némiképp enyhíti - két igét helyez a szerző a megpihenni vágyó olvasók szívére: „Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra” (Zsolt 139,3) „Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen...” (Zsolt 91,1) Komoly ellentmondás látszik tehát kibontakozni a lelkészi szolgálat és a megpihenés összefüggésében: az Isten által elrendelt nyugalom napjára a pásztoroknak is szükségük van, de „kiállhat-e” rendszeresen a szolgálatból - akár rövid időre is - Isten és a gyülekezet szolgája, a huszonnégy órás szolgálatot végző lelkész? Körkérdést intéztünk közel negyven lelkészhez - a szélrózsa minden irányába -, kérve őket, ha idejük engedi, osszák meg lapunkkal gondolataikat a nyári szabadság mibenlétéről, körvonalazzák a maguk „nyugalomszigetét”, mondják el, szerintük mi a nyugalom gyümölcse... Sajnálatos módon csak hárman nyújtottak be tartózkodó kérelmet, a többi kedves megszólított alighanem még szünidejét tölti... Vagy lehetséges, hogy néhányan azt hitték, az Evangélikus Élet arculatot váltott, és újfajta kíváncsiság hajtja - ezúton üzennénk, nem magánéleti jellegű érdeklődésről lett volna szó. Csupán úgy véltük, az „uborkaszezon” tudós teológus-lelkipásztor szemmel is figyelmet érdemel. ■ Kinyik Anita Két evangélikus templomban is koncertezik a Magyar Continental Singers A Continentals nemzetközi keresztény előadó-művészeti szolgálat legfőbb célja, hogy a Biblia örömhírét közvetítse. Ahogyan hitvallásukban megfogalmazzák, hisznek abban, hogy Jézus Krisztus evangéliuma életformáló erővel bír.- A Magyar Continental Singers tagjai már elkezdték turnéjukat, jelenleg Erdélyben vannak, három templomban is szolgálatot tartanak - tájékoztatott Lukács Éva, a szervezet kuratóriumi elnöke. - A tizenhét koncertből kettő lesz evangélikus templomban. Augusztus 22-én a zuglói, míg másnap Nyíregyházán, az Emmaus-templomban adunk koncertet. Elhivatottságukról kérdezve a kuratóriumi elnököt, elmondta:- Azt érezzük, hogy nemcsak idei koncertsorozatunk mottójában, hanem lelkűnkben is megfogalmazódott: mennünk kell! Úgy látjuk, hogy missziónk kétirányú. Egyrészt a keresztényekhez szólunk, mintegy bátorítást, megerősítést adva nekik, másrészt odafordulunk azokhoz, akiknek vagy nincsenek céljaik, vagy meginogtak bennük. Számukra mindenképpen buzdítást és vigaszt kívánunk nyújtani. A másfél órás előadások kidolgozott koreográfiájában tánc, lassú ritmusok és gyors dallamok egyaránt helyet kapnak. A koncertek úgy épülnek fel, hogy minden korosztályt képesek legyenek megszólítani. Természetesen nemcsak az ének és a tánc, hanem a bizonyságtevő evangélizáció is szerves részét képezi a Magyar Continental Singers előadásainak. A helyszínválasztással kapcsolatban az Evangélikus.hu kérdésére Lukács Éva elmondta:- Évek óta tartó kapcsolat eredménye, hogy idén a zuglói és a nyíregyházi Emmaus evangélikus templomban adunk koncertet. A gyülekezetek vették fel velünk a kapcsolatot, és mi örömmel mondtunk igent a szolgálatra. A kuratóriumi elnök kitért arra is, hogy a Magyar Continental Singers idei fellépő csoportja - a háttérstábon kívül - tizennyolc énekesből áll.- Nagyon örülünk, hogy idén három erdélyi énekessel is bővült a csoportunk, hiszen most lépnek fel nálunk először erdélyiek magyar színekben. Egyúttal örömteli, hogy magyar tagozatunk nemcsak határon belül, hanem Erdélyben is szolgálhat, ott három koncertünk van idén. A Magyar Continental Singers előadásai ez évben is díjmentesen látogathatók. ■ Galambos Ádám Forrás: Evangélikus.hu Augusztusi költészetnapok Családias fesztiválnak adott otthont augusztus 16-17-én Budapest VIII. kerületének úgynevezett Palotanegyede. A Költészetünnep, báb- és utcaszínházi találkozó elnevezésű rendezvény mindenféle mesés csudával várta az érdeklődőket - elsősorban a családosokat - a Nemzeti Múzeum kertjébe és környékére. Bábosok, gólyalábasok, rímfaragók, zsonglőrök és muzsikusok töltötték meg a helyszíneket. Már az idei országos evangélikus bábfesztiválon is találkozhattunk a Lábita Színház szendének bajosan mondható Csernik Szendéjével. A tűzrőlpattant székely menyecske pillanatok alatt bevont meglett édesapákat, tisztes családanyákat a nagy „murkocskázásba”, játszódásba, a jó alapos léleksúrolásba. Mivel a mese Szende szerint gyógyír, csoda, hit és lélek. Van, aki a versről állítja ugyanezt, mágikus erőt tulajdonítva a szavaknak. Ladtfi János és Gryllus Dániel versműhelyében óda zengett a menzás tejbegrízhez, de minden dolgok eleje-közepe-végéhez is - végtelenítve. (Ez utóbbi Jordán Tamás színművész verse, melyet citerakísérettel hallhatott a közönség a Kalákából egy órácskára kiszakadó Gryllus Dánieltől.) Ám a Kalákában zenélés sem maradt el, a nagyszínpadon széles közönség előtt harsant fel elsőként Tamkó-Sirató Károly Örömhír című verse, mely ha nem bír is igei tartalommal, de hirdeti: egy pompás tulipánnak vagy gulipánnak is lehet örvendeni. És nem maradt el a Szélrózsán néhányak által hiányolt, Bőrönd Ödön című opus sem, továbbá a kortárs irodalom is képviseltette magát például Mezey Katalin és Tóth Krisztina egy-egy versével. (A Kaláka-koncertet - civilben - „megtisztelte jelenlétével” a Palotanegyedben „székelő” Gáncs Péter elnök-püspök is.) Mindeközben a Múzeum utcai Kossuth Klubban is gyülekeztek az érdeklődők. Az itt működő Muzikum Pódiumot ugyanis Turek Miklós és versszínháza vette birtokba. A tízéves jubileumát ünneplő csapat - amely átülteti a gyakorlatba Kányádi Sándor erdélyi költő „A vers az, amit mondani kell” állítását - a szavakat képpé is teszi. A társulat művésztársa ugyanis Nágel Kornél grafikus, aki már Faludy György, Pilinszky János, Radnóti Miklós és József Attila verseihez is készített grafikákat - a költészetünnep keretében ezekből is megtekinthetett a közönség egy válogatást. Bemutatták Turek Miklós Radnóti életéről és költészetéről készített, Árny az árnyban... című monodrámáját is. Este pedig Babits Mihály sorai elevenedtek meg a nagyszínpadon a Misztrál együttes jóvoltából. A fesztivál másnapján újra - az immáron százegy éve született - Weöres Sándoré volt a főszerep. A Térszínház a nagyszínpadra vitte A holdbéli csónakost, a Makám együttes Weöres-versmegzenésítéseket játszott, a Muzikum Pódiumon pedig a Szélkiáltó együttes és számtalan zenés színházi darab zeneszerzőjének, Rozs Tamásnak a Weöres 101 című darabja csendült föl. ■ - KANYIKA -
