Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-08-24 / 34-35. szám
io •« 2014. augusztus 24-31. KRÓNIKA Evangélikus Élet ÉRDEKESSÉGEK BÉKÉS MEGYE EVANGÉLIKUS MÚLTJÁBÓL A csabai gyümölcsöskertek és a lutheránusok Két 18. századi tudós lelkipásztor Békéscsaba szlovák új telepesei a gabonatermelés mellett hamarosan gyümölcsfákat is telepítettek új hazájukban. Különösen a nyár elejétől a tél beálltáig termő meggy és alma volt divatos, de a szilva, a körte, a birsalma és a dió is nagy becsben állt a kertészkedő csabaiak előtt. Csabán 1765-ben osztották ki az Ószőlők területét, de mivel ez kevésnek bizonyult, 1810-ben újabb kerttelepítés indult el. Ezek voltak a Körösön túli és a kastélyi szőlők. Itt az új tulajdonosok mindenütt ültettek gyümölcsfákat is. A legjobb almáskertek a Körös mentén voltak. Különösen a jól aszalható fajtákat kedvelték a régiek. Ezeknek megtermelése nem kis szakértelmet igényelt. Haan Lajos 1858-ban ezt írta: „Vagy két évtized olta a’ gyümölcsfa nemesítése is divatba kezd jőni ‘s a’ honoratiorok [telepesek] tanyáin széliébe szép gyümölcsös kerteket lehet látni. Legtöbb köszönhető e’ részben a’ helybéli evangélikus tanítóknak, kik majd mind jeles pomológok [gyümölcstermesztők], Kettő közülük már a’ m. gazdasági egyesülettől ezüst érempénzt is kapott, u. m. Szemjan Benjámin Pál, a’ pomologok e’ vidéken érdemes veteránja és Sztraka Károly. Az evangélikus egyház éppen most folyamodott a városhoz, hogy számára néhány hold jelöltessék ki, hol az iskolás gyerekek gyümölcsfa nemesítésre tanítatnának.” (Haan Lajos: Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatala, Békéscsaba, 1991, 32. o.) Szemtan Benjámin Pál (1787-1858), akinek édesapja a feljegyzések szerint „híres szláv litterátor” volt, jeles szerepet játszott a csabai gyümölcskultúra meghonosításában. De nem ő volt az első. Draskóczi Milecz Mihály (1754- 1815) evangélikus lelkészről is feljegyzi a krónika, hogy „mívelt ember volt, különösen pedig a pomologiában gyönyörködött”. Szemian csak Draskóczi halála után, 1818 nyarán érkezett Csabára. Haan Lajos szerint „ő kezdte itt az Alföldön elsőként a’ gyümölcsfa nemesítést, ő látta el oltványokkal ezen egész sík vidéket a’miből évenként szép jövedelme volt, s’ az általa alakított kertek valódi kis paradicsomok” Társa, Sztraka Károly (1803-?) 1825- től volt tanító Csabán. Sokoldalú ember volt. Haan Lajos szerint „jó lelkész, ügyes vadász, szenvedélyes természetvizsgáló, jeles pomolog ‘s mint ilyen a szláv litteratura mezején eléggé ismeretes”. Perényi Salamonnal, a jeles ornitológussal tartott szoros barátságot. Tudományos levelezésben állt vele, és ő szerezte meg, illetve tömte ki a Nemzeti Múzeum számára az Alföld ritkább madarait és emlőseit. Haan Lajos szerint „a kertészeti társulat gyümölcsei mindig kitűnőnek találtattak s’ ezért tízszer kapott dicsérő oklevelet, egyszer bronz, egyszer ezüst emlékérmet”. 1858-ban pedig ő nyerte meg a kertészeti fődíjat, „egy csinos érdembilikomot”. A tankert, amelynek igényléséről Haan Lajos beszélt, Szeberényi Gusztáv Lajos (1816-1890) közbenjárására lett az egyházé. Erre a-célra a közlegelőből harminchárom holdat hasítottak ki, s ezen ötholdas faiskolát létesítettek. Az így ültetett almáskertben tanultak az iskola hallgatói metszeni, és innen látták el csemetével a várost. De mások is voltak, akik a gyümölcsfa-nemesítésben jeleskedtek. Csorba Mihály (sz. 1808) 1833-ban Csabán volt tanító. Arról volt nevezetes, hogy a magyar nyelvet nagy buzgalommal tanította, és a pomologiában is maradandót alkotott. Nemesített eperfájáért a vármegyétől is jutalmat kapott. Ha friss gyümölcsbe harapunk, gondoljunk egy kicsit az egyház hajdan élt hivatalosaira, akik Tessedik Sámuel nyomán vallották, hogy a tanító meg a pap nem arra van, hogy uralkodjon, hanem arra, hogy használjon - tudással, szorgalommal és jó példával. ■ Az újratelepített 18. századi Békés megye két tudós lelkipásztoráról érdekes feljegyzések maradtak ránk. Egyikük Markovicz (Markovics) Mátyás (1707. február 27., Dobronya -1762. április 14., Szarvas). Selmecbányán, Besztercebányán és Pozsonyban végezte iskoláit, majd 1731 őszén Jénába ment az egyetemre. Tudományokkal felvértezve tért haza, és 1734 októberében szarvasi lelkészként kezdte meg népe szolgálatát. Valamikor 1754 után, hálából, a pest-békési egyházmegye esperesévé választotta. Ezt a tisztet haláláig betöltötte. Ő volt az apósa az ifjabbik Tessedik Sámuelnek (1742-1820), a magyar gazdasági oktatás úttörőjének. Markovicz irodalmi munkáit - melyek közül sok kéziratban maradt - a gyülekezet szüksége szülte, ezért példáikban, nyelvezetükben gazdagon tükrözik a szarvasi szlovák emberek hitét és életét. Németből fordította szlovákra 1752- ben kiadott művét (Ének a parasztság dicsőítésére); A vizet szomjúhozó szarvas vagy a szent Miatyánk címet viselő, szlovák nyelvű munkája pedig 1746-ban jelent meg. Énekei és imádságai fontos nyelvművelő szerepet töltöttek be az alföldi szlovák irodalomban. Néprajzi érzékenységét jól példázza a szarvasi archívumban őrzött latin verses krónika, amelyet Haan Lajos (1828-1891) latinul és magyarra fordítva is közölt. Suhajda Jánosról például, aki Békéscsaba első, hivatalosan megválasztott evangélikus lelkészeként szolgált 1718-1726 között, azt jegyezte fel, hogy „ujjábán rendkívüli erő volt”. Az őt követő Szalay Jánosról, aki Wittenberget is megjárta, megírta, hogy lovak helyett megszelídített szarvasokat fogott a hámba, és azokkal járt. Ugyancsak sok néprajzi adalékot jegyzett fel Markovicz Mátyás rövid jelentésében is. Ebben olvashatunk a békákról és kígyókról, „melyek óriási, szinte csodához hasonló szaporaságuk következtében az egyiptomi csapások példájára lepik el a kamrákat, a házakat és a szobákat” Hírt hallunk a szúnyog- és bögölyjárásról, a növényeket megtámadó betegségekről és más hasonló természeti rendellenességekről. Leírta Markovicz a jellegzetes házépítési szokásokat és azt is, hogy a helyiek tapló helyett szárított ürömlevelet használtak a tűzgyújtáshoz: „Mivel pedig [az itt lakóknak] megkövesedett fából készült taplójuk nem lehet, hacsak nem hoznak a fatermő vidékekről, azért a tárkony (ürüm, szlávul cernobylnak mondják) kiszárított leveleit tenyereik között összenyomva tömörítik, míg végül lágy formát vesznek fel, tapló helyett ezt kénytelenek, elég sikeresen, használni. A szalmaszál és a tárkonynak a szára meg kell gyulladjon, miután ennek a levelei a tenyérben már sokáig össze voltak préselve, és tüstént összekeveredtek a szalmából vagy az elégett szárból visszamaradt hamvadó szénmaradványokkal, azután az előbbiek szerinti módon, a tenyerek nem kisebb összenyomásával kell tömöríteni. Ilyen taplót általánosan használunk.” Az érdekesebbnél érdekesebb példákat tovább lehetne szaporítani a 18. század eleji Alföldről. * * * A békéscsabai evangélikus gyülekezet igazi megszervezője id. Tessedik Sámuel (1710-1749) volt. A haláláig Szarvason működő Markovicz Mátyáshoz hasonlóan - akivel még békéscsabai papsága előtt barátság fűzte össze - ő is külföldet járt, tanult lelkipásztor volt. Iskoláit Puhón kezdte, Trencsénben, Körmöcbányán, Győrben folytatta. 1728-tól Pozsonyban tanult, majd 1734-ben Jénában lett egyetemi hallgató. Disszertációja 1734-ben Christianus Adelphilus álnéven jelent meg. Hazatérve Modorban, 1737-ben Tótgyörkön, majd Albertiben lett lelkipásztor. Innen hívták 1744- ben Békéscsabára, ahol Markovicz Mátyás iktatta be hivatalába. Megválasztása után összehívta a nép véneit, és egy utasítást olvasott fel előttük. Haan Lajos szerint ennek a jeles iratnak „főbb pontjai ezek: mindenki úgy viselje magát, mint egy valódi evangélikushoz illik, a rendzavaró s botrányos életű nyilvánosan, az egész egyház előtt büntettessék, sőt az illyet sem a kereszteléshez, sem az esketéshez, mint tanút hívni nem szabad; a vasárnap, mint a lelki épülésre szentelt ünnep, mindenki által annak rendje szerént ünnepeltessék, e végett akkor senkinek a korcsmában bor ne adassék, a templomot elmulasztó a papnak bejelentessék, ki pedig szombaton elutazni kénytelen, úgy, hogy a vasárnapi istentiszteleten jelen nem lehet, az magát a papnál jelentse; hétköznap minden vendég estvéli harangozáskor takarodjék a korcsmából haza, harangozáskor mindenki imádkozzék; végre a vallástalanok minden egyházi szertartás nélkül nem is a köztemetőbe, de az utak mellé temettessenek” Ezt az iratot egy évben kétszer az egész gyülekezet előtt fel kellett olvasni, így nagy befolyása volt a nép vallásos életének és szokásvilágának alakítására. ■ Dr. Szigeti Jenő HIRDETÉS SZÉCHENYI TERV SZÉCHENYI TERV SZÉCHENYI TERV Épületenergetikai korszerűsítés a Luther Márton Kollégiumban A Luther Márton Kollégium több mint 80 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív programjában. A támogatás lehetővé teszi a Luther Márton Kollégium épületének utólagos külső hőszigetelését, fűtési és használatimelegvíz-rendszerének, világításának korszerűsítését, illetve talaj-levegő hőcserélős mesterséges szellőztetés, napkollektoros és napelemes rendszerek telepítését. Az épület energetikai tényezői már nem megfelelőek, fűtési és használatimelegvíz-rendszere nem tesz eleget a kor elvárásainak, nyílászárói és fényforrásai mára elavultak. A most kezdődő projekt keretében sor kerül a falak hőszigetelésére. A fűtésrendszert kondenzációs gázkazán telepítésével teszik korszerűvé és energiatakarékossá. A használatimelegvíz-rendszert felújítják, napkollektorokkal segítve a működését. Megteremtik a megújuló energiát hasznosító, talaj-levegő hőcserélős mesterséges szellőztetés feltételeit. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélik. Telepítenek egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszert. A projekt elsődleges célcsoportja: a Luther Márton Kollégium lakói és dolgozói. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. Épületenergetikai korszerűsítés a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban A Deák Téri Evangélikus Gimnázium több mint 84 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív programjában. A támogatás lehetővé teszi a Deák Téri Evangélikus Gimnázium épületének utólagos külső hőszigetelését, külső nyílászáróinak felújítását, cseréjét, fűtési és használatimelegvíz-rendszerének korszerűsítését, valamint világításkorszerűsítését. Az épület energetikai tényezői már nem megfelelőek, a fűtési és használatimelegvíz-rendszere nem tesz eleget a kor elvárásainak, nyílászárói és fényforrásai mára elavultak. A most kezdődő projekt keretében sor kerül a padlásfödém utólagos hőszigetelésére, valamint a külső nyílászárók felújítására, cseréjére. A fűtési rendszert kondenzációs gázkazánok telepítésével és acéllemez lapradiátorok felszerelésével teszik korszerűvé és energiatakarékossá. Emellett a régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélik. A projekt elsődleges célcsoportja a Deák Téri Evangélikus Gimnázium valamennyi tanulója és dolgozója. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának bizton-, ságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. Épületenergetikai korszerűsítés az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban Az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ több mint 77 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív programjában. A támogatás lehetővé teszi az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ épületének utólagos külső hőszigetelését, fűtési és használatimelegvíz-rendszerének korszerűsítését, világításkorszerűsítését, napkollektoros és napelemes rendszerek telepítését. Az épület energetikai tényezői már nem megfelelőek, fűtési és használatimelegvíz-rendszere nem tesz eleget a kor elvárásainak, fényforrásai mára elavultak. A most kezdődő projekt keretében sor kerül a falak utólagos hőszigetelésére. A fűtési rendszert kondenzációs gázkazánok telepítésével teszik korszerűvé és energiatakarékossá. A használatimelegvíz-rendszert teljesen felújítják, napkollektorokkal segítve a működését. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélik. Telepítenek továbbá egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszert is. A projekt elsődleges célcsoportja az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ valamennyi látogatója és dolgozója. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Luther Márton Kollégium ♦ 4400 Nyíregyháza, Iskola u. 2. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Deák Téri Evangélikus Gimnázium ♦ 1052 Budapest, Sütő u. 1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Evangélikus Oktatási Központ ♦ 8253 Révfülöp, Füredi út 1. luthermartonkollegium.hu ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZÁG MEGÚJUL deakteri.hu ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZÁG MEGÚJUL konferenciahotel.hu ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZÁG MEGÚJUL
