Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-04-27 / 17. szám

Evangélikus Élet

»PRESBITERI«

2014. április 27. » 13

Egyházunk lelkészei, püspökei közül többen éreztek elhívást arra, hogy az irodalom eszközeit is felhasználják az emberi lelkek, szívek nemesítésére. Dr. Fabiny Tamás nagy elődöket - Sztáray Mihályt, Bornemisza Pétert, Kis Jánost, Székács Józsefet, Kovács Sándort, Kupi Bélát - követve nem csak lelkészként, püspökként él az Úrtól kapott adottságaival, s az új körülményekhez igazodva az írott sajtó mellett az elektronikus médiában is közli írásait.

Gyökereit kutatva nagy távolságot kell befutnunk ahhoz, hogy keletről- az erdélyi szász apai ősöktől - a nyugati, kemenesaljai magyar anyai elődökig eljussunk. Ereikben mindkét ágon nemesi vér is csörgedezett. Az apai ág múltjába tekintve ároni családra lelünk, amely a 18. század végén búvópatakként eltűnt, hogy egy időre polgári foglalkozások viselőinek adjon teret. Ám a 20. század közepén ismét megjelent, s már a második generáció követi az ősök hivatását.

Fabiny Tamás 1959. február 5-én született Budapesten. Édesapja, dr. Fabiny Tibor evangélikus lelkész, egyháztörténész s az Evangélikus Teológiai Akadémia tanára volt. Édesanyja, Saródy Valéria tanítónőként - három gyermeket nevelve- osztozott a férjük hivatását átélő lelkészfeleségek sorsában.

Nős (1991), felesége Fabiny (Béndek) Katalin középiskolai tanár. Három gyermekük van: Blanka (1994), Márton (1996) és Lujza (2005).

Az általános iskolát Miskolcon és

EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNYI SZEMLE

► Rovatunk tavaly kezdte közölni a somogy-zalai lelkész alkotók pályáját bemutató sorozatot, amely Jáni János hamarosan megjelenő antológiájából közöl részleteket. Eddig Kutas Kálmán, Jakus Imre, Sárkány András Tibor, Sümegi István, Sántha Károly pályáját ismerhettük meg. Ezekkel az írásokkal emléket igyekeztünk állítani az egykori lelkész költőknek. Szerzőnk azonban nem csupán a múlt, hanem a jelen alkotóiról is írt, ezért a sorozat két következő közleménye kortárs szerzőkkel foglalkozik. Elsőként Fabiny Tamással.

Kettős elhivatottsággal VI.

Válogatás somogy-zalai evangélikus lelkészek irodalmi munkáiból

Budapesten végezte. A budapesti Veres Pálné Gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Lelkészi oklevelét az Evangélikus Teológiai Akadémián szerezte. D. Káldy Zoltán avatta lelkésszé 1982-ben.

Posztgraduális tanulmányokat folytatott Erlangenben (1984-1985,1993- 1994,1997-1998), valamint Chicagóban (1985-1986). Teológiai doktori fokozatot Erlangenben szerzett 1998- ban. Habilitációs dolgozatát 2005- ben védte meg a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen.

Ellentmondásokkal teli időszakban kezdte pályáját. Az egyház lelkészhiánnyal küzdött. A klasszikus falusi gyülekezetek lélekszáma csökkent, a városi közösségeket még nem „találta meg” a falvakból elköltözött fiatalok zöme. Falun üresedő templomok, a kisebb városokban pedig imaházakban tartott istentiszteletek jellemezték a kort.

Első szolgálati évei a Somogy-Zalai Egyházmegyéhez kötik. A Balaton

Fabiny Tamás Ajtórésnyi zsoltár című kötetében a hagyományos formákkal némileg szakítva közli gondolatait. Az alábbi írás ebből a könyvből való.

1. zsoltár

Boldog ember az, aki nem válik zsarnokok talpnyalójává,

aki nem vesz részt korrupcióban és panamában,

aki nem kohol koncepciós pereket,

nem is nyújt segítséget azokhoz,

hanem az Úrhoz menekül,

egyedül tőle vár segítséget.

Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el lombja.

Nem így járnak a bűnösök: a kisstílű spiclik és a hivatásos besúgók, a gerinctelenek és a köpönyegforgatók: ők olyanná lesznek, mint a polyva, amelyet szétszór a szél.

Mert ismeri az Úr az egyenes ember útját, a kétszínű ember útja pedig semmibe vész.

THESAURUS

■Ük.

|gff

Rovatgazda: Kovács Eleonóra

déli partjával érintkező Külső-Somogy keleti csücskében három gyülekezet és a hozzájuk tartozó szórványhelyek evangélikusainak gondozására kapott megbízást püspökétől 1982 szeptemberében. Más kihívást jelentett a fiatal segédlelkész számára a 18. század első felében alakult, német eredetű kötcsei, mást a kétszáz évvel fiatalabb siófoki anyaegyház és megint mást a hajdani missziói központ, Balatonszárszó fi- X, liaként való vezetése. Szolgálata gyümölcseként - beleértve a külföldi távollétében őt helyettesítő Szabó Vilmos és felesége, Piri Zsuzsanna, valamint Józsa Márton munkálkodását is - felpezsdült a gyülekezeti élet.

Siófoki kötődésének és Józsa Márton templomépítő lelkész iránti tiszteletének a ...hogy néki szent házat építs... című könyvével (1990), a Kötéséhez való vonzalmának pedig a Kötcse monográfiája című gyűjteményben (1996) megjelent gyülekezettörténeti munkájával - A kötcsei evangélikus gyülekezet története 1730-1993 - adta tanújelét.

Somogyból Budapestre, a kőbányai egyházközségbe került, ahol néhány hónap után a gyülekezet lelkészének választotta. Parókusi szolgálata (1987- 2000) tizenhárom évet ölel fel.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékén már 1989-ben óraadó volt, majd tanársegédként, adjunktusként, docensként, végül tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott főállásban.

A köztársasági elnök 2005-ben nevezte ki egyetemi tanárnak. Közben hitoktatóként tanított az újraalakult fasori gimnáziumban is.

Az Északi Evangélikus Egyházkerület 2005 novemberében püspökévé választotta. Hivatalába Ittzés János elnök-püspök iktatta be 2006 tavaszán a miskolci evangélikus templomban, amelyben korábban édesapja is szolgált. 2010

júliusától újabb tisztséget is betölt: a stuttgarti nagygyűlésen a Lutheránus Világszövetség Közép- és Kelet-Európáért felelős alelnökének választották. Több egyházi és egyházak közötti bizottság tisztségviselője.

Otthonos az elektronikus és az írott sajtóban egyaránt. A Duna Televízió külső munkatársaként szerkesztett vallási műsorokat 1996 és 2006 között, és azóta is több egyházi tárgyú műsor vezetője vagy résztvevője a közszolgálati televízióban és a Magyar Rádióban. A Duna Tv-ben - 2012-től - moderátora a Világ-Nézet sorozat Püspökkenyér című havi műsorának.

♦ Nyomtatásban megjelent írásai: Nézzföl! (1988, Tekusné Szabó Izával közösen); ...hogy néki szent házat építs... - Józsa Márton és a siófoki templom (1990); Sem magasság sem mélység... - Kékén András életregénye (1992); Erzählte Dramen (2000); Ajtórésnyi zsoltár (2001); Kereszt fogantyú nélkül (2013).

• Szerkesztőként vagy társszerkesztőként végzett munkái: Csepp a tengerben - Evangélikus elbeszélők (1988); Tanítványok - Tanítványai köszöntik a 85 éves Prőhle Károly professzort, aki - velünk együtt - maga is tanítvány (1996); Kötcse monográfiája-A kötcsei evangélikus gyülekezet története 1730-1993 (1996); Nem voltam egyedül /-//. - Beszélgetések az evangélikus közelmúltról (1999); Isten embere - Túróczy Zoltán evangélikus püspök (2002); Hetvenöt korinthusi szó -A 75 éves Cserháti Sándor professzor köszöntése (2005).

♦ Különböző írásait (cikkeit, tanulmányait, igehirdetéseit) 1978 óta

közli az Evangélikus Élet, a Diakonia, a Credo, a Confessio, a Protestáns Szemle, az Erős Vár, az Útitárs, a Thßologiai Szemle, a ProPer - Protestáns Társadalomtudományi Periodika, de különféle gyülekezeti hírlevelekben is olvashatók. Több munkája jelent meg a Gyülekezetpedagógiai Füzetekben, a Visszhang a Hullámhossz című kötetekben, valamint angol, német, szlovák és orosz nyelvű vallási kiadványokban.

• A Duna Televízió több ismeretterjesztő és dokumentumfilmjét sugározta. Filmet készített például a reformációról, Lutherről, Melanchthonról, Bóra Katalinról, Albert Schweitzerről, Dietrich Bonhoefferről, Ordass Lajosról, Túróczy Zoltánról, Böröcz Sándorról, Csepregi Béláról, ajohannita lovagrendről, az Egyházak Világtanácsáról s a roma közösségek és az egyházak kapcsolatáról is.

Alkotói munkájának elismerését több díj tanúsítja. Kiemelendő a Roma közösségek és az egyházak című filmje, amelyért 1999-ben az ismeretterjesztő film kategóriában Kamera Hungária díjat kapott.

■ Dr. Jáni János

»BÜSZKE VAGYOK ARRA, HOGY KERESZTYÉN VAGYOK...«

Fogadás a Downing Streeten

► Az angolok által csak Downing Street ío.-ként emlegetett londoni rezidenciáján David Cameron brit miniszterelnök a nagyhét elején fogadást adott. Megnyilatkozásával ez alkalommal is sokakat meglepett. Személyes és egyben kritikus hangvételű beszédét videóra is rögzítették, majd „húsvéti üzenetként” közvetítették.

Az Egyesült Királyság kormányfőjének szavaiból nem hiányzott a társadalomkritika és a Biblia történelemformáló szerepének értékelése sem. Elsősorban azokat az államokat bírálta, amelyekben a keresztyéneket üldözik. „Ma az a helyzet, hogy hitünk a leginkább üldözött vallás” - mondta. A Konzervatív Pártot is vezető politikus azt is világossá tette, hogy a vallásszabadságból mindenkinek, más vallások híveinek is egyenlő mértékben kell részesülniük. Nagy-Britanniának nemzetközileg még többet kell tennie ebben a tekintetben.

A fogadáson jelen volt William Hague külügyminiszter és Sayeeda Warsi bárónő, vallás- és településügyi miniszterhelyettes, s mindketten

osztották a miniszterelnök abbéli véleményét, hogy a vallási természetű üldözés ellen a lehető leghatározottabban fel kell lépni.

Személyes hangon a keresztyén hitről és hitéletről

A brit kormányfő személyes hangon szólt arról, hogy büszke keresztyén hitére s arra, hogy gyermekei egyházi iskolába járnak. Ő maga pedig amikor csak teheti, minden második héten részt vesz a Szent Mária anglikán katedrális reggeli áhítatán. Ezek jelentik számára a legbékésebb pillanatokat, és bizonyos lelki vezetést, tájékozódást is nyújtanak. Úgy látja, hogy a brit társadalomban a hit szerepét újra kell gondolni, és meg kell erősíteni. „Büszke vagyok arra, hogy keresztyén ország vagyunk, és nem szabad röstellnünk ezt ki is mondani” - tette hozzá.

Húsvét jelentőségéről David Cameron elmondta: ez a legjelentősebb dátum a keresztyén naptárban, nemcsak Angliában, hanem szerte a világon. Az elmúlt hónapban a miniszterelnök Jeruzsálemben és Betlehemben járt, s nagy hatással volt rá, hogy ott lehetett, ahol Jézus született, élt és meghalt. „Ezek jelentős helyek, ahol a történelmünk kezdődött” - állapította meg.

A hit szerepe az ország állapotának javításában

A keresztyénség a szívet, a felebaráti szeretetet jelenti, amelynek Angliában kiváltképpen jó gyümölcsei teremtek, legutóbb például a börtönpasztorációban. De a keresztyén szolidaritás megmutatkozott az elmúlt hónapok tomboló viharai során is. A Somersettől Surreyig, Oxfordtól Devonig tomboló áradásokban a gyülekezetek kinyitották a templomokat az otthonaikat elhagyni kényszerültek előtt. A lelkészek közül sokan csónakokkal járták a vidéket, „árvízi hajósokká” változtak, hogy mentsék a menthetőt, s őrizzék az áradás elől elmenekültek javait.

Ám Cameron miniszterelnök nem hallgatta el kritikáját sem a bürokrácia vadhajtásait illetően, amelyek nemcsak a politikát és a közigazgatást, de az egyházakat is kezdik ellepni. Éppen ezért az intézményeknek is több evangéliumra lenne szükségük. „Több hit kell ahhoz, hogy eljussunk az emberekhez, és javítsunk életükön. Hit kell ahhoz, hogy az ország lelki, fizikai és erkölcsi állapotain is javíthassunk” - magyarázta.

Ami nekünk a Károli-Biblia, az a briteknek a King James

Korábban az Egyesült Királyság miniszterelnöke nyíltan szólt arról, hogy a jó négyszáz éve készült King Jamesféle Biblia (hasonlóan a mi Károli-fordításunkhoz - B. L.) nemzetformáló erővé vált a szigetország életében. A politikai fejlődést és a demokrácia megalapozását is jelentős mértékben segítette. Hiszen a Biblia sugallta azt a nézetet, hogy Isten teremtményeként minden ember egyenlő, és

azonos emberi méltósága van. A modern államélet megteremtésében is nagy segítségükre volt a briteknek a Szentírás a szociális és demokratikus gondolkodás ösztönzésével.

Cameron szerint a britek jellegzetes tulajdonságainak - így a felelősségtudatnak, a szorgalomnak, a puritánságnak, a gondoskodásnak és szeretetnek - a meggyökeresedésében is a Bibliáé a főszerep. Veszélyesnek látja ugyanakkor a semleges vagy közömbös magatartást, mert ez az ország morális meggyengüléséhez vezethet.

A politikának soha nem szabad kijátszania a vallási kártyát - figyelmeztetett Cameron. „Egyetlen pártnak sincs forró drótja az Úristenhez” - ezt szükséges mindig mindenkinek szem előtt tartania. De az is igaz, hogy senkinek sincs joga a hit jelentőségét kétségbe vonni vagy tagadni.

Húsvétra előretekintő beszédében és videoüzenetében a szigetország első számú politikai vezetője annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az evangélium hirdetése és az evangéliumból táplálkozó lelkesülés képes lesz arra, hogy az egész világot - beleértve Angliát - élhetőbb hellyé formálja.

■ Dr. békefi Lajos