Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-03-30 / 13. szám

6 -m 2014. március 30. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Kortárs és szakrális? Három nap krónikája Nyíregyházáról Festőművész és szerzetes asztali beszélgetése ► Az egyházon belül megjelenő giccs és az egyház esztétikájának hiá­nya mint a szakrális művészettől való elfordulás oka fogalmazódott meg a Kortárs és szakrális című sorozat harmadik alkalmán. A Lud­wig Múzeum és az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány által szervezett, március 13-i rendezvény vendége Varga Mátyás költő, ben­cés szerzetes és Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész volt. Disputájukon a transzcendens művé­szeten keresztül történő megfogalma­zásának kísérletei kerültek fókuszba. A művésznő meglátása szerint az al­kotói folyamat nem önmagában a mű­vészhez köthető aktus, sokkal inkább kérdések és utak, tudatos és tudatalatti döntések sorozata, melynek egyik ré­sze csupán az alkotó. Varga Mátyás a magyarországi szakrális művészettel kapcsolatban Graham Howes angol val­lásszociológusra utalt, aki szerint a szakralitás mint fogalom minimum öt­ven évig nem kellene, hogy használat­ban legyen, hogy ismét megtisztulhas­son a rárakódott félreértésektől. A bencés szerzetes utalt arra a ki­állításra, amely a békásmegyeri evan­gélikus templomban Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós alkotásain keresztül a böjti időszakban a keresztutat állítja a középpontba (április 13-ig látható). Vojnich Erzsébet Európa című alko­tása egy auschwitzi gázkamra részle­te. A kép jelenleg a békásmegyeri gyülekezet oltárképeként szerepel. Ez a kiállítás is jelzi, hogy az egy­háznak szükséges saját kérdéseivel, a múlttal és a kortárs művészet által fel­vetett kérdésekkel párbeszédben áll­nia, hogy az egyház által hirdetett örök tartalom - még ha néha provo­katívan is, de teológiailag tisztán - túlmutasson az ábrázoláson. A Kortárs és szakrális sorozat kö­vetkező alkalma április 10-én lesz a Ludwig Múzeumban. Nagy Tamás építész, Sulyok Miklós művészettör­ténész és Hafenscher Károly evangé­likus lelkész ülnek egy asztalhoz, hogy az építészet, a képzőművészet és a liturgia kapcsán vitassák meg a szakralitáshoz való viszonyt. ■ Galambos Ádám ■MM—— B Evangélikus püspök a Radnóti-díjasok között Az antirasszista világnapon, márci­us 21-én adták át a 2014. évi Radnóti Miklós Antirasszista Díjakat. Idén - mások mellett - díjazták Aczél End­re újságírót, Alföldi Róbert színész­rendezőt, Heller Ágnes filozófust és D. dr. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspököt. Az alábbiakban álljon itt néhány mondat a Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége (MEASZ) Bajcsy- Zsilinszky Emlékbizottságának az evangélikus egyházvezetőt méltató soraiból: „Harmati püspök egész pá­lyafutása alatt az ember és ember, va­lamint a felekezetek közti békéért s az ökumené ügyéért munkálkodott. Kü­lönösen a keresztény-zsidó párbeszé­dért végzett munkája kiemelkedő. Hosszú ideig - tíz évig - ő töltötte be a Keresztény-Zsidó Társaság ügyve­zető elnöki tisztét is. Bajcsy-Zsilinsz­­ky Endre evangélikus mártír politikus­újságíró emlékének fenntartását is hosszú ideje szívügyének tekinti, ezért vállalt szerepet a 2012-ben alakult MEASZ Bajcsy-Zsilinszky Emlékbi­zottság tevékenységében is, mely az egykori Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság utódjaként vállalta a hazai an­­tifasizmus kiemelkedő történelmi ikonja kultuszának fenntartását.” D. dr. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök Kerecsényi Zoltán Az utolsó nyár - Bajcsy-Zsilinszky Endre életének utolsó szakaszairól, valamint a magyar antifasiszta ellenállásról című Bajcsy-Zsilinszky-emlékkötetének budapesti bemutatóján, 2013 májusában ■ Fotó: MEASZ Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottság Ratkó-emléknap a Kossuth-gimnáziumban Jeles diákjára, a József Attila- és Ma­gyar Örökség díjas Ratkó József köl­tőre emlékezett a Nyíregyházi Evan­gélikus Kossuth Lajos Gimnázium közössége március 19-én. A Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Köz­gyűlés elnöke, a Nagykállói Járási Hivatal vezetője, valamint a Ratkó család támogatásával megrendezett egész napos programban délelőtt öt megyebeli középiskola diákjai vetél­kedtek, majd az emlékülést követő­en márványtáblát avattak a 20. század második felének egyik legnagyobb költője, drámaírója tiszteletére a gim­názium homlokzatán. A „Fogadott földem fölött tündök­­lik szárnyam nyoma” mottóval rende­zett vetélkedőn közmegelégedésre Ratkó József városának iskolái, a két nagykállói középiskola csapatainak di­ákjai végeztek az élen. Jutalmuk - egyebek mellett -, hogy részesei lehet­nek annak a színházi élménynek, melyet a nyíregyházi Móricz Zsig­­mond Színház és a szatmárnémeti tár­sulat közös produkciója kínál a Segítsd a királyt! című dráma színrevitelével. Az előadás ugyanúgy a költő halálá­nak huszonötödik évfordulója alkal­mából szervezett emlékév része, ahogy az alma mater rendezvénye is. A délutáni konferencia előadásai ár­nyalt képet rajzoltak a fővárosi szüle­tésű, de életében a Nyírséghez kötődő költőről. A hányatott, állami gondos­kodásban töltött gyermekkor után a Kossuth-gimnázium megbecsült diák­ja lett. Itteni tanárai felismerték tehet­ségét, támogatták ambícióit. 1956- ban az akkor százötven éves iskola egyik rendezvényén tanára, Horváth Miklós szavalta el három versét is - emlékeztetett köszöntőjében Tar Já­nosáé igazgató. 1954-ben a Túl a Tiszán című antológiában is megjelent - ezt már Babosi László könyvtáros említet­te, érzékeltetve a rendkívül sikeres indulást. Aztán József Attila és Nagy László nyomvonalán haladva olyan költői szerepet vállalt, amely által be­avatkozott a társadalmi folyamatokba, rámutatott a szocializmus válságára. Az akkori hatalom olyannyira nem kedvelte, hogy szájról szájra terjedtek versei. Ratkó lírájának, majd az 1984- 88 között született három drámájának, a nemzetben gondolkodó bátor férfi életművének elemzését dr. Jánosi Zol­tán irodalomtörténész, a Nyíregyhá­zi Főiskola rektora vállalta, hangsúlyoz­va, hogy Ratkó József költészete, iro­dalmi munkássága előkészítője volt a rendszerváltásnak. A Hetek alkotói közösségéhez tar­tozó Ratkó fontos szerepet vitt az ol­vasótábori mozgalomban - erről a jó barát, Zombori Ottó csillagász me­sélt; az intézmény igazgatóhelyette­se, Máté Zoltán pedig a Kossuth­­gimnáziumban összegyűjtött Rat­­kó-relikviákat - bizonyítványokat, tablókat, fotókat - prezentálta. Az emléktábla felavatásán Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármes­tere szólt arról, hogy a jubileum alkal­mából a megye számos településén megemlékeznek Ratkó Józsefről, és kö­szönetét mondott mindazoknak, akik nem hagyják feledésbe merülni, ver­seit a fiatalok kezébe adják. Az emlék­táblát, Petró Attila alkotását Bozorády Zoltán nyugalmazott evangélikus es­peres áldotta meg, hálát adva Istennek azokért az emberekért, akiknek erköl­csi tartása példát adhat. A táblát első­ként Ratkó József özvegye és család­tagjai koszorúzták meg. A vetélkedő eredményhirdetésére ezt követően került sor. A jutalmakat Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke adta át. Amerikaiak az ERSZK-ban Nem egészen egy év után, március 20- án ismét Nyíregyházára, az Evangéli­kus Roma Szakkollégiumba (ERSZK) látogatott az Amerikai Egyesült Álla­mok Evangélikus Egyházának (EL­­CA) képviseletében Steve Nelson, a chi­cagói székhelyű egyház globális szolgá­latának igazgatója, valamint az ELCA európai képviselője, Martina Helmer. Fabiny Tamás szólt a Jósa András Múzeumban arról is, hogy az evangé­likus egyházban 2014 a reformáció és kultúra éve, megidézve, hogy Luther nem egyszerűen hitújító volt, de mű­vészetértő, sőt alkotó ember - zene­szerző és szövegíró - is, aki a festésze­tet is támogatta. A kultúra nem más, mint az ember művelése. Istent jóként, igazságosként, irgalmasként emle­Fabiny Tamás püspök tárlatvezetést tart a Jósa András Múzeumban... A „régi” kedves ismerősöket Molnár Erzsébet, a szakkollégium vezetője, Laborczi Géza, az intézmény igazgató­­tanácsának elnöke - mindketten evan­gélikus lelkészek -, valamint a hallga­tók képviselői fogadták. A vendégek Or­­gován Lillát, a Nyíregyházi Főiskola ta­nító szakos, valamint Oláh Róbertét, a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karának mester­­képzésben részt vevő hallgatóját főleg a tanulással kapcsolatos motivációik­ról, személyes sorsukról kérdezték, de kíváncsiak voltak arra is, hogyan vise­lik az előítéleteket, illetve hogy miként ítélik meg a hazai cigányság helyzetét. Az amerikai egyház képviselői az alulról építkezés hívei, ezért a támoga­tások odaítélésénél a megalapozott döntés érdekében fontosnak tartják a személyes kapcsolatokat, tapasztalatot. Ezért keresték fel ismét a nyírtelek-gö­­rögszállási roma közösséget is, valamint a sárszentlőrinci roma missziót. getjük leggyakrabban. Ritkán mond­juk, hogy Isten szép, pedig ő tükröző­dik a művészetben —‘ hangsúlyozta. Gondolatébresztő bevezetője után a püspök tizenegy festmény és több mint egy tucat rajz között invitálta va­lódi tárlatvezetésre közönségét, az alkotások előtt meg-megállva. Diákrendezvények A múzeumi eseményen a város művé­szetpártoló közönsége között ott talál­hattuk a Kossuth-gimnázium diák­jait és az ő vendégeiket: az iskola ezen a napon rendezte a nyolcosztályos gimnáziumok tanulmányi és kulturá­lis versenyét. Négy nyíregyházi intéz­ményen kívül Fehérgyarmatról, Hajdú­nánásról, Nyírbátorból, Tiszafüred­ről - összesen nyolc állami és egyhá­zi intézményből - mintegy ötszáz di­ák érkezett pénteken a vetélkedésre. Gyakorlatilag minden iskolai tantárgy­ból, valamint szövegértésből, helyes­lés kötetlen beszélgetést folytat roma szakkollégistákkal Rendhagyó tárlatvezetés a Benczúr-kiállításon Mint lapunkban korábban beszámol­tunk róla, január végén rangos ese­ménysorral emlékeztek Benczúr Gyu­la születésének százhetvenedik évfor­dulójára a festőfejedelem szülővárosá­ban, Nyíregyházán. Az ez alkalomból megnyílt kiállításon pénteken dr. Fabi­ny Tamás, a Magyarországi Evangéli­kus Egyház Északi Egyházkerületé­nek püspöke tartott nagy érdeklődés­sel övezett rendhagyó tárlatvezetést. A megyeszékhely fejlődéséért, kul­túrájáért sokat tett tirpákság érdeme­inek felelevenítése után Benczúr Gyu­láról szólva a püspök emlékeztetett rá, hogy a festő felmenői közt több evan­gélikus lelkész is volt, majd a budapesti fasori evangélikus templom oltárképét idézte meg a nyíregyháziaknak, szemé­lyes kötődését sem titkolva: e templom­ban szentelték lelkésszé. Az oltárképen a Jézus előtt hódoló napkeleti bölcsek legöregebbikében önarcképét festette meg Benczúr, a Szerencsen királyhoz pedig a VIII. kerületből kerített modellt egy cigány fiú személyében. írásból, szép magyar beszédből, de bib­liaismeretből is összemérték tudásukat. A délelőtti írásbeliket követően a fi­atalok fakultatív programokon vettek részt. A múzeumon kívül az ország­ban egyedülálló Állatparkba, illetve a Retró Rádióba is szerveztek számuk­ra elfoglaltságot, amíg a meghívott ta­nárokkal is megerősített tantestület végzett az írásbelik javításával. (A nyolcosztályos gimnáziumok évente megrendezett seregszemléjének if­júságát egyébként Fabiny Tamás a Nagytemplomban köszöntötte még a tárlatvezetés előtt.) A múzeumi program után az Észa­ki Egyházkerület lelkészi vezetője az Evangélikus Roma Szakkollégium hall­gatóival találkozott. A kötetlen együtt­­léten a harmadik éve működő felsőok­tatási műhely aktuális helyzetéről tá­jékozódott Fabiny Tamás, aki elköte­lezetten munkálkodik az esélyegyen­lőség ügyén. Fontosnak tartotta, hogy személy szerint is megismerje azokat az új hallgatókat, akik ebben a szemesz­terben lettek a szakkollégium tagjai. ■ Veszprémi Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom