Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-02-09 / 6. szám
4 ◄! 2014- február 9. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Holokauszt-emléknap ► Soha sehol sem szabad egyetlen lépést sem engedni az emberi szabadságjogokból, az emberek egyenlőségéből és a jogvédelemből - hangsúlyozta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen, január 27-én, hétfőn Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Az alkalmon egyházunk vezetőségéből Gáncs Péter elnök-püspök volt jelen. Az eseményen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is, amelyben többek között az állt: „Nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit etnikai vagy vallási hovatartozása okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak. Ezért hirdette meg a kormány a zéró tolerancia politikáját.” Az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának hatvankilencedik évfordulóján rendezett eseményen az államtitkár tragédiának nevezte, hogy „magyarok lőttek magyarokra” ami „nem fogható fel józan ésszel" A holokauszt emléknapja nemcsak a zsidóság ügye, hanem a teljes magyarság emléknapja is, mert a haláltáborok, ahová magyar honfitársaink százezrei kerültek, a magyar történelem részét képezik - állapította meg. Rétvári Bence fontosnak mondta, hogy a Nemzeti alaptanterv a zsidó közösségekkel együttműködésben szüle-' tett, és a tanterv tartalmazza az évszázadokon át tartó zsidó-magyar közös, békés együttélést is. Felhívta a figyelmet: a holokauszt túlélőinek nyugdíjpótlékát kétszer emelték meg ötven százalékkal, amivel ugyan nem lehet jóvátenni a holokauszt szörnyűségeit, de az együttérzést kifejezi. Rétvári Bence emlékeztetett a hősökre, akik bátrak voltak életeket menteni: id. Antall József, az egyháziak részéről pedig - többek között - Mindszenty Józsefbiboros, Salkaházi Sára, Slachta Margit és az evangélikus Sztehlo Gábor. Az emléknapon megnyitották a Holló Imre-emlékkiállítást és az Egyházi embermentők című kiállítást is, este pedig főhajtással és gyertyagyújtással emlékeztek meg a vészkorszakban meggyilkoltakról az áldozatok emlékfalánál. Az ENSZ-közgyűlés 2005. november í-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét” hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét. N Forrás: Evangélikus.hu/MTI HIRDETÉS / Asztali beszélgetések: Kortárs és szakrális? Kortárs és szakrális? Mi köze a kortárs művészetnek a szakralitáshoz? Lehet-e ma olyan alkotásokat készíteni amelyek transzcendens tartalommal bírnak? Van-e egyházi befogadókészség a szakrális művészetre? Nem egy letűnt kor víziója-e? Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Ludwig Múzeum 2014 januárjától új sorozatot indít. A hazai kortárs művészeti élet kimagasló személyiségei és történelmi felekezetek teológusai, lelkészei és püspökei vállalkoznak arra, hogy párbeszédet hozzanak létre egyház és művészet között. A beszélgetések fő témája a szakralitáshoz való viszony, a szakralitás teológiai és művészeti alkalmazása és megközelítése. A következő alkalmak beszélgetőpartner résztvevői: Február 13., 18.00: Lovas Ilona Munkácsy-díjas képzőművész és Jeleníts István piarista szerzetes. Március 13., 18.00: Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas képzőművész és Varga Mátyás bencés szerzetes. Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus. A rendezvényt rögzítjük, így a későbbiekben visszanézhető lesz. Belépődíj felnőtteknek 600 Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 300 Ft. (A belépővel a Ludwig Múzeumot támogatja.) Meghívó külmissziói napra és közgyűlésre Missziónk a békétlen és igazságtalan világban címmel rendezi meg az Evangélikus Külmissziói Egyesület közgyűlését és külmissziói napját február 22-én, szombaton 10-16 óra között a Deák téri evangélikus gyülekezet nagytermében (1052 Budapest, Deák tér 4.). Program ♦ Bevezető áhítat: „Ne szabjátok magatokat a világhoz” (Róm 12,1) - dr. Bálint Zoltán mérnök ♦ Közös úton a békesség és igazság szolgálatában - Beszámoló az Egyházak Világtanácsának 10. nagygyűléséről, az ökumené célkitűzéseiről - dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára ♦ Kávészünet ♦ Közgyűlés (elnöki beszámolók, pénzügyi jelentés, számvizsgálói jelentés, költségvetési tervezet) ♦ Az egyesület pénztárosának megválasztása, beiktatása ♦ Ebédszünet ♦ Egység munkálása a megosztott világban - Kovácsné Tóth Márta lelkész ♦ Afrikai úti beszámoló, a legfrissebb hírek - dr. Bálintné Kis Beáta ♦ Úti áldás - B. Pintér Márta lelkész Ezúton is köszönetét mondunk minden, a 2013. évben kapott adományért. A név szerint adakozók részére mellékeljük az igazolást, de köszönjük mindazok adományát is, akik név nélkül vagy a missziós körök egyikében adakoztak. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk. B. Pintér Márta elnök, Zalán Péter társelnök Egyház a nyilvánosság terében Egy evangélikus-iszlám konferencia mozaikdarabjai ► A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) Teológiai Osztálya és a Münsteri Egyetem Iszlám Teológiai Központja Egyház és vallás a nyilvánosság terében címmel rendezett konferenciát. A résztvevők január 9-12. között arra kerestek választ, hogy milyen szerepet kell kapnia, igényelnie a vallásnak, egyháznak a nyilvánosságban, a közéletben a társadalmi békét munkálva. Összesen huszonegy előadás, korreferátum hangzott el szűk három nap alatt. Münster már csak a történelem okán is jó helyszín volt erre, hiszen itt írták alá 1648-ban a harmincéves háborút lezáró, Európa további sorsát hosszú időre meghatározó vesztfáliai békét. Idehaza is egyre fontosabb a vallásközi párbeszéd: január 31. és február 2. között tartották a harmadik vallásközi találkozót és képzést a Vallásközi Párbeszéd Társasága és a pannonhalmi Békés Gellért Ökumenikus Intézet szervezésében a budatétényi Szent Arnold Lelkigyakorlatos Házban. ■ SZENTPÉTERY PÉTER Mint a münsteri konferencián elöljáróban Simone Sinn, az LVSZ vallásközi párbeszéddel foglalkozó titkára is utalt rá, a különböző segélyakciók révén sok százezer muszlim hallott már a hetvenkilenc országból száznegyvenkét egyházat magában foglaló lutheránus világszövetségről. Antje Jackelén lundi püspöknő - hamarosan svéd érsek - azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a teológia speciális ismereteket igényel, éppen úgy, mint például a molekuláris biológia. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy előzetes tudás nélkül vitatkozhatnak teológiai témákról. Nem az a kérdés, hogy a teológiának nyilvánosnak kell-e lennie, hanem „csak” az, hogy miként. Nagyon jó volt leszűrni az előadásból, hogy a keresztény hívőknek, teológusoknak nem kell már a puszta létükért is elnézést kérniük. Mitri Raheb betlehemi lelkésztől megtudhatták az egybegyűltek, hogy Palesztinában a világ legtermészetesebb dolga a vallás nyilvánossága. Minden pénteken kereszthordozó zarándokokkal lehet találkozni, és a mecseteket is rengetegen keresik fel. A tömegközlekedési eszközökön Korán-idézetek szólnak. A Megváltó születési helyének lakossága korábban szinte teljesen keresztény volt, a házakra egyénileg megformált keresztet faragtak. Ma minden tömegáru, és minél nagyobb a (boltban vásárolt) kereszt, annál kisebb a hit. Nagyrészt az amerikaiak 450 ezer dollárt áldoztak Betlehem ünnepi kivilágítására, és Palesztina-szerte a miniszterelnök gyújtotta meg a (műanyag) karácsonyfák gyertyáit. A magyarországi helyzetet jelen sorok írója vázolta. Szólt az egyházként való elismerés új törvényi szabályozásáról, és néhány érdekességet is indokoltnak tartott megemlíteni. Egy nyugatinak nem a legtermészetesebb ismeret például az, hogy Nagy Szulejmán szultán Szigetvár ostrománál halt meg... Ralston Deffenbaugh, az LVSZ főtitkárhelyettese arról beszélt, hogy az Egyesült Államok vallásos társadalom, a lakosság hetvenöt százaléka keresztény. Harminchét százalékuk heti templomlátogató, és harminchárom százalékuk vesz részt ritkábban az istentiszteleteken (az utóbbiak közé tartoznak a havi egy, illetve az évi egy alkalommal templomba járók egyaránt). A svájci mennonita Jonas Widmer többek között emlékeztetett Münster történetére: 1534-35-ben a holland Jan van Leiden vezetésével az anabaptisták itt akarták megvalósítani az új Jeruzsálemet. Eközben - mivel a tizenkétezer lakosból nyolcezer volt a nő - a poligámiát is bevezették. Felkelésük leverése után a három fővezér holttestét a városi templom tornyára akasztott ketrecekben tették közszemlére, a ketrecek ma is ott vannak. Lisa Gano, az LVSZ Világszolgálatának munkatársa elmondta, hogy az ENSZ humanitárius főbiztosságánál az LVSZ az ötödik számú partner. Tizenkét-tizenhárommillió menekültnek segítenek, akiknek többsége muszlim. Ruprecht Polenztöl, a német szövetségi parlament, a Bundestag külügyi bizottságának volt elnökétől (kereszténydemokrata képviselő 1994-2013 között) és Christoph Strässer szociáldemokrata képviselőtől megtudhatta a hallgatóság, hogy a demokratikus állam partnere a vallásnak, de nehéz a partnerség, ha nem tudják, hogy ki képviseli a vallást. A mecsetépítés is a vallásszabadság körébe tartozik. Az emberi jogok önmagukban érvényesek, Európában tehát akkor sincs ennek akadálya, ha Szaúd-Arábiában nem épülhetnek templomok. A müezzin éjszaka „zajszennyezésnek” minősülhet, nappal viszont nem tiltható. Ferenc pápa óta komolyabban veszik a keresztény értékeket, az egyház megítélése pozitívabb. Mona Siddiqui pakisztáni származású edinburgh-i professzornő is arra hívta fel a figyelmet, hogy állandó kérdés: ki beszél az iszlám nevében. Londonban nyilván egészen másképp szólnak róla, mint a jemeni hegyek között. A muszlimok (és tegyük hozzá: környezetük) számára veszélyes, ha csak uralkodónak vagy csak áldozatnak tekintik magukat. Nekik is meg kell találniuk helyüket a pluralista társadalomban. Yasin Aktay professzor, az ankarai egyetem stratégiai intézetének igazgatója szerint is kérdés, hogy ma miért lángol fel az intolerancia. Afganisztán a 13. század óta iszlám terület, de csak nemrég rombolták le a Buddha-szobrokat. Isztambulban pedig egyesek az Hagia Sophiát szeretnék újra mecsetté alakítani, bár Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szerint erre nincs szükség. Kerstin Steiner német származású ausztrál ügyvédnő a malajziai helyzetről beszélt. Az alkotmány szerint az iszlám az államszövetség vallása, de az alaptörvény azt is kijelenti, hogy az állam szekuláris. Az iszlámról való áttérés engedélyezése tartományok szerint különböző, a lehetetlen és a lehetséges közötti mindenféle átmenettel. Arskal Salim indonéz professzor (Sydney, Ausztrália) elmondta, hogy hazájának alkotmánya szerint az országnak nincs hivatalos államvallása, és bár Indonézia a legnépesebb iszlám lakosságú ország, a karácsony állami ünnep. Mohamed Ali Bakari tanzániai politológusprofesszor és Leonard Mtaita, a Tanzániai Egyházak Tanácsának főtitkára arról beszélt, hogy a negyvenhatmilliós országban utoljára 1967-ben térképezték fel a népesség vallási megoszlását. A politikai választások során a jelölt vallási hovatartozását nem kérdezik, ugyanakkor az elnök váltakozva keresztény vagy muszlim. Sajnos előfordulnak összetűzések. De ennél sokkal rosszabb a helyzet Afrika legnépesebb országában, a százhetven- (de lehet, hogy kétszáz-) milliós Nigériában - vázolta Imran Abdurrahman, a josi egyetem békekutató központjának vezetője és Lesmore Gibson Ezekiel lelkész. Az elmúlt évben százharminc keresztény templomot romboltak le. A Boko Haram iszlamista terrorszervezetnek több muszlim áldozata van, mint keresztény, mivel a mérsékelt, békés muszlimokat még jobban gyűlölik, és a biztonsági erőket is támadják. Az indiai származású, tanzániai születésű, az egyesült államokbeli Virginiában tanító Abdulaziz Sachedina professzor megállapítása szerint több olyan ország van, ahol iszlám közösségben nem beszélhet vallási kérdésekről. Törekvése, hogy az iszlámot a mai korhoz igazítsa. Szerinte a Korán így szól: „Add tovább az üzenetet, de ne legyél csendőr!” Ha nem tanítjuk meg a gyerekeknek, hogy mi a pluralizmus, akkor más csoportoknak adunk helyet. A Korán 5,48 szerint minden közösségnek adatott írás, különben Isten egy népet teremtett volna - fejtette ki a virginiai professzor. Dina El Omari (Münster) a hit és a cselekedetek viszonyát elemezte. A Korán 2,277 szerint „akik hisznek, jótetteket cselekszenek” Isten célja az élet tökéletessé tétele, a modernisták és a fundamentalisták pedig mindig csak kiragadnak valamit az iszlám szent könyvéből. Látni kell, hogy mi az, ami korhoz kötött; nőként a Korán 4,34 szerinti asszonyverést is említette. Adnane Mokrani (Tunézia), a vatikáni Pápai Gergely Egyetem professzora szerint ma csak a szekuláris állam garantálhat harmonikus együttélést. Az iszlámban az Isten egysége utáni legfontosabb elv az igazságosság), ennek gyakorlatát pedig nem szabad dogmatizálni; a teológia a jog felett áll. A kikényszerített hit képmutatás, amelyet a Korán elítél. # # # Világszövetségünk részéről hasonló alkalmakat terveznek Ázsiában és Afrikában is. Nagyon jó volt látni a münsteri tanácskozás muszlim résztvevőinek készségét a pluralista, államvallás nélküli társadalomba való beilleszkedésre. Akkor is, ha hosszú még az út, és természetesen nem lehetnek illúzióink. A szerző az Evangélikus Hittudományi Egyetem Vallás- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője, habilitált docens
