Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-02-02 / 5. szám

6 ■m 2014. február 2. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Befogadó közösség Nyíregyházi projektzáró ► Peregtek a képek, a projekt különböző rendezvényein készült fotók, minden eseményről persze csak a legsikerültebbek, épp csak muta­tóba, mégis hosszú percekig tartott a vetítés a nyíregyháza-kertváro­si közösségi házban, a múlt vasárnapi istentiszteletet követő projekt­zárón. Éppen elég volt az elvégzett munka érzékeltetésére, a renge­teg közös élmény, megélt érzés és megszületett gondolat felelevení­tésére az elmúlt közel két évből. Ellenpont és fantázia 2012 áprilisában kezdődött az az eseménysor, melyet Családi közössé­gi kezdeményezések és programok megvalósítása Nyíregyháza és Nagy­cserkesz területén címmel kell illetni, ha hivatalosak akarunk lenni. Az Európai Unió a társadalmi megúju­lást elősegítő keretéből több mint 45 millió forinttal támogatta a Nyíregy­háza-Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséget ennek az elképzelésnek a megvalósításában. Az egyszerre összetett és szerteága­zó programsor indítása azt a kérdést vetette fel, hogy vajon miért vállalko­zik ilyesmire egy gyülekezet. Családi hétvégék, családi és tanyanapok, nap­közis táborok, roma nők klubja, gene­rációs csoport, ifjúsági tanácsadás, daj­kaképzés, munkahelykereső tréning, baba-mama klub szervezése, mediá-' ció-konfliktuskezelés, prevenciós fog­lalkozások, önismereti tréning, fogya­tékos fiatalok fejlesztő foglalkozása, szüleiknek segítő klub - mindez mi­ért az egyház dolga?- Nos, nem lenne feltétlenül, ha lát­nánk, hogy a családok, kisközösségek, sajátos problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű emberek problémáira mások igyekeznének megoldást keresni. A hi­ány, a szükség azonban mind feszítőbb, a sok-sok sikeres program végeztével pedig megállapítható: az elvégzett munka elősegítette, hogy a gyülekezet beágyazottabb legyen, befogadó, má­duljon mások felé. Ez pedig nagyon is lényeges a missziója szempontjából - hangsúlyozta a kertvárosi gyülekezet lelkésze, Laborczi Géza. - Ha az a kép alakul ki rólunk a környezetünkben, hogy nyitott, befogadó közösség a gyülekezetünk, akkor képes nőni, fej­lődni, és képes a missziójára. Hogy rengeteg fiatalt tudtak be­vonni, akiket életük legnehezebb döntéseiben, értékválasztásaiban tudtak támogatni, az önmagában is nagy siker - ezt a projekt szakmai ve­zetője, Fehér Krisztina tette hozzá, aki azt is fontosnak tartja, hogy sok gyermek, illetve család olyan élmé­nyeket kapott, amilyenekben eddig életében még nem volt része. Hogy Kertváros mellett miért Nagy­cserkeszen valósították meg a progra­mot, annak egyébként igen prózai oka van: Nyíregyháza önkormány­zata nem vállalta a partnerséget annak ellenére, hogy semmilyen anyagi kö­vetkezménnyel nem járt volna - csak el kellett volna fogadnia, amit a pro­jekt megvalósítói nyújtani szerettek volna az egész megyeszékhelynek. Örvendetes azonban, hogy a pro­jekt lezárását követően két közössé­gi forma is tovább létezhet: rendsze­resek lesznek ezután is a baba-mama klub összejövetelei, és a generációs csoport - ahol gyermekek és idősek tevékenykednek együtt - tovább mű­ködhet a kertvárosi idősek klubjában. ■ - veszprémi -► A reneszánsz kor, a 16. századi vo­­kálpolifónia kiemelkedő zene­szerzőjére, Giovanni Pierluigi da Palestrinára (1525 k. -1594) em­lékezhetünk halálának 420. évfor­dulója alkalmából február 2-án. Tevékenysége és a zene történe­tének további alakulására gyako­rolt hatása olyan jelentős, hogy méltatásának helyet kell kapnia az Evangélikus Életben. Stílusát, zenei nyelvét a mai napig mintaként tanítják a legtöbb felsőokta­tási intézményben - így a budapesti Ze­neakadémián is - a zeneszerző szakos hallgatóknak (leginkább Knnd Jeppesen Ellenpont című könyve alapján). Nem azért, hogy bárki is ugyanolyan módon alkosson: elsősorban arra való a Palest­­rina-stílus megismerése, hogy a nö­vendék lásson példát a szigorú, sok­féle törvényt tiszteletben tartó és mégis fantáziadús szerkesztésre. Palestrina életműve - többek kö­zött száznégy mise és több mint há­romszáz motetta - egy hatalmas tra­díciónak az utolsó láncszeme, több év­százados egyházzenei örökségnek az összefoglalása. Az ő muzsikája még szerves részét alkotja a keresztény li­turgiának, igazán csak abban tud lé­tezni, és ha abból kiszakítjuk, életfel­tételeit szüntetjük meg. Palestrina munkássága egy olyan korszak zárá-A hamburgi élet után a jómódú és nagy múlttal rendelkező, köztisztelet­ben álló zsidó bankárcsalád Berlinbe költözött. Felix első zeneleckéit édes­anyjától kapta, és nagymamája ré­vén, aki a Bach-tanítvány Kirnberger­­nél tanult, Bach szellemi ükunokájá­nak is tekinthető. A Bartholdy vezeték­nevet családja a keresztségben kapta, amikor 1816-ban Berlin evangélikus lel­késze megkeresztelte a négy testvért. 1818-ban, kilencévesen egy trió zon­goristájaként lépett először a nyilvános­ság elé. Tízévesen alténekesként csat­lakozott a Berlini Énekakadémiához, a világ legrégibb vegyes kari szövetsé­géhez - ahol később a Máté-passiót di­rigálta. Itt az igazgató Zeltertöl a zene­szerzés mellett egyházzenét is tanult. Tizenkét éves korában tanárával együtt látogattak el Weimarban Goethéhez, s egymásra találásuk emlékére - egyes feltételezések szerint - a mester a Fa­ust Helénától született, Euphorion nevű csodagyerekét részben a kis Felixről mintázta (Byron mellett). Az Ágostai hitvallás megjelenésének hárortiszázadik .évfordulójára 183.0-Palestrina életműve sát jelenti, amelyben a zene még megőrizte elsődleges funkcióját, és nem vált önálló esztétikummá. A16. századi vokálpolifó­­nia olyan zenei stílus, amelynek törvényszerű­ségeit az emberi hang természete határozza meg. Palestrina muzsi­kájának stílustörvényei- ezzel egybehangzóan- az énekelhetőség sze­rint alakultak ki. Ez az elv irányadó a dallamvezetés­ben, a disszonanciakezelés­ben és a harmóniahasználatban is. Palestrina dallamalkotása kerüli a nehezen intoiiálható hangközöket, előnyben részesíti a lépésszerű melódia­mozgást, s ha ugrást tesz, azt nyomban utána kitölti lépésszerű mozgással. Ideálja»az ívszerű dallamvonal, amely erősebb törés vagy belső tagolás nélkül hajlik vissza a kiindulási hangra. Palestrinának szinte az egész élete Róma különböző templomaihoz kö­tődött; a leghosszabb ideig a Szent Pé­­ter-bazilikához tartozó Cappella Gi­­uliában tevékenykedett. Első, nyomtatásban megjelent mű­vét, az I. misekönyvet III. Gyula pá­pának ajánlotta, aki felismerte zseni­alitását, és elrendelte Palestrina pá­pai kórusba - Cappella Sistina - va­ló felvételét annak ellenére, hogy nem volt pap, és nős volt. Művészi szemléletének, stílusának fejlődésé­ban megírta a Reformációszimfóniát (op. 107). Az 1. tétel bevezetőjében a gre­gorián Magnificatot és a 19. század­ban sokak által feldolgozott úgynevezett drezdai áment idézi fel, a 4. tételben a lu­theri Ein’ feste Burg ist unser Gott korái variáci­ói csendülnek fel szoná­taformában. 1833-ban Düssel­dorfban olyan nagy si­kerrel vezényelte saját Olasz szimfóniáját (op. 90), hogy megválasztot­ták a város főzeneigazgatójá­nak, ami magában foglalta a város főbb templomainak, színházá­nak és két zeneszövetségének zenei irá­nyítását. Itt született meg a Paulus ora­tórium (op. 36) Pál apostol életéről. A zeneszerző alighanem maradt volna a városban, de 1835-ben felkérést kapott a lipcsei Gewandhaus zenekarának ve­zetésére, a korabeli német zenei élet egyik legmagasabb állására. Bemutatkozásakor már rögtön kar­mesteri pálcával vezényelt, ezzel meg­re a legnagyobb hatással talán ez a nyolc hónap volt 1555-ben. Korábbi időszakában teljes­séggel a németalföldi stílus befolyása alatt állt, annak eszközeit sajátította el. Ebben az időben meg­érlelődött benne egy újfajta zeneiség igénye, melynek lényege a szó megnövekedett súlya a f zeneműben. II. Marcell pápa (aki mindössze há­rom hétig uralkodott) a nagypénteki szertartás után elégedeüen volt a zenészeivel, és arra intette őket, úgy játsszanak, hogy minden szót hallani és érteni lehessen. Az újfajta szövegigényesség alapve­tő zehei-stiláris átalakulást kívánt, mely évek múltán a II. misekönyvben hozta meg gyümölcsét. És hogy ennek az új stílusnak a létrejöttében szerepet játszhatott Marcell pápa kritikája, ar­ra világosan utal a kiadvány utolsó kompozíciója, a Missa PapaeMarcel­­li. A mű tiszta hangzásának nyugtató hatására mindannyiunknak szüksége van (youtu.be/5wVaD2_RmO8!). Amikor a tridenti zsinat 1562-ben a mise zenéjével foglalkozott, és fel­merült a figurális zene kizárásának szükségessége, Palestrina műveinek méltóságteljes, a szöveg szavait köve­tő stílusa is szerepet játszott a kérdés kedvező megítélésében. ■ Dr. Ecsedi Zsuzsa teremtette a modern vezénylést, s tiszteletbeli filozófiai doktori címet ka­pott. Lipcsei évei alatt megnősült, s fe­leségével öt gyermeknek adtak életet. Itt komponálta másik nagyszabású oratóriumát, az Eliast, Illés próféta éle­téről (op. 70), valamint leggyakrabban felcsendülő művét, a népszerű e-moll hegedűversenyt (op. 64). Mendelssohn mély vallásosságát és zenei konzervativizmusát támaszt­ja alá a könyvnyomtatás feltalálásának négyszázadik évfordulójára készült Dicsőítő ének (Lobgesang op. 52) kan­tátaszimfónia is, amelynek szövege a Bach korabeli oratóriumtradíciót foly­tatva bibliai idézetekből és a Nun danket alle Gott koráiból áll. Szintén a bachi örökséget ápolja számtalan kantátája, motettája, valamint orgona­művei, melyeknek nagy része prelúdi­um vagy fúga. 1841-ben IV. Frigyes Vil­mos porosz király Berlint német zenei kultúrköz­­ponttá kívánta fejleszte­ni, s Mendelssohnt tet­te meg zeneigazgató­nak. Tervei azonban kudarcba fulladtak, így a zeneszerző 1845-ben visszatért Lipcsébe a Gewandhaushoz. Köz­ben 1843-ban megalapí­totta a Lipcsei Konzervató­riumot, az első német zenei fő­iskolát, ahol rendszeresen tanított is. Bár Mendelssohn egészsége korán hanyatlásnak indult, mégis a leg­főbb megpróbáltatás szeretett nővé­rének, Fannynak az elvesztése volt 1847-ben. Gyászával a világtól vissza­vonult, s rövidesen többször is agy­vérzést kapott. Lipcsében halt meg 1847. november 4-én. Berlinben a vá­ros díszpolgáraként temették el. ■ Halász-Táborszky Györgyi sokra figyelő és törődő attitűddel for-KÖZLEMÉNY Hajléktalanok egy házban A hajléktalan emberekről nemcsak Ferenc pápa gesztusai vagy a közel­múltban hozott fővárosi rendelet kapcsán esik több szó mostanában, ha­nem a napokban érkező fagyok és havazás miatt is. Közel ezer hajlék­talan ember él Józsefvárosban, s bár a kerületben több intézmény is se­gíti őket, a hidegre való tekintettel az ökumenikus imahetet követően a római katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és az adventis­ta felekezet összefogásával ideiglenes krízisszállás nyílik a VIII. kerület, Illés utca 36. szám alatt. Az intézménybe beköltöző húsz ember nem­csak ellátást, azaz szállást és étkezést kap, hanem az önkéntes segítők kü­lönféle közösségi programokat is szerveznek számukra. Lelki segítséget, talán reményt is kapnak a befogadott emberek. A segítségnyújtás bárki számára elérhető lehetőségeiről a Menhely Ala­pítvány krízisszámán adnak tájékoztatást: 1/338-4186. Az ellátópontok szívesen fogadnak tárgyi adományokat is, főként meleg ruhaneműt, ta­karót, tisztálkodó- és tisztítószereket. A szervezők azt remélik, hogy a józsefvárosi összefogás mintájára más helyi közösségek is keresik annak módját, hogy ebben az időszakban miképpen könnyítsék meg a hajlék­talan emberek helyzetét. HIRDETÉS Bábosképzés a gyermek- és ifjúsági osztály szervezésében Örömmel tudatjuk, hogy a novemberihez hasonlóan idén is tartunk bábos­képzést. Várjuk mindazok jelentkezését, akik érdeklődnek e téma iránt, sze­retnének elsajátítani bábozással kapcsolatos ötleteket, ott voltak legutóbb is, vagy még nem voltak, de szívesen részt vennének egy ilyen alkalmon. Az előadók - Császár Ágnes (bábszínész, bábkészítő), Kovács Hedvig (báb­pedagógus) és Krista Anita (bábszínész) - a gyakorlatra fektetik a hangsúlyt, azaz lesz bábkészítés, bábozás, szövegkönyvkészítés, -értelmezés. Helyszín: Evangélikus Kollégium, Budapest VII. kér., Rózsák tere 1. Idő­pont: február 8-9. Kezdés: szombaton 10-kor, vasárnap fél 9-kor. Részvételi díj: a) 1500 Ft, b) 2000 Ft (étkezéssel), c) 3000 Ft (étkezéssel és szállással). Jelentkezni az mee.gyio@gmail.com e-mail címen lehet február 4-éig. Kérjük, hogy aki a részvételi díját nem maga fizeti, jelezze nekünk, hogy időben kiállíthassuk a számláját! Mivel helyben nem lesz lehetőségünk in­tézni a képzés gazdasági részét, kérjük, a fizetést átutalással intézzék. Az egy­ház számlaszámát e-mailben küldjük annak, aki jelzi részvételi szándékát. 205 éve született Felix Mendelssohn Bartholdy ► A csodagyerek Felix Mendelssohn Bartholdy 1809. február 3-án látta meg a napvilágot Hamburgban. Gyermekkorában vasárnap délelőttönként há­rom testvérével és a királyi udvari kápolna elismert zenészeivel muzsikált együtt, vezette a zenekart, és már tizenegy éves korától tucatjával ontot­ta magából az új műveket (évente mintegy hatvan kompozíciót a legvál­tozatosabb műfajokban). Zeneszerzőként nem volt forradalmár, de tün­dén hangvételű zenéjével, letisztult dallamaival ma is elkápráztatja a vi­lágot - gondoljunk csak a tizenhét évesen írt Szentivánéji álomra (op. 61). Legnagyobb érdeme talán a koncertélet megújítása, ugyanis karmester­ként - a korabeli gyakorlattal ellentétben - nem kortárs darabokat is mű­sorra tűzött. Noha azóta tudjuk, hogy Bach Máté-passióját először 1727. április 11-én adták elő a lipcsei Tamás-templomban, Mendelssohn idejé­ben még az 1729-es évre datálták a bemutatót. így a századik évfordulón, 1829-ben a komponista 158 fős kórussal mutatta be Bach remekét - a bas­so continuo mellől dirigálva. Ugyan szükségből áthangszerelte és meghúz­ta a művet, de így is elindította az azóta is tartó Bach-reneszánszot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom