Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-02-02 / 5. szám
6 ■m 2014. február 2. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Befogadó közösség Nyíregyházi projektzáró ► Peregtek a képek, a projekt különböző rendezvényein készült fotók, minden eseményről persze csak a legsikerültebbek, épp csak mutatóba, mégis hosszú percekig tartott a vetítés a nyíregyháza-kertvárosi közösségi házban, a múlt vasárnapi istentiszteletet követő projektzárón. Éppen elég volt az elvégzett munka érzékeltetésére, a rengeteg közös élmény, megélt érzés és megszületett gondolat felelevenítésére az elmúlt közel két évből. Ellenpont és fantázia 2012 áprilisában kezdődött az az eseménysor, melyet Családi közösségi kezdeményezések és programok megvalósítása Nyíregyháza és Nagycserkesz területén címmel kell illetni, ha hivatalosak akarunk lenni. Az Európai Unió a társadalmi megújulást elősegítő keretéből több mint 45 millió forinttal támogatta a Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséget ennek az elképzelésnek a megvalósításában. Az egyszerre összetett és szerteágazó programsor indítása azt a kérdést vetette fel, hogy vajon miért vállalkozik ilyesmire egy gyülekezet. Családi hétvégék, családi és tanyanapok, napközis táborok, roma nők klubja, generációs csoport, ifjúsági tanácsadás, dajkaképzés, munkahelykereső tréning, baba-mama klub szervezése, mediá-' ció-konfliktuskezelés, prevenciós foglalkozások, önismereti tréning, fogyatékos fiatalok fejlesztő foglalkozása, szüleiknek segítő klub - mindez miért az egyház dolga?- Nos, nem lenne feltétlenül, ha látnánk, hogy a családok, kisközösségek, sajátos problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű emberek problémáira mások igyekeznének megoldást keresni. A hiány, a szükség azonban mind feszítőbb, a sok-sok sikeres program végeztével pedig megállapítható: az elvégzett munka elősegítette, hogy a gyülekezet beágyazottabb legyen, befogadó, máduljon mások felé. Ez pedig nagyon is lényeges a missziója szempontjából - hangsúlyozta a kertvárosi gyülekezet lelkésze, Laborczi Géza. - Ha az a kép alakul ki rólunk a környezetünkben, hogy nyitott, befogadó közösség a gyülekezetünk, akkor képes nőni, fejlődni, és képes a missziójára. Hogy rengeteg fiatalt tudtak bevonni, akiket életük legnehezebb döntéseiben, értékválasztásaiban tudtak támogatni, az önmagában is nagy siker - ezt a projekt szakmai vezetője, Fehér Krisztina tette hozzá, aki azt is fontosnak tartja, hogy sok gyermek, illetve család olyan élményeket kapott, amilyenekben eddig életében még nem volt része. Hogy Kertváros mellett miért Nagycserkeszen valósították meg a programot, annak egyébként igen prózai oka van: Nyíregyháza önkormányzata nem vállalta a partnerséget annak ellenére, hogy semmilyen anyagi következménnyel nem járt volna - csak el kellett volna fogadnia, amit a projekt megvalósítói nyújtani szerettek volna az egész megyeszékhelynek. Örvendetes azonban, hogy a projekt lezárását követően két közösségi forma is tovább létezhet: rendszeresek lesznek ezután is a baba-mama klub összejövetelei, és a generációs csoport - ahol gyermekek és idősek tevékenykednek együtt - tovább működhet a kertvárosi idősek klubjában. ■ - veszprémi -► A reneszánsz kor, a 16. századi vokálpolifónia kiemelkedő zeneszerzőjére, Giovanni Pierluigi da Palestrinára (1525 k. -1594) emlékezhetünk halálának 420. évfordulója alkalmából február 2-án. Tevékenysége és a zene történetének további alakulására gyakorolt hatása olyan jelentős, hogy méltatásának helyet kell kapnia az Evangélikus Életben. Stílusát, zenei nyelvét a mai napig mintaként tanítják a legtöbb felsőoktatási intézményben - így a budapesti Zeneakadémián is - a zeneszerző szakos hallgatóknak (leginkább Knnd Jeppesen Ellenpont című könyve alapján). Nem azért, hogy bárki is ugyanolyan módon alkosson: elsősorban arra való a Palestrina-stílus megismerése, hogy a növendék lásson példát a szigorú, sokféle törvényt tiszteletben tartó és mégis fantáziadús szerkesztésre. Palestrina életműve - többek között száznégy mise és több mint háromszáz motetta - egy hatalmas tradíciónak az utolsó láncszeme, több évszázados egyházzenei örökségnek az összefoglalása. Az ő muzsikája még szerves részét alkotja a keresztény liturgiának, igazán csak abban tud létezni, és ha abból kiszakítjuk, életfeltételeit szüntetjük meg. Palestrina munkássága egy olyan korszak zárá-A hamburgi élet után a jómódú és nagy múlttal rendelkező, köztiszteletben álló zsidó bankárcsalád Berlinbe költözött. Felix első zeneleckéit édesanyjától kapta, és nagymamája révén, aki a Bach-tanítvány Kirnbergernél tanult, Bach szellemi ükunokájának is tekinthető. A Bartholdy vezetéknevet családja a keresztségben kapta, amikor 1816-ban Berlin evangélikus lelkésze megkeresztelte a négy testvért. 1818-ban, kilencévesen egy trió zongoristájaként lépett először a nyilvánosság elé. Tízévesen alténekesként csatlakozott a Berlini Énekakadémiához, a világ legrégibb vegyes kari szövetségéhez - ahol később a Máté-passiót dirigálta. Itt az igazgató Zeltertöl a zeneszerzés mellett egyházzenét is tanult. Tizenkét éves korában tanárával együtt látogattak el Weimarban Goethéhez, s egymásra találásuk emlékére - egyes feltételezések szerint - a mester a Faust Helénától született, Euphorion nevű csodagyerekét részben a kis Felixről mintázta (Byron mellett). Az Ágostai hitvallás megjelenésének hárortiszázadik .évfordulójára 183.0-Palestrina életműve sát jelenti, amelyben a zene még megőrizte elsődleges funkcióját, és nem vált önálló esztétikummá. A16. századi vokálpolifónia olyan zenei stílus, amelynek törvényszerűségeit az emberi hang természete határozza meg. Palestrina muzsikájának stílustörvényei- ezzel egybehangzóan- az énekelhetőség szerint alakultak ki. Ez az elv irányadó a dallamvezetésben, a disszonanciakezelésben és a harmóniahasználatban is. Palestrina dallamalkotása kerüli a nehezen intoiiálható hangközöket, előnyben részesíti a lépésszerű melódiamozgást, s ha ugrást tesz, azt nyomban utána kitölti lépésszerű mozgással. Ideálja»az ívszerű dallamvonal, amely erősebb törés vagy belső tagolás nélkül hajlik vissza a kiindulási hangra. Palestrinának szinte az egész élete Róma különböző templomaihoz kötődött; a leghosszabb ideig a Szent Péter-bazilikához tartozó Cappella Giuliában tevékenykedett. Első, nyomtatásban megjelent művét, az I. misekönyvet III. Gyula pápának ajánlotta, aki felismerte zsenialitását, és elrendelte Palestrina pápai kórusba - Cappella Sistina - való felvételét annak ellenére, hogy nem volt pap, és nős volt. Művészi szemléletének, stílusának fejlődéséban megírta a Reformációszimfóniát (op. 107). Az 1. tétel bevezetőjében a gregorián Magnificatot és a 19. században sokak által feldolgozott úgynevezett drezdai áment idézi fel, a 4. tételben a lutheri Ein’ feste Burg ist unser Gott korái variációi csendülnek fel szonátaformában. 1833-ban Düsseldorfban olyan nagy sikerrel vezényelte saját Olasz szimfóniáját (op. 90), hogy megválasztották a város főzeneigazgatójának, ami magában foglalta a város főbb templomainak, színházának és két zeneszövetségének zenei irányítását. Itt született meg a Paulus oratórium (op. 36) Pál apostol életéről. A zeneszerző alighanem maradt volna a városban, de 1835-ben felkérést kapott a lipcsei Gewandhaus zenekarának vezetésére, a korabeli német zenei élet egyik legmagasabb állására. Bemutatkozásakor már rögtön karmesteri pálcával vezényelt, ezzel megre a legnagyobb hatással talán ez a nyolc hónap volt 1555-ben. Korábbi időszakában teljességgel a németalföldi stílus befolyása alatt állt, annak eszközeit sajátította el. Ebben az időben megérlelődött benne egy újfajta zeneiség igénye, melynek lényege a szó megnövekedett súlya a f zeneműben. II. Marcell pápa (aki mindössze három hétig uralkodott) a nagypénteki szertartás után elégedeüen volt a zenészeivel, és arra intette őket, úgy játsszanak, hogy minden szót hallani és érteni lehessen. Az újfajta szövegigényesség alapvető zehei-stiláris átalakulást kívánt, mely évek múltán a II. misekönyvben hozta meg gyümölcsét. És hogy ennek az új stílusnak a létrejöttében szerepet játszhatott Marcell pápa kritikája, arra világosan utal a kiadvány utolsó kompozíciója, a Missa PapaeMarcelli. A mű tiszta hangzásának nyugtató hatására mindannyiunknak szüksége van (youtu.be/5wVaD2_RmO8!). Amikor a tridenti zsinat 1562-ben a mise zenéjével foglalkozott, és felmerült a figurális zene kizárásának szükségessége, Palestrina műveinek méltóságteljes, a szöveg szavait követő stílusa is szerepet játszott a kérdés kedvező megítélésében. ■ Dr. Ecsedi Zsuzsa teremtette a modern vezénylést, s tiszteletbeli filozófiai doktori címet kapott. Lipcsei évei alatt megnősült, s feleségével öt gyermeknek adtak életet. Itt komponálta másik nagyszabású oratóriumát, az Eliast, Illés próféta életéről (op. 70), valamint leggyakrabban felcsendülő művét, a népszerű e-moll hegedűversenyt (op. 64). Mendelssohn mély vallásosságát és zenei konzervativizmusát támasztja alá a könyvnyomtatás feltalálásának négyszázadik évfordulójára készült Dicsőítő ének (Lobgesang op. 52) kantátaszimfónia is, amelynek szövege a Bach korabeli oratóriumtradíciót folytatva bibliai idézetekből és a Nun danket alle Gott koráiból áll. Szintén a bachi örökséget ápolja számtalan kantátája, motettája, valamint orgonaművei, melyeknek nagy része prelúdium vagy fúga. 1841-ben IV. Frigyes Vilmos porosz király Berlint német zenei kultúrközponttá kívánta fejleszteni, s Mendelssohnt tette meg zeneigazgatónak. Tervei azonban kudarcba fulladtak, így a zeneszerző 1845-ben visszatért Lipcsébe a Gewandhaushoz. Közben 1843-ban megalapította a Lipcsei Konzervatóriumot, az első német zenei főiskolát, ahol rendszeresen tanított is. Bár Mendelssohn egészsége korán hanyatlásnak indult, mégis a legfőbb megpróbáltatás szeretett nővérének, Fannynak az elvesztése volt 1847-ben. Gyászával a világtól visszavonult, s rövidesen többször is agyvérzést kapott. Lipcsében halt meg 1847. november 4-én. Berlinben a város díszpolgáraként temették el. ■ Halász-Táborszky Györgyi sokra figyelő és törődő attitűddel for-KÖZLEMÉNY Hajléktalanok egy házban A hajléktalan emberekről nemcsak Ferenc pápa gesztusai vagy a közelmúltban hozott fővárosi rendelet kapcsán esik több szó mostanában, hanem a napokban érkező fagyok és havazás miatt is. Közel ezer hajléktalan ember él Józsefvárosban, s bár a kerületben több intézmény is segíti őket, a hidegre való tekintettel az ökumenikus imahetet követően a római katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és az adventista felekezet összefogásával ideiglenes krízisszállás nyílik a VIII. kerület, Illés utca 36. szám alatt. Az intézménybe beköltöző húsz ember nemcsak ellátást, azaz szállást és étkezést kap, hanem az önkéntes segítők különféle közösségi programokat is szerveznek számukra. Lelki segítséget, talán reményt is kapnak a befogadott emberek. A segítségnyújtás bárki számára elérhető lehetőségeiről a Menhely Alapítvány krízisszámán adnak tájékoztatást: 1/338-4186. Az ellátópontok szívesen fogadnak tárgyi adományokat is, főként meleg ruhaneműt, takarót, tisztálkodó- és tisztítószereket. A szervezők azt remélik, hogy a józsefvárosi összefogás mintájára más helyi közösségek is keresik annak módját, hogy ebben az időszakban miképpen könnyítsék meg a hajléktalan emberek helyzetét. HIRDETÉS Bábosképzés a gyermek- és ifjúsági osztály szervezésében Örömmel tudatjuk, hogy a novemberihez hasonlóan idén is tartunk bábosképzést. Várjuk mindazok jelentkezését, akik érdeklődnek e téma iránt, szeretnének elsajátítani bábozással kapcsolatos ötleteket, ott voltak legutóbb is, vagy még nem voltak, de szívesen részt vennének egy ilyen alkalmon. Az előadók - Császár Ágnes (bábszínész, bábkészítő), Kovács Hedvig (bábpedagógus) és Krista Anita (bábszínész) - a gyakorlatra fektetik a hangsúlyt, azaz lesz bábkészítés, bábozás, szövegkönyvkészítés, -értelmezés. Helyszín: Evangélikus Kollégium, Budapest VII. kér., Rózsák tere 1. Időpont: február 8-9. Kezdés: szombaton 10-kor, vasárnap fél 9-kor. Részvételi díj: a) 1500 Ft, b) 2000 Ft (étkezéssel), c) 3000 Ft (étkezéssel és szállással). Jelentkezni az mee.gyio@gmail.com e-mail címen lehet február 4-éig. Kérjük, hogy aki a részvételi díját nem maga fizeti, jelezze nekünk, hogy időben kiállíthassuk a számláját! Mivel helyben nem lesz lehetőségünk intézni a képzés gazdasági részét, kérjük, a fizetést átutalással intézzék. Az egyház számlaszámát e-mailben küldjük annak, aki jelzi részvételi szándékát. 205 éve született Felix Mendelssohn Bartholdy ► A csodagyerek Felix Mendelssohn Bartholdy 1809. február 3-án látta meg a napvilágot Hamburgban. Gyermekkorában vasárnap délelőttönként három testvérével és a királyi udvari kápolna elismert zenészeivel muzsikált együtt, vezette a zenekart, és már tizenegy éves korától tucatjával ontotta magából az új műveket (évente mintegy hatvan kompozíciót a legváltozatosabb műfajokban). Zeneszerzőként nem volt forradalmár, de tündén hangvételű zenéjével, letisztult dallamaival ma is elkápráztatja a világot - gondoljunk csak a tizenhét évesen írt Szentivánéji álomra (op. 61). Legnagyobb érdeme talán a koncertélet megújítása, ugyanis karmesterként - a korabeli gyakorlattal ellentétben - nem kortárs darabokat is műsorra tűzött. Noha azóta tudjuk, hogy Bach Máté-passióját először 1727. április 11-én adták elő a lipcsei Tamás-templomban, Mendelssohn idejében még az 1729-es évre datálták a bemutatót. így a századik évfordulón, 1829-ben a komponista 158 fős kórussal mutatta be Bach remekét - a basso continuo mellől dirigálva. Ugyan szükségből áthangszerelte és meghúzta a művet, de így is elindította az azóta is tartó Bach-reneszánszot.
