Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-03-23 / 12. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2014. március 23. *■ 13 ► Rovatunk nem csupán gyűjtemények ismertetésének, fontos források bemutatásának vagy felmerülő szakmai kérdések közzétételének ad helyet, hanem azoknak az írásoknak is, amelyek kutatási eredményként tárhatók az olvasók elé. Olyan evangélikus lelkészek, alkotók, közéleti személyek életútját is szeretnénk ismertetni, akik jelentős tagjai voltak egyházunknak. Jelen cikkünk - az Evangélikus Országos Múzeum művészettörténész igazgatójának, dr. Harmati Béla Lászlónak az írása - Tessedik Sámuel alakját idézi fel, de nem önmagában, hanem európai kortársával párhuzamba állítva. THESAURUS Rovatgazda: Kovács Eleonóra Párhuzamos elképzelések Tessedik Sámuel és Jean-Frédéric Oberlin Európa két egymástól távol eső szegletében, Strasbourg mellett, Ban de la Roche vidékén és a magyar Alföldön található Szarvason szinte egy időben két tettre kész evangélikus lelkész jutott hasonló következtetésre, és fejtett is ki - korát meghaladó módon, nagy erőfeszítések árán - példaszerű oktató-nevelő tevékenységet. Párhuzamos bemutatásukkal nem csupán egyházunk egy neves tagjának szeretnénk emléket állítani, hanem megpróbálunk rávilágítani a felvilágosodás egyházakra gyakorolt pozitív és egyben egyetemes hatására is. Jean-Frédéric Oberlin 1740-ben született Strasbourgban, ahol édesapja gimnáziumi tanárként működött. Középiskolai és egyetemi tanulmányait is itt végezte. Húszévesen írásban kötelezte el magát a keresztény hit szolgálata mellett, de a megvalósítás mikéntjéről ekkor még nem volt kiforrott elképzelése. Több irányban is tovább képezte magát, miközben egy orvos családjában házi nevelőként működött. Az orvosi alapelvekkel való megismerkedés mellett 1763-ban filozófiából doktorált. 1767-ben éppen elfogadott egy tábori lelkészi állást, amikor küldöttség kereste meg, és felkérte, hogy Elzász hegyeiben legyen egy öt faluból álló, elmaradott gyülekezet lelkésze. Azonnal igent mondott, s ezután ötvenkilenc évig szolgált e közösségben. A reá bízottak elmaradottságát látva változtatásokat kezdeményezett. Új módszereket és eljárásokat dolgozott ki a földművelésben, utak építését szorgalmazta, hogy csökkentse a falvak elszigeteltségét. Európai hírű, korát megelőző pedagógiai tevékenységét és módszereit a környezetében tapasztaltakhoz igazítva dolgozta ki. Meggyőződése volt, hogy a spirituális tartalom eléréséhez vezető legjobb út elengedhetetlenül összefügg a kétkezi munkával. Híres mondata - „Egyre lejjebb és egyre feljebb” - jól tükrözte hozzáállását. Oberlin élete átívelt a Franciaországot megrázó kulturális, szociális és politikai felfordulások időszakán. Ugyanakkor a teremtés minél pontosabb megismerésére buzdította magát és híveit egyaránt. Gyülekezetének tagjai iránt érzett elkötelezettsége vezette, amikor minden területre odafigyelt. Pénzügyi segélyalapot hozott létre a rászorulók számára, szorgalmazta az örökbefogadást, meghonosította a gyógynövények termesztését, az írás és olvasás oktatásán kívül tanított zenét, kötést és játékkészítést a télen a hegyek közé zárt embereknek. Kortársainak és feletteseinek zaklatása ellenére élete vége felé az elismerés is megadatott számára: felfigyeltek oktatási módszereire, figyelembe vették és felhasználták őket a közoktatás állami rendszerének beindításakor. Feleségével kilenc gyermeket neveltek fel. Egykori parókiája ma múzeum és oktató-nevelő központ, mely sok látogatót vonz. Tessedik Sámuel 1742-ben született szlovák apától és német anyától Albertiben, Pest megyében, ahol édesapja azonos néven volt lelkész. Őt hétévesen vesztette el. A jobb megélhetés érdekében a család Pozsonyba költözött, ahol édesanyja kosztos diákokat fogadott. Tessedik a gimnázium után házi nevelőként dolgozott hét éven át több polgári és nemesi családban. Hogy rendesen megtanulhasson magyarul is, beiratkozott a debreceni főiskolára. Két év után gyalog ment haza Pozsonyba Tokajon, Kassán, Eperjesen, Lőcsén, Késmárkon, Besztercebányán, Körmöcbányán és Selmecbányán keresztül, hogy gazdagítsa ismereteit és tapasztalatait. 1763- tól a németországi Erlangenben folytatott teológiai tanulmányokat, emellett látogatta a filozófiai, természettudományi előadásokat is, sőt orvostudománnyal is foglalkozott. Tanulmányai végeztével gyalog bejárta Jénát, Lipcsét, Hallét, Dessaut, Potsdamot, Spandaut, Charlottenburgot és Berlint. Nemcsak a tudomány, az egyetem, a szociális intézmények érdekelték, hanem a technika vívmányai is. 1767-ben segédlelkésznek hívták Szarvasra. Egy év múlva lelkész lett. Ötvenhárom éven keresztül szolgált e gyülekezetben, eközben fejtette ki gazdasági elképzeléseit. Leginkább tanácsaival és saját példájával hatott környezetére. Fokozatosan vezette be újításait. Főként az ifjak nevelését helyezte előtérbe, akik fogékonyabbnak bizonyultak az újdonságok befogadására. Gondot viselt a szarvasi tanítók jobb pedagógiai felkészítésére, beszerezte számukra az új pedagógiai műveket. 1779-ben Szarvason saját elképzelései szerint alapította meg gazdaságiüzemi intézetét, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon az első gyakorlati-mezőgazdasági iskola volt. Intézményében az írás, olvasás, számolás, hittan mellett a faültetést és -ápolást, a selyemhernyó-tenyésztést is megtanította a növendékeknek mind elméletben, mind gyakorlatban, sőt az állattenyésztés, a szőlészet, a kertgazdaság területén is megkapták az alapismereteket. Diákjai elemi egészségtant is tanultak, megismerték az egészség megőrzésének titkait és a betegségek gyógyításának módjait, de a kereskedelmi számtan, a földmérés, az elemi építészet, a mértani rajz, a meteorológia és a közgazdaság körébe tartozó alapvető tudnivalók oktatása sem maradt el. Tessedik a tanítási elképzeléseit német nyelvű publikációkban közölte, így módszerei Európa-szerte ismertté és követhetővé váltak. Két feleségétől született tizennyolc gyermeke közül csak kilenc érte meg a felnőttkort. Noha már életében számos elismerést kapott haladó szellemben végzett munkájáért, kortársainak irigysége és értetlensége, sőt ellenséges hozzáállása sok keserűséget és kudarcot hozott számára. % # # A kor jelszava - Horatius felszólítása nyomán a „Merj gondolkodni” („Sapere aude!”) - mellé bátran odatehetjük a „Merj cselekedni!" („Sapere agere!”) jelmondatát is. Az elméleti tantárgyak tanítása mellett mindkét lelkész kiemelkedő figyelmet szentelt a gyakorlati oktatásnak. A munkára és a munkával való nevelés mindkettőjük elképzeléseiben vezető szerepet játszott. Hitték és vallották, hogy az egyén és a közösség érdeke összehangolható. Személyed lelkipásztori tapasztalataik alapján hasonló következtetésekre jutottak: minden vétek és bűn a tudatlanságból ered, ezért törekedni kell az emberek nevelésére. Mivel szerintük a társadalom és a gondolkodás törvényei a természetben vannak elrejtve, ezért törekedni, kell annak alaposabb megismerésére. A természet megfigyelése és az ott szerzett tapasztalatok ráadásul javítják az emberek életkörülményeit, biztosabbá és kiszámíthatóbbá teszik megélhetésüket. Személyes példájuk és tangazdaságuk eredményeit átadták az általuk vezetett közösségnek, és tagjait ösztönözték az újítások bevezetésére. A fegyelmezett keresztény - a mindenható Isten irányításával - működő, könnyen felfogható és értelmezhető világot, rendezett világegyetemet hozhat létre. Az „óraműves” Isten eszméje úgy vált egyre elterjedtebbé, ahogy idővel egyre gyakrabban váltak láthatóvá szabályos rendben működő kifinomult gépezetek; ezek hatásos metaforái voltak egy látszólagosan rendezett világegyetemnek. Jean-Frédéric Oberlin és Tessedik Sámuel optimizmusa, vagyis hogy az igazság megismerését követi a megvalósítás, hatással volt mindkettejük környezetékre, de haladó eszméik sok ellenséget, irigységet és gáncsoskodást szereztek nekik. Életük végén megadatott ugyan számukra a szakmai elismerés, de életművüket és módszereiket igazán csak az utókor méltányolta. ■ Dr. Harmati Béla László A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsának pályázati felhívása A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsa pályázatot ír ki a 2014-es évre a gyülekezeti gyűjtemények - könyvek/könyvtárak, levéltári és iratanyag - részére. A pályázati keretösszeg ebben az évben: 6 000 000 Ft. A pályázat célja: elősegíteni a gyülekezeti gyűjtemények működését, rendezését és állagmegóvását. Pályázati tudnivalók 1. A pályázók köre: evangélikus egyházközségek, amelyek nem rendelkeznek az országos gyűjteményi keretből támogatott szakgyűjteménnyel. 2. Pályázni csak hiánytalanul kitöltött űrlapon lehet, amely a gyt.lutheran.hu/palyazat címen letölthető, illetve a Gyűjteményi Tanács elnökétől, dr. Kovács Eleonórától igényelhető: tel.: 20/430-5980, e-mail: eleonora.kovacs@lutheran.hu 3. A pályázat postára adásának határideje: 2014. április 3. A kitöltött űrlapot a gördülékenyebb adminisztráció érdekében közvetlenül a Gyűjteményi Tanács elnökének címére kérjük visszaküldeni: Kovács Eleonóra, 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1. Határidőn túl érkezett pályázatokat nem fogadunk el. 4. A benyújtott pályázatok elbírálásáról a nyertes pályázókat április 25- ig értesítjük. 5. A pályázat megvalósításának ideje: 2014. április 25. - 2014. december 15. 6. Ha a gyülekezet több témára is pályázik, minden egyes témához (pályázati alponthoz) külön űrlapot kell kitöltenie. 7. A megpályázott összeghez önrészt kell biztosítani. Ez valamennyi pályázati témánál 25%. 8. Nem pályázhatnak azok a gyülekezetek, amelyek 2008-2012-ben nem küldték vissza az országos gyűjteményi felmérés kérdőíveit, éagy nem számoltak el korábbi pályázatukkal. 9. Minden pályázó a pályázás tényét, témáját tudassa egyházmegyéjének gyűjteményi előadójával. 10. Elszámolás: az elnyert összegről és az elvégzett munkáról 2014. december 20-ig kell elszámolni, az elszámoláshoz mellékelni kell:- az elvégzett munkákkal kapcsolatos beszámolót és a gyülekezet-nevére kiállított számlák hitelesített másolatát;- a könyvekről és/vagy az iratanyagról készült jegyzékek másolatát, illetve a számítógépes táblázatot a pályázatban előírtak szerint;- a beszerzett eszközökkel, tárgyakkal kapcsolatos, a gyülekezet nevére kiállított számlák hitelesített másolatát. A beszámolóval kapcsolatos részletes tudnivalók a támogatási szerződésben szerepelnek. Ha a pályázó a kapott összegről nem számol el, a teljes összeget vissza kell utalnia a Magyarországi Evangélikus Egyház számlájára, és a következő három évben nem pályázhat. Pályázati témák • 1. Rendezés és feldolgozás Helybeli szakemberek, gyűjteményi előadók vagy az országos gyűjteményeken keresztül kért szakember által elvégzett munka díjára lehet pályázni. (Számlás és megbízási szerződéses kifizetés egyaránt lehetséges.) 1. a) A gyülekezet könyveiről leltárkészítése: a könyvek bepecsételése, leltári számmal való ellátása, leltárkönyvbe való beírása és jegyzék készítése OpenOffice Calc vagy Microsoft Excel táblázatban. Pályázni lehet 200 könyvnél nagyobb mennyiség feldolgozásához szükséges munkadíjra: megbízási díjra és annak járulékaira vagy számlás kifizetésre. A megpályázható összeg max. bruttó 150 000 Ft + önrész 25%. 1. b) A gyülekezet levéltári és/vagy iratanyagának rendezése: az iratok rendezése az Evangélikus Országos Levéltár által jóváhagyott és a Gyűjteményi Tanács által közzétett rendezési elvek alapján, az iratok jelzetelése (a csomók/dossziék/kötetek sorszámmal való ellátása); csomagolás (dossziéba, köpperszalaggal átkötés - nyitott polcon tárolás esetén dobozolás); levéltári jegyzék készítése szövegszerkesztővel az irategységek számsorrendjében (a fontosabb iratokról darabszintű jegyzék). Pályázni lehet munkadíjra: megbízási díjra és annak járulékaira vagy számlás kifizetésre. A megpályázható összeg max. bruttó 200 000 Ft + önrész 25?S. • 2. Állagmegóvás, állományvédelem 2. a) A gyülekezet muzeális értékű könyveinek restaurálása A pályázathoz mellékelni kell a szakrestaurátori árajánlatot, amelynek beszerzésében az Evangélikus Országos Könyvtár segít. E-mailjük: konyvtar@lutheran.hu A megpályázható összeg max. bruttó 200 000 Ft + önrész 25%. 2. b) A gyülekezet műtárgyainak restaurálására A pályázathoz mellékelni kell a szakrestaurátori árajánlatot, amelynek beszerzésében az Evangélikus Országos Múzeum segít. E-mailjük: eom@lutheran.hu A megpályázható összeg max. bruttó 400 000 Ft + önrész 25%. 2. c) A gyülekezet könyveinek és/vagy levéltári/iratanyagának és/vagy műtárgyainak biztonságos megőrzését segítő eszközök beszerzése, beruházás (pl. riasztó, zár, zárható szekrény, tűzbiztos szekrények, levéltári és könyvdobozok, térítők tárolására alkalmas hengerek). Az eszközbeszerzési pályázathoz árajánlat csatolását is kérjük. A megpályázható összeg max. bruttó 200 000 Ft + önrész 25%. HIRDETÉS Álláshirdetés óvónőknek Szeretettel várunk két pályakezdő óvónőt evangélikus óvodánkba Várpalotára. Érdeklődni lehet a kerovi@freemail.hu e-mail címen és Lassú Tamásné óvodavezetőnél a 20/824-9455-ös mobilszámon.
