Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-03-23 / 12. szám
8 4i 20X4- március 23. PANORÁMA Evangélikus Élet A MEGT ALÁL Beduin kisfiú tevéjével a Júdeai-sivatagban Keresztyéneket célzó muszlim propaganda Názáretben ► Harminchárom protestáns lelkipásztor, hitoktató, presbiter és egyházi alkalmazott küzdötte föl magát - szigorú átvizsgálás után - január 30-án az izraeli repülőjáratra. Ahányan, annyiféle gondolattal és elképzeléssel, előképzettséggel és ismerettel, óhajjal és félelemmel indultunk útnak. A Szentföldön talált valóság mégis mindnyájunkat meglepett, és Jézusról is, magunkról is újat, fontosat tanulhattunk. Csak nyitott szív kellett hozzá, a többi ott várt és vár minket. Egy modern ország „Míg Jeruzsálem imádkozik és Tel- Aviv táncol, Haifa dolgozik” - tartja a modern Izraelre és három nagyvárosára oly jellemző mondás. Az első ugyanis az ország vallási, a második a kulturális, a harmadik pedig az ipari központja. Kettő közülük a huszadik században alapított település, egyedül Jeruzsálem állt már a kétezer évvel ezelőtti időkben is. A Jézus nyomait kutató szentföldi zarándok bizony könnyen zavarba jöhet, ha túl sok elvárással érkezik ide, különösen, ha protestáns az illető. Mert egy vadonatúj - olykor felhőkarcolós - városokkal, autópályákkal és a csepegtetéses öntözőrendszernek köszönhetően zöldellő sivatagokkal teleszórt, modern ország képe rajzolódik elé. Izrael lakosai büszkék is arra, amit az elmúlt bő hatvan évben felépítettek, gondoskodásuk pedig mindenhol érezhető, hiszen olyan, mintha Nyugat-Európában járnánk: tiszta, rendezett utcák és házak fogadnak minket mindenhol a zsidó városokban. Templomok és konfliktusok között Szép ország ez, de nem tűnik úgy, mintha Jézusnak bárhol is maradt volna hely benne. Mert nemcsak a városok és a vidék változott meg kétezer év alatt, hanem a szent helyek is: többnyire - a bizánciaknak, később a kereszteseknek, majd az elmúlt évszázadban a római és a keleti egyháznak köszönhetően - csillogóvillogó templomok nőttek a helyükön, amelyek fölé - akár a még meglévőre is - olykor újabbak épültek. A katolikus és a különféle keleti egyházak között szabályos verseny alakult ki a szent helyek birtoklásáért, és a versengésben néha bizony még a tények elferdítésétől sem riadtak vissza a felek. Az angyali üdvözlet helyszíne fölött magasodó többszintes katedrálisban, a betlehemi születés barlangjában vagy a Szent Sír-bazilika templomkomplexumában turisták százai akár órákon át is sorba állnak - az őröktől-papoktól folyamatosan csendre intve -, hogy az olykor futószalagon megtartott misék közötti rövid szünetekben néhány másodpercre megállhassanak a szent vagy bizony jó pár esetben csak a hagyomány szerint annak vélt helyen. Bár alapvetően béke van Izraelben, a háttérben meghúzódó feszültségek azért úton-útfélen érzékelhetők. Nem csak az arabok és a zsidók nem kedvelik egymást, törésvonalak húzódnak Betlehemi palesztin kilátások - a szemközti hegyen Jeruzsálem egy új negyede Jeruzsálem látképe az Olajfák hegyén álló Könnycsepp-kápolnából ► A protestáns lelkipásztorok számára szervezett zarándokút evangélikus lelki vezetőjét, Kézdy Péter piliscsabai lelkészt élményeiről és csoportvezetői feladatáról kérdeztük.- A zarándoklat nekünk, protestánsoknak talán kissé katolikus ízű szó. Létezik azért protestáns zarándoklat is?- Testi és lelki felüdülésre mindenkinek szüksége van. Erre alkalmas lehet egy színház- vagy városlátogatás, vagy éppen a síelés is. Egy szentföldi út nyilván inkább azoknak jelenthet feltöltődést, akik kifejezetten a Biblia és annak üzenete iránt érdeklődnek. Nekik valóban mély lelki élmény lehet egy ilyen utazás, függetlenül attól, hogy milyen felekezetűek.-Önt milyen lelki élmények érték az egy hét alatt?- Számítottam arra, hogy Izrael nagyon érdekes ország, de arra nem, hogy nagyon szép is. Azt hittem, majd zord, kietlen és sivár táj fogad, tele kerítésekkel, katonai ellenőrzőpontokkal és a könyvekből ismert ókori romokkal, ezzel szemben gyönyörű tavaszi idő, jó levegő, zöldellő erdők és virágzó fák vártak minket, és gyönyörű természeti környezet a Genezáret-tóval, a Holttengerrel vagy éppen a Tábor hegyével. Eszembe jutottak Jézus szavai az ég madarairól és a mezők liliomairól (Mt 6,26.28) vagy a Hermón hegy harmatos tetejét említő zsoltár (Zsolt 133) és az a zarándokének is, amelyik arról szól, hogy Jeruzsálemet látni milyen gyönyörűség (Zsolt 122).- Elkezdett életre kelni a Biblia?- Olyan volt ez a körút, mint egy bibliai képeskönyv. Itt, a Genezárettó partján köthettek ki a tanítványokká lett halászok, ott, a hegyek oldalában tátongó barlangokban rejtőzhettek a Róma ellen lázadó zélóták. Helyenként úgy megelevenedett egy-£gy ige, hogy borsódzott tőle a hátam. Amikor az idegenvezetőnk megmutatta, melyik völgyben éri el a Holt-tengert a Jeruzsálem alól érkező Kidrón-patak, szinte életre kelt az ezékieli prófécia. E szerint a templom küszöbe alatt élő víz forrása fakad, amely megtölti a völgyeket, és életre kelti a Holt-tengert (Ez 47,1-12). Különösen akkor értjük meg ennek a bibliai szakasznak a mélységét, ha megtapasztaljuk, hogy milyen meghatározó Izraelben a vízhiány problémája. Mert igaz ugyan, hogy termővé teszik még a sivatagot is, de az elöntözött víz hiányzik a Genezáret-tóból, a Jordánból és a Holt-tengerből. Ezé-Életre k kiel ezzel szemben bőséges, kiapadhatatlan forrásról beszél. A békesség forrására is gondolhatunk, amelyben szintén annyira érezhető a szűkösség ezen a tájon. Mi, magyarok biztosan más képet használnánk a bőség érzékeltetésére, hiszen olyan szerencsés földrajzi környezetben élünk, ahol egyelőre nem kell szembenéznünk a víz hiányával. A szentföldi körülmények között sokkal erősebben hat Jézus szava: „...aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha” és „annak belsejéből élő vízfolyamai ömlenek” (Jn 6,35; 7,38).- Az út során milyen lehetőségek voltak a lelki élmények elmélyítésére?
