Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-03-23 / 12. szám

8 4i 20X4- március 23. PANORÁMA Evangélikus Élet A MEGT ALÁL Beduin kisfiú tevéjével a Júdeai-sivatagban Keresztyéneket célzó muszlim propaganda Názáretben ► Harminchárom protestáns lelkipásztor, hitoktató, presbiter és egy­házi alkalmazott küzdötte föl magát - szigorú átvizsgálás után - ja­nuár 30-án az izraeli repülőjáratra. Ahányan, annyiféle gondolattal és elképzeléssel, előképzettséggel és ismerettel, óhajjal és félelemmel indultunk útnak. A Szentföldön talált valóság mégis mindnyájunkat meglepett, és Jézusról is, magunkról is újat, fontosat tanulhattunk. Csak nyitott szív kellett hozzá, a többi ott várt és vár minket. Egy modern ország „Míg Jeruzsálem imádkozik és Tel- Aviv táncol, Haifa dolgozik” - tart­ja a modern Izraelre és három nagy­városára oly jellemző mondás. Az el­ső ugyanis az ország vallási, a máso­dik a kulturális, a harmadik pedig az ipari központja. Kettő közülük a hu­szadik században alapított település, egyedül Jeruzsálem állt már a kétezer évvel ezelőtti időkben is. A Jézus nyomait kutató szentföl­di zarándok bizony könnyen zavar­ba jöhet, ha túl sok elvárással érke­zik ide, különösen, ha protestáns az illető. Mert egy vadonatúj - olykor felhőkarcolós - városokkal, autó­pályákkal és a csepegtetéses öntöző­­rendszernek köszönhetően zöldellő sivatagokkal teleszórt, modern ország képe rajzolódik elé. Izrael lakosai büszkék is arra, amit az elmúlt bő hatvan évben felépítettek, gondosko­dásuk pedig mindenhol érezhető, hiszen olyan, mintha Nyugat-Euró­­pában járnánk: tiszta, rendezett ut­cák és házak fogadnak minket min­denhol a zsidó városokban. Templomok és konfliktusok között Szép ország ez, de nem tűnik úgy, mintha Jézusnak bárhol is maradt volna hely benne. Mert nemcsak a városok és a vidék változott meg két­ezer év alatt, hanem a szent helyek is: többnyire - a bizánciaknak, később a kereszteseknek, majd az elmúlt évszázadban a római és a keleti egy­háznak köszönhetően - csillogó­villogó templomok nőttek a helyü­kön, amelyek fölé - akár a még meg­lévőre is - olykor újabbak épültek. A katolikus és a különféle keleti egyházak között szabályos verseny alakult ki a szent helyek birtoklásá­ért, és a versengésben néha bizony még a tények elferdítésétől sem riad­tak vissza a felek. Az angyali üdvöz­let helyszíne fölött magasodó több­szintes katedrálisban, a betlehemi születés barlangjában vagy a Szent Sír-bazilika templomkomplexumá­ban turisták százai akár órákon át is sorba állnak - az őröktől-papoktól folyamatosan csendre intve -, hogy az olykor futószalagon megtartott misék közötti rövid szünetekben néhány másodpercre megállhassa­nak a szent vagy bizony jó pár eset­ben csak a hagyomány szerint annak vélt helyen. Bár alapvetően béke van Izraelben, a háttérben meghúzódó feszültségek azért úton-útfélen érzékelhetők. Nem csak az arabok és a zsidók nem ked­velik egymást, törésvonalak húzódnak Betlehemi palesztin kilátások - a szemközti hegyen Jeruzsálem egy új negyede Jeruzsálem látképe az Olajfák hegyén álló Könnycsepp-kápolnából ► A protestáns lelkipásztorok szá­mára szervezett zarándokút evangélikus lelki vezetőjét, Kézdy Péter piliscsabai lelkészt élmé­nyeiről és csoportvezetői fel­adatáról kérdeztük.- A zarándoklat nekünk, protes­tánsoknak talán kissé katolikus ízű szó. Létezik azért protestáns zarán­doklat is?- Testi és lelki felüdülésre min­denkinek szüksége van. Erre alkal­mas lehet egy színház- vagy város­látogatás, vagy éppen a síelés is. Egy szentföldi út nyilván inkább azoknak jelenthet feltöltődést, akik kifejezet­ten a Biblia és annak üzenete iránt érdeklődnek. Nekik valóban mély lelki élmény lehet egy ilyen utazás, függetlenül attól, hogy milyen fele­­kezetűek.-Önt milyen lelki élmények érték az egy hét alatt?- Számítottam arra, hogy Izrael nagyon érdekes ország, de arra nem, hogy nagyon szép is. Azt hit­tem, majd zord, kietlen és sivár táj fogad, tele kerítésekkel, katonai el­lenőrzőpontokkal és a könyvekből ismert ókori romokkal, ezzel szem­ben gyönyörű tavaszi idő, jó levegő, zöldellő erdők és virágzó fák vártak minket, és gyönyörű természeti kör­nyezet a Genezáret-tóval, a Holt­tengerrel vagy éppen a Tábor hegyé­vel. Eszembe jutottak Jézus szavai az ég madarairól és a mezők liliomai­ról (Mt 6,26.28) vagy a Hermón hegy harmatos tetejét említő zsol­tár (Zsolt 133) és az a zarándokének is, amelyik arról szól, hogy Jeruzsá­lemet látni milyen gyönyörűség (Zsolt 122).- Elkezdett életre kelni a Biblia?- Olyan volt ez a körút, mint egy bibliai képeskönyv. Itt, a Genezáret­­tó partján köthettek ki a tanítvá­nyokká lett halászok, ott, a hegyek oldalában tátongó barlangokban rejtőzhettek a Róma ellen lázadó zé­­lóták. Helyenként úgy megelevene­dett egy-£gy ige, hogy borsódzott tőle a hátam. Amikor az idegenve­zetőnk megmutatta, melyik völgy­ben éri el a Holt-tengert a Jeruzsá­lem alól érkező Kidrón-patak, szin­te életre kelt az ezékieli prófécia. E szerint a templom küszöbe alatt élő víz forrása fakad, amely megtölti a völgyeket, és életre kelti a Holt-ten­gert (Ez 47,1-12). Különösen akkor értjük meg ennek a bibliai szakasz­nak a mélységét, ha megtapasztal­juk, hogy milyen meghatározó Iz­raelben a vízhiány problémája. Mert igaz ugyan, hogy termővé teszik még a sivatagot is, de az elöntözött víz hiányzik a Genezáret-tóból, a Jordánból és a Holt-tengerből. Ezé-Életre k kiel ezzel szemben bőséges, ki­apadhatatlan forrásról beszél. A békesség forrására is gondolha­tunk, amelyben szintén annyira érezhető a szűkösség ezen a tájon. Mi, magyarok biztosan más képet használnánk a bőség érzékeltetésé­re, hiszen olyan szerencsés földraj­zi környezetben élünk, ahol egyelő­re nem kell szembenéznünk a víz hi­ányával. A szentföldi körülmények között sokkal erősebben hat Jézus szava: „...aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha” és „annak bel­sejéből élő vízfolyamai ömlenek” (Jn 6,35; 7,38).- Az út során milyen lehetőségek voltak a lelki élmények elmélyítésére?

Next

/
Oldalképek
Tartalom