Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-03-16 / 11. szám
14 41 20X4- március 16. KRÓNIKA Evangélikus Élet Az utolsó szuperintendens ► Először némi szómagyarázat: a Helytartótanács még 1847-ben is azzal a megjegyzéssel küldte vissza az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvét, hogy egyházunk a szuperintendenseket ne nevezze püspököknek, mert ez a cím nem illeti meg őket. Az 1885:7. törvénycikk alapján főpásztoraink is bejutottak a főrendiházba, és ezután joggal használták a „püspök” megjelölést szolgálatukhoz. A „nagy négyes” három tagja - Geduly Lajos, Czékus István és Szeberényi Gusztáv Adolf - azonban 1890- ben egy év leforgása alatt elhunyt. Karsay Sándor egyedül maradt a vezérkarból. Ő is püspöknek tekintette magát a fenti időponttól, de pecsétjén meghagyta a „szuperintendens” kifejezést. ERŐS VÁRAK Szigliget vára Karsay Sándor 1814. március 15-én született Győrben, édesapja Ászáron lévita-tanító, majd Kisbaboton és Rétiben (Tárnokréti) lelkész volt. Sopronban és Pécsett tanult. GrófZay Károlyéknál lett nevelő (1835-1837). Lelkésszé avatása (1837) után Mencshelyre került segédlelkésznek, ahol nemsokára megválasztották rendes lelkésznek. Működése alatt (1837- 1839) belevetette magát a munkába. Rövid ottani szolgálata után a nagyobb és tekintélyesebb téti gyülekezet meghívását fogadta el. Sokirányú, alapos, lelkiismeretes munkássága nyomán a Győri Egyházmegye esperesévé választották. Esperesi munkáját a Bach-korszakban igen nehéz körülmények között és eredményesen végezte. A Dunántúl is tiltakozott a pátens ellen, amely a kormányzat durva, erőszakos beavatkozása volt a hazai protestáns egyházak szervezetébe. A Dunántúli Egyházkerület 1866- ban választotta püspökévé, majd kevéssel ezután a győri gyülekezet hívta meg lelkészének. A kettős szolgálat mindenképpen nehéz feladatait Karsay bizakodva vállalta, és jól oldotta meg. Népszerűségére jellemző, hogy kerülete csak nyolcvanadik életévét betöltve fogadta el visszavonulási kérelmét, szeretett gyülekezete pedig haláláig megtartotta lelkészi szolgálatában. A korszak divatja szerinti kitüntetéseket - dekórumokat - nem kerülhette el, bár nem kereste egyiket sem. Jól tudta, hogy ezek sohasem lehetnek célok, hanem mindig csak eszközök, „jelzések” Egyik fia, Gyula utóda lett a téti lelkészi szolgálatban, de már huszonhat éves korában elhunyt. Két leánya papné lett, unokája, Pálmai Lajos pedig győri utóda. Karsay Sándor bölcs tapintattal, körültekintő józansággal vezette egyházkerületét. Több közegyházi tisztsége mellett az 1891/94. évi első budapesti zsinatnak egyházi elnöke volt. Kiváló szervező volt. Még mencshelyi szolgálata alatt rendszeresítette a Zalai Egyházmegye tanítóinak értekezletét (1838). Segélyegyletet szervezett a kerületi lelkész-, tanítóözvegyek és -árvák támogatására (1846). Téten vasárnap délutánonként ismeretterjesztő felolvasásokat szervezett, iskolát épített, ifjúsági könyvtárat és gyülekezeti magtárt létesített. Megjelentette Általános és részletes tanmód - Protestáns népiskolai tanítók számára vezérfonalul című művét (Pápa, 1844). Egyházi rendszert készített munkatársaival egyházi törvényeink pótlására (1875). Czékus Istvánnal agendát szerkesztett: Agenda. 2 kötet, Budapest, 1889,1891. Több vallásos költeményt, éneket írt és fordított. Igehirdetései és beszédei is megjelentek nyomtatásban. 1902. június 4-én hunyt el. Temetésén püspök utóda, Gyurátz Ferenc prédikált, Poszvék Sándor pedig imádkozott. Arcképét a győri gyülekezet művészi olajfestményen örökítette meg. Értékeket közvetített, és közben ő maga is értékké lett. ■ Dr. Barcza Béla Az elmúlt évek vártúrái során felkeresett erődítések közül Szigliget volt az egyik legszebb. Természeti szempontból egy vulkáni kúp tetejét koronázza meg. Építészeti értelemben is pazar, amit 1953-ban indult, szakaszosan zajló, jelenleg is tartó feltárása és restaurációja tesz bemutathatóvá a látogatók számára. Akik sokan vannak. A Balaton közelsége ugyanis az egyik legkedveltebb északi parti turistacélponttá teszi. A tónál nyaralók jó időben is beiktatnak a fürdés mellé más programot, és ez sokszor egy szigligeti séta. Az erődítmény IV. Béla király várépítési programjának jegyében fogant. Bencés szerzetesek építették, akiket egy 1260-as királyi adománylevél kötelezett erre: „Mivel azelőtt országunkat barbár népek és zsarnoki tatárok elpusztították, elrendeljük, hogy koronánk egész területén, megfelelő helyeken erődítések legyenek, és várak emelkedjenek, ahová a nép üldöztetéssel fenyegető időben behúzódhatik, és magát megmentheti. És ezért a Balatonban levő egyik szigetet, ahol az erődítésre alkalmas hegy áll, a pannonhalmi Szent Márton egyház részére adandónak véljük, hogy rajta várat építsen, amely a fenti célokra bőségesen és hatásosan megfeleljen.” A barátok Favus pannonhalmi apát vezérletével a királyi parancsot két esztendőn belül teljesítették. A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos, alsó és felső várra osztott erődítménynél a szigetre való utalás nem elírás, hiszen egykoron körülölejte a Balaton. A település neve is innen származik: a Szigligetből a „Szig” szócska egykori sziget voltára utal. Felépülte után a király visszaváltotta a bencés atyáktól, és a Pok nemzetségbeli Móricznak adományozta. Tulajdonosait - legyen az király, főúr vagy éppenséggel bitorló - a történelem gyakran cserélte. Bírták a Móriczhidaiak (Móricz leszármazottai), a Kőszegiek, az Újlakiak, a Tóti Lengyel család, végvári hősök, Török Bálint és Magyar Bálint. Beszédes nevek... Az oszmánok többször is sikertelenül ostromolták. A török veszély elmúltával katonai jelentőségét a 17. század végén elvesztette. 1697-ben villámcsapás, 1702-ben a zsarnok I. Lipót király lerombolására adott utasítása pusztította. Az erősségbe a 17. században ejtőráccsal védett Tóti Lengyel kapun léphetünk be, de az alsó vár védelmi rendszerének legfontosabb pontja az 1300-as években emelt felvonóhidas, emeletes Török Bálint-kaputorony. A végvári vitézek számára lakóépületek szolgáltak, a régészek által napvilágra került kemencében készült ellátmányuk (ma ízletes, helyben sütött házi rétest kínálnak falai közt), lovaiknak istállót emeltek. A Huszártorony még az alsó, az 1530-as évekből származó Martonfalvay-rondella már a felső várat védte. Ott szintén lakószobák, valamint a várral egyidős palota áll. Biztonságáról a felvonóhíddal védett Újlaki kapu, a palotához hasonlóan 1260-62-ben épült Bencés- és Királytorony gondoskodott. A felső várnak is volt külön sütőháza és konyhája, a hegy csúcsán nagy kincset jelentő vizet az épületek tejéről összegyűjtött eső tárolására szolgáló ciszterna biztosította. ■ Rezsabek Nándor HIRDETÉS Istentisztelet és szálláslehetőség Bagolyirtáson Szeretettel adjuk hírül, hogy a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület mátrai Názáret-templomában ez évben is májustól októberig minden vasárnap fél 12-kor istentiszteletet tartunk. A templom címe: Mátraszentimre-Bagolyirtás, Jókai u. 7-9. Jézus szavával hívunk: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan!" A templomhoz csatlakozó üdülőrészben turistaszintű szállás is van felszerelt konyhával, meleg vizes mosdókkal (hálózsákról, takaróról a jelentkezőknek maguknak kell gondoskodniuk). Jó lehetőség sokgyermekes családok, iskolai vagy gyülekezeti ifjúsági csoportok, gyógyító, jó levegőre vágyó asztmás gyerekek számára. Jelentkezni lehet a febe.egyesulet@lutheran.hu e-mail címen. A szállás díja: 2000 Ft/fő/nap + idegenforgalmi adó. (Gyermekeknek 3 éves korig ingyenes, 3-tól 10 éves korig 1000 Ft/nap.) Istentiszteleti rend • 2014. március 16. Böjt 2. vasárnapja (Reminiscere). Liturgikus szín: lila. Lekció:iThessz4,1-8;Ézs5,1-7. Textus:Mt 12,isb-21. Énekek: 81., 189. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Balicza Iván; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. fél 10. (úrv.); Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv., összegyülekezés napja) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. dr. Lászlóné dr. Agod Anett; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, Megyeri Klub, Megyeri út 207. de. 9. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv., szuplikáció); du. 6. (orgonazenés áhítat) Gáncs Péter; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél xi. (úrv.) Románná Bolba Márta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Románné Bolba Márta; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Komáromi Benedek, liturgus: Gáncs Tamás; de. fél 11. (úrv., zenés istentisztelet) Komáromi Benedek, liturgus: Gáncs Tamás; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; XI., Egyetemi és főiskolai gyülekezet, Magyar tudósok krt. 3. du. 6. dr. Mézes Zsolt; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; de. negyed 12. Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (szuplikáció) Hajduch-Szmola Patrik; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere toli. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Vető István; du. 5. (úrv., ifjúsági istentisztelet) Aradi György; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Árpádföld, XVI., Menyhért u. 42. (református templom) du. 3. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor és Horváth-Csitári Boglárka; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor és Horváth-Csitári Boglárka; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Éva; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Soroksár, XXIII., Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. László Virgil; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Bállá Mária HIRDETÉS www.digitalstand.hu DIGITALSTAND www.digltalstand.hu Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa ß' az Evangélikus Elet digitális változatát!
